Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Petneki Áron: Művészet Magyarországon 1830—1870

festménye a félig leomlott, két­emeletes Derra-házat ábrázolja. Az egyik első pesti festőnő, Kaergling Henrietta két évvel ké­sőbb a mentés élményeit festette meg. (A festmény színes repro­dukciója a hátsó borítón látható). A műkedvelő Forray Iván pedig egy-egy szinte kedélyes életképet is észrevett a nagy tragédia kö­zepette, mint például a pesti szépségeknek imponálni akaró, vízlepte utcákon lovagló arszlánt. Buda 1849. májusi ostromát egy bécsi művész ábrázolta talán legszemléletesebben. August von Pettenkoffen (aki egyébként oszt­rák tiszt létére is rokonszenvezett a magyar üggyel), a Fehérvári ka­pu felől rohamozó honvédeket örökítette meg litográfiáján. Ennek a korszaknak az utolsó jelentős történelmi eseményeit, a kiegyezést és Ferenc József megkoronázását szinte pillanat­felvételekként örökítik meg Szé­kely Bertalan tusrajzai. S ha már pillanatfelvételről beszélünk, ne feledkezzünk meg a kiállítás egyik legérdekesebb, szinte szenzációszámba menő ré­széről: a korai hazai fényképészet bemutatásáról. A fotográfia kez­detben nem volt önálló, öntörvé­nyű művészeti ág, sokan a festé­szet jövőjét féltették tőle. Nem egy művészünk, mint például Borsos József vagy Barabás Mik­lós, maga is nyitott „fényirdai műtermet." i860 körül pedig egy eddig alig ismert, Heidenhaus ne­vű fotográfus készítette az egyik legkorábbi budai tájfelvételt, amelyen a Víziváros és a Vár­hegy látható. Ugyancsak az ő fel­vétele a „Háromkút a budai he­gyekben" című kép. S hogy a fényképész már ebben az időben riporterként is tevékenykedett, bizonyítják a Teleki László ön­gyilkosságáról fölvett megrendítő képsorok. Zádor Anna a kiállítás kataló­gusának előszavában így írt: „Bí­zunk abban, hogy sikerül bebizo­nyítani: gazdag, sokrétű, színvo­nalas, igényes művészeti törekvése­ket képvisel ez a néhány évtized, a nemzeti művészet jelentős kor­szaka". A bizonyítás fényesen sikerült. Petneki Áron Ludwig Steinrucker—Perlaszka Domokos: A budai alagútterve, 1845. Rézmetszet Heidenhaus : A Háromkút a budai hegyekben, 1860 körül. Fénykép

Next

/
Oldalképek
Tartalom