Budapest, 1981. (19. évfolyam)

10. szám október - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Tervezőasztalon: az M5-ÖS főút és társai A városházi tervezőmunka legérdekesebb ese­ménye: elkészült az M5-ös — kecskeméti — főút pesti szakaszának beruházási javaslata. Az építkezés jelentőségét növeli, hogy az új autópálya része a Nyugat- és Délkelet-Európát összekötő E5-ÖS fő­útnak. Megnyitása befolyásolja egész Dél-Pest fej­lesztését és eldönti azt is, hol építsék tovább a Hungária-gyűrűt. Lapunkban korábban már ismertettük a Hun­gária-gyűrű tervét. A Bécsi úttól a Budaörsi útig Pesten át megépülő új körút összeköti majd a Szentendrei utat, az M2-es — Váci-, az M3-as — hat­vani —, az M4-es — szolnoki —, M5-ös — kecske­méti —, az M6-OS — pécsi —, az M7-es — balatoni— és az M1-es — bécsi — főutat. Ezzel mentesítik a belső negyedek forgalmát, és jó kapcsolatot terem­tenek a külső városrészek között. Az M3-as bevezető szakasza most épül, a Kacsóh Pongrác úti gócpont 1982-ben lesz kész. Megújult a Szentendrei út is, ezért a Fővárosi Tanács úgy ha­tározott, hogy először a Hungária-gyűrű Bécsi út— Váci út közötti, majd innen az M3-asig terjedő ré­szét adják át. Ezt követi az új körút megépítése a Kerepesi útig S hol lesznek a következő munkák? Várhatóan az Üllői út és a Duna között. Emellett szól az M5-ös új terve, s ezt sürgeti Dél-Pest rohamos fejlődése is. Az M1—M7-es bevezető szakasza már elkészült. A Nyugat-Európa felől érkező autók jelenleg a Petőfi-hídon és a Soroksári úton haladnak dél­kelet felé. A zsúfoltság máris nagy, és számolni kell azzal, hogy a forgalom itt jelentősen nő, különösen ha megkezdődnek a tervezett erzsébeti és csepeli építkezések. Ezért halaszthatatlan az MS-ös beveze­tő szakaszának megnyitása. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium beru­házásában Kecskemét irányába már készül a főút. A tárca építkezik egészen a gubacsi pusztáig. A Fo­garas utcától a Határ útig, Kispest és Erzsébet között a Nagykőrösi út vonalában, majd a Hungá­ria-gyűrűig a munkák a Fővárosi Tanácsra várnak. A tárca 1985. december 31-ig a pályát fél széles­ségben átadja. A teljes főút a VII. ötéves időszak­ban lesz kész. A beruházási munkák első felében épül meg az M5-ös pálya felett az erzsébeti Nagy Sándor utca és a kispesti Hunyadi utca közti felül­járó, a másodikban pedig a Határ út felett a hossz­irányú közúti felüljáró. Az első időkben a Határ úttól Pest és Buda felé a forgalom az Üllői és a So­roksári út irányába halad. További feladat a Határ út és a Hungária-gyűrű közti szakasz elkészítése. Ez összefügg azzal, hogy a Hungária-gyűrűt megnyitják a Dunáig, és megépül a Lágymányosi-híd. így az M5-ös fűutat összekötik a Lágymányosi-hídon át az M1-es és M7-es fűúttal, s az európai átmenő forgalom elkerülheti a Petőfi­hidat és a Soroksári utat. Távolabbi időben megépül az MO-ás gyűrű, ennek déli része teremt majd kap­csolatot az M5-ÖS és az M1—M7-es főút között. Fontos újdonság: a most kidolgozott tervek azt jelzik, hogy a korábbi véleményektől eltérően az MO-ás gyűrű déli része épül meg előbb. Milyen hatással lesznek az új építkezések a fő­város életére, hogyan befolyásolják Dél-Pest fej­lesztését! Meggyorsul a külső városrészek közti Munkás körút, a harmadik gyűrű kibontakozása. Az erzsé­beti Nagy Sándor utca és a kispesti Hunyadi utca közti felüljáró ugyanúgy a Munkás körút része, mint a Sibrik Miklós úti felüljáró Kispest és a kőbányai új negyedek között. (A Munkás körút Újpesten az Árpád-hid vonalában éri el a Djjnát.) A Munkás kör­út déli szakaszának megnyitása után javul a köz­lekedés Kispest, Erzsébet és Csepel között s ennek hatására meggyorsul a kispesti városrészközpont­ban a nagy bevasárlóhelyek építése. Városházi tudósítások A legutóbbi időben újabb építkezések helyét je­lölték ki Csepel déli részén és Erzsébeten a Szent­lörinci út mentén. Az MS-ös átadása megkönnyíti a tervek megvalósítását, mivel az új fűút jó kapcso­latot biztosít a távoli negyedek és a Belváros között. A Hungária-gyűrű, a Munkás körút, az M5-ÖS és az MO-ás út egyértelműen meghatározza a déli terjeszkedést. Ötnapos munkahét a kereskedelemben és a vendéglátóiparban A fővárosban 1982. január 4-től a kereskedelem­ben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Ezért a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága megvizs­gálta, hogyan készülnek fel az illetékes szervek és a vállalatok a minden pesti lakost közvetlenül érintő fontos változásra. A feladat kettős: a növekvő szabadidő jelentő­sen befolyásolja majd a vásárlási szokásokat, és sok új követelményt támaszt a kereskedelemben és a vendéglátásban. Ugyanakkor meg kell oldani azt is, hogy a kereskedelem és a vendéglátás dolgozói is ötnapos munkarendben dolgozhassanak. Elvként mondták ki: biztosítani kell, hogy ne romoljanak a vásárlási körülmények. Ugyanakkor tekintetbe vették, hogy míg csütörtökön és pénteken nő a vevők száma, szombat délután csökken. Ezért olyan általános érvényű nyitvatartási rend kialakítását tartják indokoltnak, amely szerint szombaton a jelenleg délután négy óráig nyitva tartó élelmiszerboltok két óráig árusítsanak, az este hét óráig nyitva tartó ABC-áruházak pedig délután öt óráig várják a vevőket. A ruházati ve­gyesipari boltok és az áruházak egységesen délután egy óráig árusítanak majd szombaton. Az élelmiszer-kereskedelemben az egyszemélyes boltok — számuk több mint ezer — a jövőben min­den hét ugyanazon munkanapján zárva tarthatnak. A két-három főt foglalkoztató boltokban, ahol ez megoldható, mind a hat napon árusítani kell. Ezek az üzletek — kivéve a jelenleg is korábban zárókat — szombaton két óra előtt nem csukhatnak be. A négy vagy ennél több eladót foglalkoztató boltok mind a hat napon kinyitnak. Az édesség-, virág és dohányboltok nyitvatartási rendjét nem indokolt megváltoztatni. Nem zárha­tók be szombaton az építőanyag-, a tüzelő- és a gázcseretelepek. A kereskedelmi vendéglátóhelyek és a szállodák általában a jelenlegi rend szerint fogadják majd a vendégeket Úgy számítják, hogy az élelmiszer-kereskede­lemben a minden hétfőn zárva tartó boltok száma elérheti az 50 százalékot. Ezek forgalma azonban nem haladja meg az összes forgalom 20 százalékát. Az ABC-áruházak és az általános élelmiszerboltok 88 százaléka szombaton délután két óráig, illetve öt óráig tart nyitva. Hat helyett kilenc A budapesti építészet egyik legnagyobb vállal­kozasa a városrészközpontok megteremtése. Vagyis olyan feltételek megvalósítása, hogy kibontakoz­zék a Belváros körül a tervezett kilenc új központ. Ezzel megváltoztatják a főváros szerkezetét, és je­lentősen befolyásolják az itt lakók életmódját. A legutóbbi tíz év fejlődése megkívánta a ko­rábbi elképzelések módosítását. Egyebek között megállapították, hogy kevés az általános rendezési tervben jóváhagyott hat városrészközpont, szükség van még három nagy bevásárlóhelyre mégpedig Kőbányán, Csepelen és Erzsébeten. Sok más vitát is kiváltottak az építkezések. Ellen­tétes vélemények olvashatók arról is: kijelölhető-e mereven a városrészközpontok helye, területe. A közlekedés meghatározza a városrészközpontok magvát. De sok tapasztalat azt bizonyítja, hogy a terület nem határolható be előre. Városrészközpontok ott keletkezhetnek, ahol találkozik egy nagy főút és egy gyűrű. Ez a feltétele, hogy megfelelő forgalom legyen. S kell gyorsvasút is, hogy könnyen elszállíthassák az itt megforduló tíz- és tízezreket. Óbudán a városrészközpont helyét a Flórián tér­től délre jelölték ki. Ott, ahol ma a házak között hatalmas puszta térség látható. Itt találkozik a Szentendrei út az épülő Hungária-gyűrű Vörösvári úti szakaszával. A Hungária-gyűrűn gyorsvillamos jár majd, sőt távolabbi időben megépül az Óbudáról Pestre vezető földalatti vasút is. Vagyis a szentendrei gyorsvasúttal együtt a közlekedés itt kiváló fej­lesztési lehetőségeket ad. Valójában a történelmi hagyományok is meg­könnyítették a tervezést. A Szentendrei út és a Vörösvári út a dunai révig ősi római út. S ezek találkozópontján a Flórián téren és körülötte már kétezer évvel ezelőtt, majd a magyar középkorban is fontos központ volt, amint megerősítik ezt az új feltárások is. Óbuda városmagva tíz év alatt megújult. Az első évtized egyik tanulsága, hogy a központ kiterjedtebb a Flórián térnél és az ettől délre eső területtől. Határa keleten a Duna, nyugaton a Bécsi út, észak felé a Bogdáni út, délen pedig a Nagyszombat utcai amfiteátrum. Óbuda első nagy üzletháza ugyanúgy része, mint a piac vagy a Vörösvári úti boltsor és az itt található három új ABC-áruház. A Vörösvári út nagy forgalmú üzletutca lett, különösen, amióta elkészült a Bécsi úti gócpont, és a Vörösvári út felől megnyíltak a korábban épült lakónegyed el­zárt üzletei. A Dunától a Bécsi útig terjed a szórakoztató­központ is. A Fő téren, a Flórián téren és a Vörös­vári út mentén több étterem és más vendéglátó­hely található. A Duna mellett van a művelődési központ, a Zichy-kastély és a környező többi műemlék. A Bécsi út közelében pedig az új ifjúsági ház. S van egészségügyi központ is: a Bécsi úton a felújított Margit-kórház, a Vörösvári úton a rendelőintézet. Vagyis Óbudán kibontakozóban van a város­részközpont, holott a szó igazi értelmében a nagy központi létesítmények építése még el sem kezdő­dött! Valószínű, hogy másutt is kiterjedtebb lesz a városrészközpont területe, mint ahogy tervezték. S ennek a felismerésnek nagy jelentősége van. Amíg megépülhetnek Kispesten és másutt a nagy á' jházak. művelődési intézmények, kijelölt helyük közelében a kereskedelem vagy a művelődésügy kisebb beruházásokkal is előkészítheti a későbbi fejlesztést. Ez módot ad, hogy az átmeneti évekbeq is könnyebb legyen a bevásárlás, több művelődési lehetőség várja a lakosságot. Aczél Kovách Tamás 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom