Budapest, 1981. (19. évfolyam)

9. szám szeptember - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások Területfejlesztés az új ötéves tervben Gazdag és változatos a Fővárosi Tanács idei tevékenysége. Sorra kerülnek napirendre olyan tervek, elképzelések, amelyek hosszú időre megszabják a fejlődés arányait, és jelentősen befolyásolják a lakosság életét. Sok újdonságot tartalmaz a területfejlesztés nemrég jóváhagyott terve is. Egyebek között először nyújt teljes képet a népesség várható alakulásáról, területi eloszlásáról és arról: hogyan változik majd a város szerkezete. A város belsejében megnőtt az idősek, a peremkerületekben a fiatalok aránya. Ezért az új negyedekben több gyerek születik, gyorsabb a népesség gyarapodása. A legnagyobb építkezések továbbra is a város szélén lesznek, ezért várhatóan folytatódik a nagymérvű elvándorlás a városmagból az egykori kül- és elővárosokba. Ez a két tényező határozza meg a főváros lakosságának megoszlását, azt, hogy melyik kerület létszáma nő, és melyiké csökken. Budapesten 1976-ban 176 ezer lakosával a XIV. kerület volt a legnépesebb. A XI. kerületben 170 ezer, Angyalföldön 143 ezer, a VIII. kerületben 118 ezer, Rákospalotán 114 ezer, a III. kerületben pedig 106 ezer ember élt. Ez a sorrend a nagy építkezésekkel járó vándorlás hatására'a következő időben jelentősen megváltozik. A Fővárosi Tanács becslése szerint 1986-ban a XI. kerületnek lesz a legtöbb lakosa: 186 ezer fő. Utána következik Óbuda és a Békási-síkság, ahol együttesen 156 ezer' ember él majd. Zugló lakóinak száma várhatóan 154 ezerre, Angyalföldé 132 ezerre nő. Három kerület lakossága eléri a 100 ezer főt: Pesterzsébeté, Lőrincé és a II. kerületé. A legnagyobb népességgyarapodás a III. kerületben várható: tíz év alatt mintegy 50 ezer fő. Számottevő lesz a XI. kerület lakosságának növekedése is: 16 ezer fő. Az építkezések megállították a népességfogyást Angyalföldön és Pesterzsébeten. Lakóinak számát tekintve a Várhegy és környéke lesz a legkisebb kerület, ahol 1976-hoz képest 43 ezerről 36 ezerre csökken a lakosság száma. Az V. kerületben tíz év alatt 11 ezer fős csökkenés várható: 54 ezer helyett 43 ezer ember él majd itt. Feltűnően sokan hagyják el a Teréz-, József- és Ferencvárost is. Érthető, hogy elsősorban á legsűrűbben lakott negyedekből költöznek el. Az elvándorlás hasznos, mert hatására feltétlenül javul a népsűrűségi mutató. 1976-ban a VII. kerületben egy négyzetkilométeren 49 ezer ember élt, a XVII. kerületben csak ezer. Zsúfolt volt a Vár, az V. és a VI. kerület. Hogy Óbudán és a Békási-síkságon bőven van hely az bizonyítja, hogy egy négyzetkilométer területen 3900 ember él majd a nagy fejlesztés után is. A város terjeszkedése és az elvándorlás temérdek új feszültséget teremt sok helyen. Megnő a távolság az otthon és a munkahely között, s ezért általában több időt kell utazásra fordítani. A lakásépítkezéssel nem tarthat lépést a kereskedelem fejlesztése, és mind többen útközben vásárolnak majd be. A legnagyobb feladat a gyermekintézmény- és az egészségügyi hálózat bővítése lesz. Egyik legfontosabb törekvés, hogy csökkentsék a belső és a külső negyedek közti fejlettségbeli különbséget. Számításba kellett venni a tervezéskor, hogy az igények kiegyenlítődtek és megnőttek. Az új negyedekben, Óbudán, Káposztásmegyeren vagy Erzsébeten, minden épülő lakás fürdőszobás, egészséges fűtésű. Közvetlenül a tanácsi építkezések mellett sok magánerős, nagyobb méretű lakás is épül. Mind több lehetőség nyílik arra, hogy egyazon területen a legkülönbözőbb igényeket kielégítsék, így nem keletkeznek elkülönülő szegény és gazdag negyedek. Az egyik legsürgősebb tennivaló „közel hozni" a városmaghoz a távoli negyedeket. Az észak —déli földalatti vasút Nagyvárad tér—kispesti szakaszának megnyitása, az Üllői út és a Soroksári út megújítása javította a közlekedést a Belváros Dél-Pest között. Jelenleg az északi terjeszkedésnek megfelelően Buda és Pest északi részén folynak a legnagyobb beruházások. Az erők ilyen mérvű összpontosítására — a Flórián tér rendezése, az Árpád-híd bővítése, a Váci úti földalatti vasút és a Hungária-gyűrű egyidejű építése — nincs példa fővárosunk történetében. A területfejlesztés nagy gondja a gyermekintézmények elhelyezése. Az új lakásokkal együtt sok bölcsődét és óvodát adnak át. S ha az új lakótelepeken javulnak is az állapotok 1986-ra, kedvezőtlenebbek lesznek, mint több belső negyedben. Ezért sok gyereket a munkahelyhez közeli bölcsődékbe kell vinni. Az V. kerületben száz kisgyerekre 126 bölcsődei hely jut majd, de Óbudán csak negyvenegy, Pesterzsébeten negyven. Látni kell azt is, honnan indultak el a munkáskerületek, milyen nagy utat tettek meg. Angyalföldön huszonkettőről negyvenkettőre emelkedett a száz gyerekre jutó férőhelyek száma. Erzsébeten pedig kilencről negyvenre! A két legnagyobb kerületben — III. és XI. — nehézségekbe ütközik majd a gyerekek óvodai elhelyezése. Az V. kerületben a száz gyerekre jutó óvodai helyek száma öt év múlva 208 lesz, Óbudán hetvennégy, Kelenföldön—Lágymányoson nyolcvanhat. Pedig a III. kerületben tíz év alatt a férőhelyek száma 2700-ról 5500-ra nő. S még egy sokatmondó szám: 1986-ban Óbudán és Békásmegyeren 18 ezer általános iskolás lesz. Annyi, mint az V., VII. és a VIII. kerületben együttvéve. A területfejlesztés egyik legérdekesebb újdonsága: a korábban tervezett hat városrészközpont helyett kilenc épül. Ezt kívánják a nagy építkezések, az észak —déli terjeszkedés és az igények kiegyenlítődése. A kilenc városrészközpont jelentősen tehermentesíti a városmagot, ugyanakkor meggyorsítja a külső negyedekben a fejlődést. A budapesti városközpont az I., az V., a VI. és a VII. kerületből áll. Itt futnak össze a sugárutak, ez a kereskedelem, az igazgatás és az oktatás hagyományos központja. Ezért állandóan nagy itt a forgalom. Az V., VI. és a VII. kerületben a boltok együttes alapterülete 230 ezer négyzetméter. A XVIII., a XIX. és a XX. kerületben viszont csak 64 ezer négyzetméter. A központ vonzásköre kiterjed a VIII. és a X. kerület egy részére is. Az első hat városrészközpont helyét a Flórián téren, a Moszkva téren, a Móricz Zsigmond körtér és a Bocskai út között, Újpesten, az István tér körül, az Örs vezér téren és Kispest szívében jelölték ki. A három új városrészközpont Kőbányán, Erzsébeten és Csepelen lesz. Nagy építkezések folytak Kőbányán a közelmúltban. Lakóinak száma meghaiadja a százezret. Vonzásköre kiterjed a XVII. kerületre, amelynek lakossága jelentősen nő. A fejlett kőbányai ipar dolgozóinak magas száma tágas bevásárlóhelyek létesítését sürgeti. Pesterzsébet a nagy lehetőségek földje. Déli részén sok új lakás építhető. S mivel távol esik a városmagtól, feltétlenül szüksége van saját városrészközpontra. A következő öt évben felépül az áruház, s több új bolt nyílik. Csepelen hatvanezer dolgozó számára van munka. Helyzete sokban emlékeztet Pesterzsébetére. Déli részén új negyedek tervezhetők. Csepel jelentősége és távolsága a Belvárostól szintén városrészközpontjának felépítése mellett szól. Megújuló műemlékvédelem E lap hasábjain sokszor foglalkoztak már a budapesti műemlékvédelem eredményeivel és gondjaival. A legutóbbi időben a nagy építkezésekkel öszszefüggő régészeti-történeti kutatások hatására általános követelmény lett a mylt építészeti-művészeti hagyatékának minél teljesebb megóvása és beépítése a mába. Megváltozott a nagy múltú műemlékvédelem jellege és a méretei. Nemrég a Fővárosi Tanács vezetői ismét megvitatták a műemlékvédelem helyzetét és soron következő feladatait. A legfontosabb ma is múltunk építészeti emlékeinek s az ezekhez kapcsolódó képző- és iparművészeti alkotásoknak a megőrzése. A védelem kiterjed a múlt hangulatát őrző, a jellegzetes városképet meghatározó műemléki együttesekre. Ahol erre mód van, megóvják az ódon házak környezetét, a tájat is. Védetté nyilvánították a munkásmozgalom, a közlekedés- és ipartörténet tárgyi emlékeit is. A legfontosabb védett műemlékegyüttes továbbra is a budai Várnegyed. E középkori építészeti együttes helyreállítása határainkon túl is sok elismerést váltott ki. Ma már műemléki együttesnek számít — egyebek között — Aquincum, a Batthyány tér, a Károlyi Mihály utca, a Március 15. tér, a Népköztársaság útja, a Nemzeti Múzeum és a környező palotaegyüttes. A XX. század legszebb alkotásait is védetté nyilvánították. Most Óbuda a legérdekesebb munkák színhelye. Feltárták a középkori Buda sok-sok maradványát. Több régészeti emléket a Flórián téren, és másutt is, eredeti helyén mutatnak be. A Fő téren és az Árpád-hídtól délre most bontakozik ki a főváros második legnagyobb műemléki együttese. A középkori és újkori házakban lakások, múzeumok, vendéglők lesznek. Az elkövetkező időben folytatódik a régi lakóházak, egyházi építmények felújítása. Az egyik legnagyobb szabású munka Kőbányán a Pataky István téri katolikus templom helyreállítása. Több romkert létesítését is tervezik, hogy bemutathassák az érdeklődőknek a legújabb római és középkori feltárások emlékeit. A műemlékvédelem helyzetéről szóló határozat kimondja: el kell érni, hogy történeti kincseink megóvását nagyobb társadalmi megértés és támogatás kísérje. Aczél Kovách Tamás 27