Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Varannai Aurél: Törzsfőnöki korrupció

pek — például a káposztásmegyeri — új fűtőmű építését igénylik majd. A területenként jelentkező feladatok, a fejlődéssel járó mozgás, a lehetőségek adta változások, a technológia korszerűbbé válása tulajdonképpen hozzászoktatta már a FŐTÁV kollektíváját ahhoz, hogy igazodjék e sajátos körülményekhez, túljutva a nagy lépések feletti csodálkozáson, és a korábbi átmeneti ijedtségen, hogy az évenként átadott lakások arányában látszólag vészjóslóan csökken az üzemeltető, a karbantartó szakemberek száma. . . Azonos érdekek Mint az előzőkben elmondottakból is kitűnik: a FÖTÁV-nak mint szolgáltatónak egyértelműen érdeke, hogy partnert, szövetségest keressen — és találjon! — a fogyasztóban. Hiszen az üzembiztonság fenntartásának egyik el nem hanyagolható feltétele a rendelkezésre álló szakembergárda munkaidejének, szaktudásának ésszerű, hasznos felhasználása. A vállalat — amely minden fogyasztói panaszt, bejelentést mindenkor gondosan, gyorsan kivizsgál — és a fogyasztók egyaránt érdekeltek a megalapozadan panaszok-bejelentések számának csökkentésében, hiszen ezek a tényleges, valóban szolgáltatási biztonságot zavaró hibák elhárításától vonják el a szakembereket. De hasonlóképpen a közérdeket szolgálná, ha a fogyasztók jobban ismernék jogaikat, kötelességüket, ha az „új belépők" figyelmesebben tanulmányoznák a távhőellátásba bekapcsoltak számára megküldött tájé-Mint a két ábrán is látható, hőérzet szempontjából nem közömbös, miként helyezkednek el a lakószobában a különböző hőmérsékletű légrétegek. A felső jól érzékelteti, hogy rosszul szigetelt, huzatos lakásban az optimális rétegződés megváltozik, és ez a „hideg lakás" érzetét kelti. koztatót. Hogy csak egy példát említsünk: gyakori „hibaforrás" a fűtési idény megkezdése és befejezése idején az átmeneti időjárás, amikor még (vagy már) érezhetőbb a napsütés, erősebb a nappali felmelegedés. A fogyasztást szabályozó automatikák ilyenkor szükségszerűen beavatkoznak, és bizony előfordulhat: langyosnak vagy hidegnek tűnik a fűtőtest: „Miért fizetjük a fűtési díjat, ha nem fűtenek?" — kérdezik többen is. Hát igen. A fűtési idényre megszabott tarifa átalánydíj. .. Igaz, a szerződés szerint akkor sem fizet többet a lakó, ha odakinn mínusz tizenöt fok van. Az átalánydíj a lakásban előírt hőfokra— például a lakószoba 20°C-ára — vonatkozik, nem pedig a hőleadó berendezésekre. (Persze az sem lenne baj, ha a fogyasztó papírt, ceruzát venne a kezébe, és kiszámítaná, hogy a magasabb komfortigényt kielégítő távfűtéssel, melegvíz-szolgáltatással, vagy a hagyományos tüzelőanyagokkal járna-e jobban. Biztosan meglepődne az eredményen.. .) Több mint közös, hiszen „köz"érdek az energiával való ésszerű takarékosság. Még akkor is, ha abban az átalánydíj miatt látszólag nem érdekelt a fogyasztó. Ugyanis a szolgáltatás során kiadott energiának jelentős része megy kárba, annak ellenére, hogy a vállalat állandó és rendszeres karbantartással gondoskodik berendezéseinek, kiterjedt vezetékhálózatának jó állapotáról. A felmérések szerint a veszteségek jelentős része a „fogyasztói oldalon" keletkezik. E veszteségek csökkentése — amely egyértelmű az ésszerű energiafelhasználással — nagymértékben függ fogyasztóink megértő, jószándékú magatartásától. A főváros területén éves szinten már több mint 17 ezer Terra Joule hőmennyiséget adnak ki a távfűtési rendszerekben, de ennek jóval több mint a felét a lakosság fogyasztja. Figyelembe véve a jelenlegi fűtöttségi szintet, a lakosság energiafogyasztásának területén jelentősek a megtakarítási lehetőségek. Gyakori tapasztalat, hogy a nyílászárók, elsősorban az ablakok, légszigetelése nem tökéletes, így a huzat miatt jelentős energiamennyiség megy veszendőbe. Az elmúlt években a FŐTÁV kezdeményezésére több tízezer lakásban szigeteitették a nyílászárókat, mégpedig figyelemre méltó eredménnyel. A hőszigetelt helyiségekben kevesebb hőenergia betáplálásával is egy-két fokkal emelkedett a hőmérséklet. A kereskedelemben olcsón beszerezhető anyagokkal egyébként — amelyek jól szolgálnak por- és hangszigetelőként is : kis fáradsággal házilag is elvégezhető a lakások hőszigetelése. A veszteségek nagy része túlfűtésből és a meleg víz pazarlásából adódik... Rendkívül fontos az épületek és a létesítmények hőveszteség-csökkentése. A kezelő, illetve a tulajdonos feladata, hogy a határoló szerkezeteket, a nyílászárókat olyan állapotban tartsa, hogy az energiaveszteség a lehető legkisebb legyen. Gyakori probléma a belső hőszállító és felhasználó berendezések rossz, elhanyagolt állapota, tömítetlensége, amely ugyancsak jelentős energiaveszteséget okoz. A közös használatú helyiségek (lépcsőházak, pincék stb.) külső nyílászárói, ablakai sem megfelelőek, töröttek, gyakran éjjel-nappal nyitva vannak. Az egészségügyi szempontokat is figyelembe véve, a lakószobák 20— 22 C°-os léghőmérséklete teljesen kielégítő. A lakáshőmérséklet egyes helyiségekben mégis olykor ennél szükségtelenül magasabb. A lakók sokat segíthetnének, ha bejelentenék a túlfűtést. A meleg vizet háztartási, tisztálkodási célokra szolgáltatják. E területen tapasztalható a legnagyobb pazarlás. A főváros területén egy lakásra naponta olykor 150—170 liter melegvízfelhasználás jut, ami lényegesen meghaladja az ésszerű szükségletet. A meleg víz a népgazdaságnak háromszor annyiba kerül, mint amennyit a lakó fizet érte. Ezen túlmenően a fölöslegesen a csatornába engedett meleg víz olyan veszteség, amely növeli a devizális gondjainkat, elveszi az energiát a népgazdaság más ágazataitól. * Mint látható, a fogyasztók közreműködésével a távhőszolgáltatás területén akár 10—15 százalékos takarékosság is elérhető lenne, anélkül, hogy a fogyasztó jogos és elvárható igényét ne teljesítenék. Figyelembe kell vennünk, hogy a fővárosban csupán egyszázalékos távfűtési energia megtakarítása 1400— 1500 lakás évi teljes fűtési és melegvíz-ellátási szükségletét fedezi. Amikor pedig a FŐTÁV együttműködésre kéri fel fogyasztóit, a közös érdek felismerésében, annak megértésében bízik. Reméljük, eredménnyel, (x) Az elmúlt évek során városnyi lakótelepek épültek Budapesten, évről évre szaporodnak a távhőellátás előnyeit élvező lakások. A VI. ötéves terv végére a távfűtött és meleg vizzel ellátott lakások száma meghaladja a 221 ezret. 43