Budapest, 1981. (19. évfolyam)
7. szám július - Kovács Zoltán: Utasok és autósok
KOVÁCS ZOLTÁN Utasok és autósok Építkezések a mélyben és a felszínen. Csatatér a Marx tér és a Váci út; fél szélességben készült el a külső Üllői út. Rendkívül bonyolult a forgalmi helyzet a Kacsóh Pongrác út—Hungária körúti csomópontban. Felismerhetetlen a Flórián tér és környéke, félkész állapotban a Bécsi út. Felbontott úttest a Duna-korzón. És így tovább. Ráadásul, ami ezzel jár: hatalmasra felduzzadt autósorok a sok terelő útvonalon reggeli és délutáni csúcsforgalomban. Jogos a kérdés: végül is mi bontakozik ki ebből — az enyhén szólva — kusza összképből? Granasztói Pál egy helyütt, a pest-budai látképekről szólva, „megkövült emlékezetnek" nevezi a várost. Szerencsére ez a kollektív emlékezet csak az eredményt, az új utakat, csomópontokat, hidakat, metrót, a szép és rendezett emberi környezetet őrzi meg, a sok bosszúság, kényelmetlenség jótékony feledésbe merül. Új ötéves tervet kezdett 1981-ben a főváros, a korábbinál jóval nehezebb gazdasági körülmények között. Az elmúlt két évtized tervciklusai alatt töretlenül fejlődött Budapest közlekedése, sikerült a korszerű, világvárosi közlekedés alapjait lerakni. Kialakultak azok az alapvető arányok és fejlesztési tendenciák, amelyek az ezredfordulóig megszabják a teendőket. A megváltozott gazdasági körülmények között sincs ok az aggodalomra, mert 26 milliárd forintot biztosított a kormány a közlekedés számára. Ha ésszerűen, koncentráltan és veszteség nélkül használjuk föl ezt az összeget, 1981—85 között is javul a város infrastruktúrája, s újabb jelentős közlekedési létesítményekkel gazdagodik fővárosunk. A VI. ötéves tervidőszak kulcsfontossságú feladatai: — miután a lakásépítési programnak abszolút elsőbbsége van, a lakótelepek tömegközlekedésének biztosítása (új vonalak létesítése, a meglevők színvonalának emelése) a legfontosabb; — a naponta legtöbb utast szállító tömegközlekedési vonalak fejlesztése, elsősorban a HÉV korszerűsítése és a metró továbbépítése; — a dunai közúti átkelési lehetőségek bővítése az Árpád-híd kiszélesítése révén, a hozzátartozó különszintű budai és pesti hídfők megépítésével együtt. Tömegközlekedés a föld alatt és a felszínen Budapest — Európában is példamutató következetességgel — folytatja tömegközlekedésének fejlesztését. A legfontosabb és legköltségesebb a metróépítés. Jelenleg az észak—déli vonalat építik. 1981 végén adják át a Deák tér és az Élmunkás tér közti szakaszt a hozzátartozó nagy felszíni csomópontokkal együtt. A Marx téri csomópont jó példa arra, hogy ésszerű és praktikus szervezéssel összehangolhatok az igények: a tömegközlekedésé (metró, villamos, autóbusz), a közúti közlekedésé (fölüljáró), a gyalogos közlekedésé (itt épül a főváros legnagyobb aluljárócsarnok-rend-2