Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Bernáth László: A gramofon-karmestertől a Meseautóig

HONISMERET MOLNÁR JÓZSEF Pora Ferenc, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium alapítója Négyéves volt, amikor a Táncsics Mihályt börtönéből kiszabadító Petőfi Sándor által vezetett ifjúság örömmámorban rohant végig a csöndes budai utcákon, ahol ő is lakott szüleivel. De ki ismeri a ma élők közül a nevét? Legfeljebb azok, akik szinonima szótárát haszonnal forgatták az Értelmező Szótár készítése közben, s még inkább azok a nyelvtudósok, akik a nemrég megjelent új szinonima szótár munkálataiban szorgoskodtak. Azt pedig, hogy ő szervezte és hozta létre Budavárában lányok részére az első polgári leányiskolát 1881-ben, még kevesebben tudják. Ebből az iskolából hosszú küzdelem után sikerült neki hatosztályos felsőbb leányiskolát fejlesztenie, abban az épületben, amelyet a II. világháború ostroma pusztított el, s helyén ma a Hilton-szálló díszeleg. A hajdani domonkoskolostor helyén a török hódoltság után épült fel a budai főgimnázium, amelyet a szerzetesrend kiköltözése után a székesfőváros szerzett meg. Ebben az épületben kezdődött Póra Ferenc iskolájának működése, ahol gimnáziumi tanulmányait is folytatta, ahol érettségizett, és ahol latin—görög szakos diplomával (magyar és német előadási nyelven) helyettes tanár volt. Buda és Pest egyesítése után a főváros szolgálatában működött, s a leánynevelésnek lett egyik leghatásosabb szószólója. * Az iskola Értesítőjében szerényen, a maga fontos munkáját elismerésre sem méltatva, így vallott az iskolaszervező raunkáról: „Nehéz volt a küzdelem a közerilek és egy szívesen és ravaszul értelmezett magánérdek közt, de a győzelem biztosítva volt abban a pillanatban, melyben a kérvényező szülők és kerületi bizottsági tagok élére állott dr. Falk Miksa, az I. kerület országos képviselője. Ő vezette a polgárság küldöttségét a tek. Tanácshoz, ő támogatta az ügyet szóval és tollal: ő eszközölte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyását. Buda leányai, ne feledjétek, mennyi hálával tartoztok Falk Miksának!" Eötvös József, Budavár első országgyűlési képviselője, vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1868-ban nyújtotta be az országgyűlésnek törvényjavaslatát négyosztályos polgári leányiskola létrehozataláról. Addig a leányok magasabb fokú oktatása csak a nagyon költséges magániskolákban vagy a tanítóképzőben volt lehetséges. Póra Ferenc a budai polgárság kultúrájának fejlesztését tartotta szem előtt, amikor a leánynevelés kérdéseivel kezdett foglalkozni. Már 1874-ben kifejtette ilyen irányú elveit Néhány felvilágosító szó a polgári leánytanodákról című tanulmányában. 1881-ben sikerült megnyitna a budai polgári leányiskolát. Tapasztalata alapján jól tudta, hogy a leányok, akik hatéves korukban kerülnek iskolába, tizennégy éves korukig, ha igényük és szerencséjük van, elvégzik a polgári iskola négy osztályát. Ennek befejezése éppen abban az életkorban történik, amikor a serdülő ifjú a legalkalmasabb komolyabb tanulmányok folytatására. A leányok magasabb képzésének igénye ebben az időben sürgetően követelte felsőbb leányiskolák létesítését, ahol legalább tizenhat éves korig fejleszthetik műveltségüket. A budai szülők gyermekeik érdekében másfél évtizedig sürgették a budavári polgári leányiskolának hatosztályos felsőbb leányiskolává fejlesztését. Póra Ferenc nagyon jól ismerte ezt az igényt. Abban is biztos volt, hogy a maga köré gyűjtött kiváló tanerőkből álló tantestület alkalmas lesz ennek a magasabb képzésnek a végrehajtására. A budai szülők helyzetét így fogalmazta meg: „A gondos szülő nem határozhatta el magát arra, hogy leányait a pesti oldalon lévő felsőbb leányiskolába küldje, tudatában annak, menynyi erkölcsi és egészségi veszélynek van kitéve a hosszú úton; valakit pedig kísérőül felfogadni annyira megdrágítja ezen különben is drága iskolák látogatását, hogy le kell róla mondani. így történt azután, hogy sokan önként ismételték a IV. osztályt, vagy pedig beléptek, ha ugyan sikerült, a tanítóképezdébe, holott nem is volt szándékuk a tanítói pályára lépni, s mind e helytelen lépés csak azért történt, mert nem volt hozzáférhető felsőbb leányiskola." Póra Ferenc küzdelme a szülők és illetékesek támogatásával sikerült, mert az 1893—94. iskolai évben megnyílhatott a felsőbb leányiskola V. osztálya, majd az 1894—95. tanévben a polgáriból hatosztályos felsőbb leányiskola született. Ez a fejlődés hozta magával, hogy a felsőbb leányiskola a Várban folytatta tovább működését, a polgári leányiskola pedig leköltözött a Krisztinavárosba. Az újjászervezett felsőbb leányiskolának magas színvonalú nevelését irányította Póra Ferenc, remekül összeválogatott tantestületével, úgyhogy 1896-ban az iskola vezetőjét és nevelőit a vallás- és közoktatásügyi miniszter példás munkájáért dicséretben részesítette. Iskoláját a korszerű és modern nevelés 36