Budapest, 1981. (19. évfolyam)

3. szám március - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Mind a négy területen erősen befolyásolja a fejlesztést a népesség alakulása. A főváros lakólnak száma 1981. január 1-én két millió-hatvanezer volt. Ez a szám 1985-re várhatóan húszezerrel csökken. A következő időben kisebb lesz a bölcsődés és az óvodás korú gyerekek aránya. Ugyanakkor jelentősen nő az általános iskolásoké. Gyorsan emelkedik az idősek száma is. A lakóházak tervezői számításba veszik a népességi változásokat. Egyebek között több nyugdíjasház épül. De az új életkori összetétel választ ad arra is, hány gyermekintézményre lesz szükség. A bölcsődei férőhelyek száma 4750-nel nő. Ez lehetővé teszi, hogy szinte minden felvételi kérelmet teljesítsenek — feltéve, hogy nem változik lényegesen a szülés után otthon maradt — gyesen levő — édesanyák száma. Hasonlóan lesz helye majd minden óvodáskorúnak. Ezt azonban csak úgy lehet megoldani, hogy ha a lakóhelytől távolabb eső óvodákba is felvesznek gyerekeket. Az általános iskolai oktatás megfelelő feltételeinek megteremtése a legnagyobb gondok egyike. A gyerekek száma ugyanis 182 ezerről 225 ezerre nő. A legutóbbi öt évben 960 iskolai tanterem épült, most újabb 1100 osztály- és 200 napközis teremre volna szükség. Ahol erre mód van, ott a meglevő iskolákat kívánják bővíteni. Általános társadalmi igény az egészségügy gyorsabb fejlesztése. Összefügg ez az életszínvonal emelkedésével, de azzal is, hogy megnövekedett a főváros lakóinak átlagéletkora, és minden negyedik budapesti nyugdíjas korú. A tervet előkészítő tárgyalásokon a körzeti gyógyító-megelőző-gondozó munka fejlesztését és a kórházi ágyak gyarapítását jelölték meg legfőbb feladatként. Új kórház nem épül, de bővítéssel növekedik az ágyak száma. A tavaly felavatott nyolcszáz ágyas Dél-pesti Kórház kiegészül egy 450 ágyas pavilonnal. Mint arról beszámoltunk, új épületszárnnyal bővül a Margit Kórház. Elkezdődik a László Kórház és több más egészségügyi intézmény felújítása. A kórházi hálózatot várhatóan mintegy 2200 ággyal gyarapíthatják. A Józsefvárosban és a XIII. kerületben elkészült az új rendelőintézet. A jövőben Lőrincen, az Örs vezér téren és a békási negyedben nyílnak meg újabbak. Új feszültségek. A tervjavaslat kidolgozásának kezdete óta arról folytak a leghevesebb viták, hogy milyen arányok legyenek a fejlesztésben, hogyan osszák el a pénzt az egyes ágazatok között. A hetvenes években megteremtették a gyorsvasúti rendszert. Kétségtelen, hogy e korszak volt a közlekedés nagy évtizede. Az Örs vezér tér—Vérmező közti földalatti vasút után megnyílt az észak—déli metró is, és közben a felszínen olyan több szintű forgalmi csomópontok épültek, mint a Baross, a Kálvin vagy a Deák téri. Megépült a kelet—nyugati közúti főtengely, Budán az észak—déli főtengely nagy része a Móricz Zsigmond körtértől Aquincumig, sőt a város határáig. A felszínen is megújult a tömegközlekedés, 1980-ig megtörtént a buszok teljes cseréje. A nyolcvanas években a közlekedés részesedése kisebb a fejlesztésben. Továbbra is elsőbbséget élvez a tömegközlekedés. Az idén az észak—déli metró új szakasza eléri az Élmunkás teret, majd 1984-re a Váci úton az átépített Árpád-hidat. Ezzel kapcsolatos munka a Flórián tér rendezése, a Hungária-gyűrű építése, az M3-as főút bevezetése. A Budapesti Közlekedési Vállalat 1200—1400 autóbuszt, 200— 250 Tátra villamost, 45—50 trolibuszt és 17 HÉV-szerelvényt vásárol. Számottevő volt az előző tervidőszakban a közművesítés fejlődése. Többek között a Gellérthegyen két tárolómedence épült, és napi 200 ezer köbméterrel nőtt a Vízművek teljesítőképessége. A következő öt évben folytatódik a Vízművek bővítése. Várhatóan napi 110 ezer köbméterrel több vizet kap a főváros, de emellett is szükség lesz az eddiginél nagyobb takarékosságra. A közművesítés és a környezetvédelem legjelentősebb beruházása a szemétégetőmű. A parkosítási lehetőségek meglehetősen szerények, ezért a park- és játszótérépítésben a lakosság nagyobb segítségére számít a tanács. A kereskedelem fejlesztésében maradt a legtöbb nyitott kérdés. Olyan bevásárlóhelyek, mint a lágymányosi, a Flórián téri vagy az Örs vezér téri, nem épülnek. A kereskedelem nagyobb beruházása a Marx téri szövetkezeti áruház és a Váci utcai Aranypók áruház. A vitában elhangzott javaslatról, hogy felépítsék az erzsébeti, a kispesti és a csepeli áruházat, később döntenek. A lakásokkal együtt elkészülnek az új negyedekben a boltok, ABC-áruházak. A fejlesztést igyekeznek a legtakarékosabban megoldani. A kereskedelmi hálózat tervezői hosszú ideig ellenezték a kisboltok működését. Most a javaslat kimondja: ahol megoldható, az új negyedekben a házak földszintjén üzleteket kell kialakítani. A vendéglátás-idegenforgalom területén tekintélyes a gyarapodás: felépül hat új szálloda. Az állam nagy támogatást adott a legutóbbi időben a sütőipar rekonstrukciójának meggyorsítására. Most újabb egymilliárd forintot fordítanak erre, amiből — többek között — három új kenyérgyárat építenek. Szerényebb összeget költhet a tanács művelődési beruházásokra is. A javaslatban a jelentősebb munkák között két ifjúsági ház építése, a Madách Kamara és a József Attila Színház felújítása szerepel. Az új negyedekben főként az iskolák adnak majd otthont a művelődésnek és a sportnak. Az idén egyébként elkészül a budapesti nagy sportcsarnok, s terveznek több kispályát és tanmedencét is. Az állam közvetlenül sokat költ beruházásokra. Folytatódik a budavári palota újjáépítése, megkezdődik az Operaház és az Eötvös Loránd Tudományegyetem felújítása. A város gyarapodása. A tanács fejlesztési javaslatát együttes ülésen vitatta meg a Budapesti Pártbizottság várospolitikai és gazdaságpolitikai bizottsága. Állásfoglalásukban leszögezték: az új terv nagy lehetőség, de egyúttal nagy felelősség is. Ha megvan a pénzügyi fedezet, meg kell teremteni a megvalósítás gazdasági-műszaki feltételeit. Különösen nagy gond annak megoldása, hogy legyen elegendő építő a lakásokhoz és a felújításokhoz. Számításba kell venni, hogy — a tervezés szerint — a lakásoknak csaknem a felét magánerőből kell felépíteni. A lehetőségeket jól szemlélteti, hogy országosan a tanácsi beruházásoknak 35 százalékát a fővárosra költik, és hogy az állami lakások 47 százaléka itt építhető fel. A leglényegesebb kérdés: lehetővé teszi-e a korábbinál nagyobb pénzügyi keret, hogy megszilárdítsák az elért fejlesztési eredményeket, s hogy valóban javulnak-e az életkörülmények? A számítások feleletet adnak erre. A fővárosban 1975-ben a lakások száma meghaladta a 700 ezret, 1985-ben — először Budapest történetében — eléri majd a 800 ezret. Ezzel száz lakásra 251 lakos jut majd az 1980-as 279-cel szemben. Folytatódik a szerkezeti változás a forgalomban. 1975-ben a tömegközlekedés 11,5 százalékát bonyolította le a metró, 1985-ben minden negyedik utas földalatti vasutat használ. Az egészségügy fejlődésének mutatója: a tanácsi kórházakban 77 ágy jutott tízezer lakosra 1975-ben, 83 ágy 1980-ban. Ez a szám 1985-ben eléri a kilencvenegyet. Ugyanígy fejlődésről beszélhetünk a bölcsődei, óvodai, valamint az iskolai helyek számának növekedésénél. A hegyvidék védelmében Új rendelkezések. Módosították a budapesti városrendezési szabályzatot. A főváros több körzetében csak az eddiginél lazább beépítést engedélyeznek, hogy megóvják a hagyományos városképet, illetve a természeti környezetet. Fokozottabban ügyelnek a történelmi negyedek stílusára, hangulatára is. A legfontosabb intézkedés, hogy a budai hegyvidéken — mind az itt lakók, mind a városkép érdekében — csökkentették a megengedhető beépítettség mértékét. A 03-as jelzésű laza városias beépítésű területen a beépítettség százalékát 25 helyett 20, a 04-es, hegyvidéki területen és a 05-ös, családi házas területen 20 helyett 15, a 06-os, üdülő jellegű területen pedig 15 helyett 10 százalékban határozták meg. Ugyanilyen arányban csökkentették a beépíthető legnagyobb szintterületet. Kedvező hatása lesz annak is, hogy a beépíthető szintterületbe kell számítani a gépkocsitárolók alapterületét. így elérhető, hogy zömmel a terepszint alatt, az épületek pincéiben alakítsák ki a garázsokat. Kisebb lesz a telkek burkolható felülete is. Úgy számítják, hogy az új intézkedések hatására a budai oldalon — a parcellázott területen — 20—25 százalékkal kevesebb lesz az építhető lakások száma. A műemlékek megvédésére, a táji jelleg és a természeti szépségek megőrzésére is gondolnak, s megfelelő intézkedést tettek az erdők, a kertek, a fák megóvására is. Aczél Kovách Tamás 28