Budapest, 1981. (19. évfolyam)

3. szám március - A címlapon: Csigó László felvétele

A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Tagjai: BOSTAI KÁROLYNÉ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára: BUZA BARNA szobrászművész; GARAI GÁBOR, a Magyar írók Szövetsége főtitkára; GÁSPÁR TIBOR Budapest főépítésze; GRANASZTÓI PÁL író, építészmérnök; Dr. HOLDAS SÁNDOR, a Fővárosi Állat-és Növénykert főigazgatója; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PAIZS GÁBOR, az MSZMP Budapesti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár főigazgatója; SZABÓ LÁSZLÓ, a Népszabadság rovatvezetője; SZÁRAZ GYÖRGY író; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, az Elnöki Tanács tagja. Schulek János: Épül a város északkeleti kapuja 2 Riport Kertész Péter: Öntödei monológ 4 Császár Nagy László: Menekülés 8 Pro Urbe 1981 K. P.: A Bogár-brigád 11 Ember Mária: Párhuzamos emlékezés 12 Spira György: Pochosch úr 15 Elfelejtett épületek Dr. Buza Péter: Az utolsó „flamingó" 18 Julow Viktor: Groteszkek 22 Gergely Ágnes: Két szonett 23 Tarkövi István: Mészáros Lászlóra emlékezve 24 Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások 27 Fórum Szabó Endre: Városgyógyászat 29 Preisich Gábor: Az „általános rendezési terv" a kiegyezéstől a tanácsköztársaságig 32 Richard Prazak: Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a 18—19. század fordulóján 34 Miklóssy János: Egymillió gyertyafény 36 Petneki Áron: Daliás idők — apróban 37 Zolnay László: Iszter-parti istenek 39 A főváros válogatott bibliográfiája XVII. 42 Rejtvény nem csak úttörőknek 47 A Budapest postája 48 A címlapon: Csigó László felvétele A hátsó borítón: Than Mór: A tápióbicskei ütközet Szeienyi Károly felvétele BUDAPEST a FovOros Rxyöiratxi XIX. ÉVF. 3. SZÁM 1981. MÁRCIUS ÁRA: 18 Ft A tartalomból Fel nem foghatom, harminc-egynéhány évvel ezelőtt mi inspirálhatta a divatos indulószerzőt immár klasszikusnak számító „Zúgnak a gépek az öntődében" kezdetű remekműve megalkotására. Hacsak a sivító transzmisszió nem, mert akkoriban más nemigen volt (4. oldal) Egy pesti német lap, a liberális irányzatú Der Ungar 1848. július 14-i számában olvasható Dohoss úr és Pochosch úr párbeszéde: — Mondja csak, Pochosch úr, ugye Ön az abszolút monarchia híve? — Dehogy. — Hát akkor az alkotmányos berendezkedés barátja? — Szó sincs róla. — Eszerint radikális demokrata? — Ugyan! — Talán republikánus tehát? — Még mit nem?! — De hát, az ördögbe is, akkor micsoda Ön? (15. oldal) Az erzsébetvárosi rendezési terv a rehabilitáció kezdete és egyúttal a várospolitikai nyíltság kiszélesedése. A tervet nemcsak szakmai fórumokon vitatták meg, hanem a kerületi tanácsoknál is közszemlére tették, véleménygyűjtő füzettel (29. oldal) S ahány nép, annyi vallás! Ahány vallás, annyi istenség! Ahogy az egyes Iszterparti népek fel-, majd eltűnnek — esetleg beleolvadnak az újabb hódító népbe — velük pusztulnak isteneik is (39. oldal)