Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon: Eifert János felvétele.

A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Tagjai: BOSTAI KÁROLYNÉ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára: BUZA BARNA szobrászművész; GARAI GÁBOR, a Magyar írók Szövetsége főtitkára; GÁSPÁR TIBOR Budapest főépítésze; GRANASZTÓI PÁL író, építészmérnök; Dr. HOLDAS SÁNDOR, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PAIZS GÁBOR, az MSZMP Budapesti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár főigazgatója; SZABÓ LÁSZLÓ, a Népszabadság rovatvezetője; SZÁRAZ GYÖRGY író; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, az Elnöki Tanács tagja. Interjú Jávor Ottó: A nevelési programtól a megvalósításig Riport Kertész Péter: Kutas voltam a Kulichon 4 Szakolczay Lajos: Dr. Szaniszló József: Például a Tatai-medence 7 Dr. Szatmári Jenő István: Mit bír el a főváros? 10 Egyenlőség — a föld alatt 12 Zsigmond Attila: Képzőművészet a főváros közterein 16 Irodalom Brasnyó István: Varicello látogatása 18 Beke Kata: Várossirató 19 Antal Gábor: Az utolsó magyar „literary gentleman" 20 Gerö László: Muzeológia és építészet 22 Mojzer Miklós: Kazinczy korának művészete 24 Fórum Kerti József: Az utak szakácsai 28 Dr. Mészáros Imre: Mit várok az építési hatóságtól? 30 Honismeret Konrádyné dr. Gálos Magda: Az Ötpacsirta utca 31 Diószegi György: A Láng-Gépgyár története I. 34 A főváros válogatott bibliográfiája XI. 37 Dr. Vecseklőy József: A Tattersal 38 Dr. Horváth Árpád: „ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell" 40 Rejtvénypályázat úttörőknek 47 Helytörténeti pályázati felhívás 48 A Budapest postája 48 A címlapon: Eifert János felvétele. Cikkünk a 4. oldalon A hátsó borítón: Dorfmeister István: II. Lajos képmása. 1784 körül. Ajtós Éva felvétele. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum tulajdona BUDAPEST a Povcinos ftxyörata XVIII. ÉVF. 9. SZÁM 1980. SZEPTEMBER ÁRA: 15 Ft A tartalomból Az új város a régi falu szomszédságában épült. Kialakulásának semmi sem állt útjában, tetszés szerint lehetett formálni. Szabadon szárnyalhatott a városépítők fantáziája a terület kihasználásában, a városi forma megteremtésében (8. oldal) ,,Budapesten annyira kegyetlenné, üzletszerűvé és megbízhatatlanná lett a temetkezés módja, annyira elfajult e téren a féktelen és kíméletlen verseny, hogy valóban itt az ideje rendet csinálni." (Budapesti Hírlap, 1913) (12. oldal) A közterületen megjelenő szobor, dombormű és más műalkotás díszít, gyönyörködtet, nemzedékek ízlését formálja. Művészi értéke mellett az is fontos, hogy hol, milyen környezetben van elhelyezve, hiszen ettől függ „látogatottsága" (16. oldal) Alapelve volt: a jó munkát jutalmazni kell, mégpedig azonnal. Állandóan *J? zsebében hordott egy maréknyi ötkoronást, és a jól végzett munka láttán azonnal „prémiumot" adott annak, aki megérdemelte. (34. oldal)