Budapest, 1980. (18. évfolyam)
3. szám március - A címlapon: Eifert János felvétele
BUDAPEST a Fovaros Rxyoraca XVIII. ÉVF. 3. SZÁM 1980. MÁRCIUS ÁRA: 15 Ft A tartalomból A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Tagjai: BOSTAI KÁROLYNÉ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára: BUZA BARNA szobrászmiivész: GARAI GÁBOR, a Magyar írók Szövetsége főtitkára: GÁSPÁR TIBOR Budapest Főváros Tanácsa V. B. városrendezési és építészeti főosztályvezető-helyettese; GRANASZTÓI PÁL író, építészmérnök; Dr. HOLDAS SÁNDOR, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PAIZS GÁBOR, az MSZMP Budapesti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár főigazgatója; SZABÓ LÁSZLÓ, a Népszabadság rovatvezetője; SZÁRAZ GYÖRGY író; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, az Elnöki Tanács tagja. A Tanácsköztársaság évfordulója Farkasinszky Lajos: Megemlékezés a magyar Tanácsköztársaságról 2 Néray Katalin: Vilt Tibor „beszélő" emlékműve Csepelen 4 Pro Urbe 7 Huszti Péter: Utam Helsingőr felé 8 Kertész Péter: Gondozottak és gondozók az Erzsébetvárosban 12 Garai Gábor versei 16 Építészeti kritika Dr. Kubinszky Mihály: Az angyalföldi új pártszékház 17 Elfelejtett épületek Dr. Búza Péter: „Szegények, de elégültek vagyunk. 20 Gombos Károly—Csigó László: 1919-ben alapították A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum 24 Fórum Dr. Gerle György: A Hunyadoromnál bezárul a kör. . . 28 Lázár István: Plakát és plafon 31 Honismeret Gergely józsef: „Itt mindig híd lesz!" 34 Tímár György: ,,. . .adj hűvös, méla bort. . ." 36 Wellner István: Légiósok fürdője 38 Zolnay László: Balassi Bálint hajniki kalandjai 40 Csomor Tibor: A főváros válogatott bibliqgráfiája V. 42 A Budapest postája 43 Ismeri-e Budapestet? (Rejtvény) 47 A címlapon: Eifert János felvétele A hátsó boritón: Avalokitésvara — az irgaimasság istene. Nepál, 19. század. Aranyozott réz, türkiz, korall, ametiszt és hegyikristály díszítéssel. Csigó László felvétele A csepeli vezetők koncepciója világos és határozott volt: emléket állítani a Tanácsköztársaságnak, a szikratávírónak, illetve bemutatni az ezzel kapcsolatos dokumentumokat úgy, hogy az emlékmű egyben működőképes rádióadó legyen, és vizuálisan hatásos plasztikai egységgel fogadja a Csepelre érkezőt (4. oldal) Négy-öt éves lehettem, mikor egy használaton kívüli ruhásszekrényben elkezdődött a pályám. Ez volt az első színházépület, melyben játszottam. Ketten-hárman is belefértünk, művészek, szemben foglalt helyet a közönség, a konyhában, a hokedlin, a szemétláda tetején, a kinyitható konyhaasztalon (8. oldal) Hopp Ferenc 1919-ben kelt végrendeletében műgyűjteményét, Andrássy út 103. alatti villáját és kertjét a magyar államra hagyta. Óhaja, hogy 4100 darabból álló gyűjteménye a közművelődést szolgálja, találkozott a Tanácsköztársaság Művészeti és Múzeumi Direktóriumának szándékaival (24. oldal) Meszesgödör ásásakor, 1778-ban régi kőfalakra bukkantak Óbudán. Schönwisner István, a régiségtan és éremtan professzora felismerte, hogy a római korból való légiós fürdő maradványai (38. oldal)