Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Hanák Katalin—Révész Klára: Televíziózás a fővárosban és vidéken

városiak, hol a községi lakosok közül nézik többen. Általában a komolyabb társadalmi kérdéseket feszegető tévéjátékok, tévéfilmek iránt a városokban nagyobb az érdeklődés, míg a műfaj elsődlegesen szórakoztató változatait a községiek kedvelik a leginkább. (Pl. Késő őszi esti órán: Budapesten 41%, vidéki város 36%, község 27%, míg a Mennyből az angyal: Budapest 35%, vidéki város 47%, község 49%.) A Főszerepben Kabos Gyula sorozat (5 adásának) nézettségi átlaga: Budapest 59%, vidéki városok 64%, községek 66%. De a sorozat egyes filmjeit (pl. a giccs klasszikus példájává vált Meseautót) a budapestiek nézték többen. A filmekkel kapcsolatban általánosan elmondhatjuk, hogy a délelőtti és a délutáni filmeket nagyobb arányban nézik a vidéki városokban és a községekben, mint Budapesten. Nem szorul magyarázatra viszont, hogy a késő esti — vagy éppenséggel az éjféli órákba nyúló —filmek törzsközönségét a budapesti nézők alkotják. Ingrid Bergman filmjei — amelyekkel a tévé kiemelkedő művészi élményt nyújtott — a fővárosiakat ragadták meg leginkább. S ez egyaránt érvényes a késő este vetített ún. művész- és a nem művész filmekre is. (Pl. A Casablanca nézettsége Budapesten 70%, vidéki városokban 59%, a községekben 44%-os volt.) A fő műsoridőben — 20—22 óra között — sugárzott filmek nézettsége településtípusonként nem mutat jelentős eltéréseket. Szóra érdemes különbségeket találtunk viszont a fő műsoridőben sugárzott filmsorozatok közül az alábbiaknál: A filmsorozat címe Budapest Vidéki város Község Golgota 54 67 72 Gazdag ember, szegény 69 79 79 ember Emma 63 71 69 Egj, hogy világíts! 58 74 76 Kurtizánok tündöklése es nyomorusaga 75 83 82 A legutolsó adatnál érdemes egy percre elidőznünk. Mert igaz, hogy a Balzac-regény filmadaptációja a modern filmek többségéhez képest visszafogott a szerelmi jelenetek képi megformálásában, de talán nem tévedünk, ha a falusi értékrend változására vezetjük vissza, hogy a „kényes" filmet a falusi tévénézők 82%-a megnézte. (A filmben szereplő hölgy mesterségére egyébként is szerfelett ritkán találunk még csak utalást is a magyar tévében.) Talán mondanunk sem kell: a bűnügyi filmek, sorozatok nézettsége minden településtípuson egyformán magas. Colombo hadnagy, Kojak és Maigret felügyelő tehát éppúgy szívesen látott vendég a budapesti, mint a vidéki városi, vagy falusi otthonokban. A vetélkedők nagyobb sikert aratnak a vidéki, mint a fővárosi lakosok körében. Jól példázza ezt a VIT-vetélkedő, amelynél a három adás nézettsége minden alkalommal, a vidéki városokban és a községekben volt nagyobb, esetenkint 20%-ot is meghaladó különbséggel. A Röpülj páva népművészeti vetélkedő — mint várható volt — falun aratta a legnagyobb sikert. De szándékot és a megvalósítást mi sem dicséri jobban, mint az, hogy a népművészeti vetélkedő népes városi közönséget is toborzott. Miután mi a szórakoztatást nem tartjuk csekély értékű — vagy éppenséggel „alantas" — kulturális feladatnak, reméljük, senki sem ütközik meg azon, hogy a vegyes szórakoztató műsorok közé soroltuk Vitray Tamás rendhagyó — elgondolkodtató s szemléletformáló — műsorát, a Csak ülök és meséieket. A sorozat öt adásának átlagos nézettsége: Budapesten 56%, a vidéki városokban 61%, a községekben 48%. A községekben tehát mérsékeltebb volt e műsor iránti érdeklődés, mint a városokban. Ám ez még nem bizonyíték arra, hogy elsősorban városiaknak szóló műsor voit. Egyrészt mert a nézettségi különbségek nem lényegesen nagyok, másrészt, mert a késő esti közvetítés már eleve mindig csökkenti a községekben a televíziózási kedvet és lehetőséget is, mert a lakosság nagy része köznapon és vasárnap egyaránt kora hajnalban kel. A komédiák, kabarék, az úgynevezett egyéb zenés szórakoztató műsorok településtípusok szerinti nézettsége változó, az adatokból nem lehet egyértelmű tendendenciákra következtetni. Úgy látszik, hogy a musical Budapesten népszerűbb, mint a falvakban. A látványos kabarék iránt viszont a falusi nézők érdeklődnek leginkább. A sportműsoroknál az átlagos nézettségi sorrend: vidéki városok — Budapest — községek. Tehát — kevés kivétellel — a vidéki városok lakói közül nézik legtöbben a sportközvetítéseket. Viszont a községekben a városi átlagnál — általában — kisebb a sportműsorok nézettsége. (Ennek tradicionális okai közismertek, ezekre részletesen nem is térünk ki. Csupán jelezzük, hogy — összefüggésben a falvak radikális gazdasági-társadalmi átalakulásával — az utóbbi évtizedekben nőtt meg a falusi lakosság körében az aktív sportolás iránti kedv és a — korábban „urbánus jellegű" — sportesemények iránti érdeklődés.) A részadatok azonban azt tükrözik, hogy a labdarúgó-mérkőzések közvetítésének — kivált a nemzetközi mérkőzéseknél — nem sokkal kevesebb a nézője a községekben, mint a városokban. A sportműsorok alacsonyabb községi nézettsége — amint ezt az alábbi adatok tükrözik — arra is visszavezethető, hogy egy-egy sportág (pl. a kézilabda, atlétika, műkorcsolya stb.) még kevésbé ismert — s honosodott meg — a falvakban, mint a városokban. Néhány nagyobb eltérést mutató sportközvetítés nézettsége százalékban. (I. d. következő táblázat:) Bár a gyermek és ifjúsági műsorok célközönsége meghatározott, s ez elsősorban nem a vizsgálatunkban szereplő népesség, de körükből is gyakran van szép számú közönségük. A Fiatalok óráját azonos arányban nézik falun és városban. A Rólunk van szó legnépesebb felnőtt közönségét a falusiak alkotják. A gyermek- és ifjúsági fil-Budapest Vidéki város Község Férfikézilabda 35 40 28 Műkorcsolya (női) 47 51 26 Fedettpályás atlétika 1. rész 31 38 21 Fedettpályás atlétika 2. rész 21 22 12 NSZK-Brazília labdarúgó-mérkőzés 37 49 44 Labdarúgó VB-összefoglaló 46 48 34 Jégkorong 24 20 11 Ökölvívás 34 39 21 Olasz-magyar labdarúgó-mérkőzés 60 60 49 Francia-magyar labdarúgó-mérkőzés 57 54 47 Uszóviadal és vizilabdatorna 36 37 18 mek nézettsége — általában — hasonló a városokban, mint falun. A kalandos, romantikus ifjúsági filmeket inkább a vidéki városokban, illetve községekben lakó felnőttek nézik. Ha már a műsor címéből is kilóg a „pedagógiai lóláb", az érdeklődés mindenhol megcsappan, kivált a fővárosban. # Miről tanúskodik a településtípusok szerinti nézettség? Mindenekelőtt arról, hogy a tévé valóban betölti a „nagy nivellátor" funkcióját: egyazon időben juttat azonos tömegkommunikációs üzeneteket az ország lakosságához. A műsorstruktúra egészében viszonylag kevés az olyan műsor, amelyre nyugodt lélekkel mondhatnánk, hogy jellegzetesen a budapestiek, a vidéki városokban vagy a falvakban élők műsora. S ha egyes műsorok, pontosabban műsortípusok nézettségében találunk is szabályszerű eltéréseket, ezekben korántsem valaminő absztrakt budapesti, vidéki városi vagy falusi ízlés, vagy kultúra fejeződik ki, hanem azok az objektív különbségek játszanak szerepet, amelyek e települések infrastrukturális, demográfiai, társadalomszerkezeti, életmódbeli, művelődési és műveltségbeli viszonyait jellemzik. Végül még egyszer hangsúlyozni szeretnénk: noha a tévéműsorok különböző demográfiai, társadalmi, lakóhelyi csoportok szerinti nézettségének mértéke beszédes adat, nem több egyfajta keretnél. Mit sem árul el arról, hogy az adott műsor mit mond a különböző élethelyzetű, szemléletű, beállítottságú embereknek, hogyan fogadják be és értelmezik ugyanazt a tömegkommunikációs üzenetet. Lehet, hogy ugyanaz a kép, jel az egyik embert megrendíti, a másik pedig jót nevet rajta. Tehát csupán a nézőközönség nagyságáról adhatunk számot, s nem a tömegkommunikációs üzenetek befogadásának bonyolult folyamatáról, szociológiai és szociálpszichológiai meghatározottságú hatásmechanizmusairól. Mégis úgy véljük, ez is lényeges információkat nyújt vagy villant fel arról, hogy mit várnak a különböző településtípuson élő emberek a televíziótól. 19