Budapest, 1980. (18. évfolyam)

1. szám január - Aczél Kovách Tamás: A Vígszínház és a Hajógyár között

Budapesten az építkezések sokáig megelőzték a közlekedés fejlesztését. így volt ez Angyalföldön is. Most az épülő földalatti vonal és a Hungária-gyűrű határozza meg a tervezést. Az ipari negyed a váci országút és a Duna mentén keletkezett egykor. Ezt tükrözi az utak hálózata is. Minden főút sugárirányú, a Belváros felé halad. Ennek megfelelően szervezték meg a legfontosabb villamosjáratokat. A Hungária körutat már száz évvel ezelőtt megtervezték ugyan, de valójában máig sem épült ki. A közlekedés hagyományos külvárosi jellegét először a buszok változtatták meg. Kapcsolatot teremtenek a sugárirányú főutak között és a szomszéd kerületek felé. Milyen lesz a közlekedés a megújuló Angyalföldön? Sok a személygépkocsi, és mindenütt nagy gond a parkolás. A tervezők számolnak azzal, hogy az utakon jelentősen nő a teherforgalom, s nagy lesz az átmenő személyforgalom a Dunakanyar és Űjpest-Megyer felé is. De az elsőség a tömegközlekedésé. Ennek gerince az észak—déü metró Váci úti szárnya lesz és a Hungária körúton járó gyorsvillamos. Távolabbi elgondolás: metró a Duna alatt Óbudáról a XIII. kerületbe, amely a nagy metrógyűrű egyik szakasza lesz. A pártértekezlet óta megkezdődött a tervek megvalósítása. A kerület legsajátosabb és legfontosabb főútja a jövőben is a Váci út lesz, de helyenként új arculattal. A Vízművek és a szakszervezetek új toronyháza, a Volgaszálló és a József Attila Színház is jelzi, hogy ez már nem a régi külvárosi főút. Az újjáépülő Marx tértől Újpestig több csomópontot kell átadni a nyolcvanas években. A legjelentősebb az Árpád-hídnál lesz. Megnyitását sürgeti, hogy jóváhagyták a híd szélesítési tervét. Az észak—déli földalatti Kispest felől 198i-re készül el az Élmunkás térig. Ezután tovább épül a Váci úton. Ezt kívánja a nagy újpesti építkezés s a Káposztásmegyeren megálmodott új negyed. A Hungária-gyűrűre tervezett gyorsvillamos felér egy fiók földalatti vasúttal. Amikor szélesítik az Árpád-hidat, közepére odaépítik az i-es villamos pályáját. S ha megnyílik a Hungária-gyűrű első szakasza a Kerepesi úttól a Váci útig, megindulhat az új járat is a hídon át a Bécsi útig. A Hungária körúton, a Kerepesi út és a Thököly út között már hozzáfogtak a munkához. Később a Hungária körút egészen a Dunáig épül ki. Idáig jár majd az i-es is. így a gyorsvillamos három földalatti vasutat köt majd össze. — Ha meggyorsul a közlekedés, várhatóan sokan visszatérnek majd a kerületük gyáraiba — jegyzi meg Kovács Károly. — De a közlekedés javulása leginkább a lakásépítésre hat majd. Hosszú ideig a nagy ipari negyed valóban messze volt a városmagtól. Azóta megváltoztak a távolságról alkotott nézeteink. S ma a Hungáriagyűrű mentén tervezett vagy felépült negyedek is a város belsejének számítanak. Az itt lakók büszkén vallják, hogy kerületük a főváros egyik legegészségesebb része. Hosszú Duna-partja van, és a budai hegyek felől jó levegőt hoznak a szelek. Csak fásítani és fásítani kell... Valóban rejtély, hogy miért késett olyan soká a Duna-parti építkezés. A látvány innen csodálatos — Margitsziget, az óbudai hegyek, a Rózsadomb. Mégis szerencse, hogy elhalasztották a tervezést. Most a főváros egyik legszebb negyede épül fel. S a nyolcvanas években a Vizafogó helyén újabb hét-tízezer ember kap új otthont. A hagyományok is a nagyobb építkezés mellett szólnak. Erős az itt lakók kötődése Angyalföldhöz. Sok itteni lakosnak az apja, nagyapja is Angyalföldön élt. S ha lebontják a régi telepeket, nevüket megőrzik, hiszen ezek nemcsak nyomort és üldöztetést idéznek, hanem sok harcot és sikert is. A Hétház, a Tizenháromház áll még, de a régi Tripolisz már eltűnt. A század elején épült kislakásos telepet Móricz Zsigmond is megörökítette 1934-ben: „.. . a Tripolisz sivár. Ötszáz család, ötszáz lakás. Csak egyszoba-konyha. Vannak lakások, ahol tizen vannak.'''' A homokos területen most hajógyári és más üzemi munkások lakásai épültek föl. Minden otthon fürdőszobás, mindegyikben korszerű fűtés van. S húsz év múlva a Tripolisz is ugyanolyan helynév lesz, mint a Vizafogó. A Gyöngyösi út mentén az ötéves időszakban a vállalati támogatású lakásokon kívül sok tanácsi otthon készül. Nagyobb tanácsi építkezés indult a Szegedi út környékét. — Ha minden építkezést számba vesznek, hány lakás készül el? — Több mint 6500 — válaszolja a kerületi tanács elnöke, dr. Bozsik József. — Vagyis 18—20 ezer ember jut lakáshoz. Pedig az építők, sajnos, nem minden részletében teljesitik a tervet. Fontos eredménynek tartjuk azt is, hogy mintegy kétezer vállalati támogatású lakást adnak át. Az 1975-ös tanácskozáson szóba került a Hétház és a Tizenháromház sorsa is. Itt sok idős munkás él. Ezért szükségesnek látták, hogy felújítsák a lakásokat — elsősorban a fűtést — és megszüntessék a földszinti, vizes lakásokat. Ehhez is hozzáfogott a tanács. Ma Angyalföldön is a legtermészetesebb igény, hogy az épülő lakásokkal együtt megnyíljanak a gyermekintézmények. Szép új iskola, bölcsőde, óvoda készült a Duna-parti negyedben, és új gyermekközpont épül a Gyöngyösi út mentén. Ha a múltban kevés lakás épült is, a gyárak sok áldozatot hoztak, hogy bővítsék az óvodai hálózatot. Könnyebb is volt Angyalföldön a gyerekek elhelyezése, mint a7. újjáépült negyedekben. Fejlődött az üzemegészségügy is. Két szakorvosi rendelőintézet nyílt, s most épül a harmadik a Szegedi úton. Nagy gond viszont a Róbert Károly kórház épületének felújítása. Űj szülészeti pavilon épült, de hátravan még sok más tennivaló. Öt évvel ezelőtt sok szó esett a bevásárlási lehetőségekről. Mint a legtöbb külvárosban, a múltban nemhogy áruház, de még nagyobb üzlet sem volt. Az ok ismeretes: a munkásnegyedekben kevés volt a pénz, a kereskedelem a Belvárosban építkezett. Most van pénz, és az igények ugyanolyanok, mint a belső negyedekben. A helyzet mégsem kielégítő, mert késett a lakásépítés, s az új rendezési tervek megvalósítása. Csak egy áruház épült: a Domus. Az új negyedekben a lakásokkal együtt ABC-áruházak és vendéglők nyílnak. A Marx téren épülő nagyáruház a kerület egyik fontos bevásárlóhelye lesz. A tanács új terve: áruház az Árpádhídnál. Döntés még nincs. De ha megépül a földalatti vasút és a Hungária-gyűrű, a kibontakozó helyi központban úgy nekilendül a forgalom, hogy érdemes lesz áruházat nyitni. Megmarad az Élmunkás téri piac, persze korszerűsíteni kell. S teljesedett a kerület régi kívánsága: új kenyérgyár épül. — Látják-e a kerület lakói, hogy megkezdődött a fejlesztés? Elismerik-e az eredményeket? — Ha más nem, a sok elterelés is emlékeztet arra, hogy milyen nagy munkába fogtunk — mondja Kovács Károly. — De a lakók az eredményeket is elismerik és sokat tesznek, hogy gyorsítsák kerületük gazdagodását. Gyermekintézmények, játszóterek, sportpályák egész sora bizonyítja, hogy a társadalmi öszszefogás hatásosan bővítheti a központi lehetőségeket. Új tervük: a Vizafogón az épülő negyed előtt új sportligetet alakítanak ki. Van hévizük, a pályák mellett uszodát is szeretnének nyitni. 1975-ben az egyik legfontosabb budapesti feladatként jelölték meg, hogy felszámolják a XIII. kerület elmaradását. Vajon megszüntethetik-e a fejlettségi különbséget? Akárcsak egy kerületen belül is.. . A nagy ipari negyed megőrzi változatos arcát. A tervezés nem törekszik egyöntetűségre. Más lesz mindig az Élmunkás tér, a Thälmann-negyed, mint a Béke út mellett tervezett hatalmas építkezés. De az új eredmények azt is bizonyítják: megoldható, hogy a lakók mindenütt ugyanolyan életföltételeket találjanak. A családok igényei nem egyformák. Ennek megfelelően tervezték meg az új negyedeket. Épül ma Angyalföldön négyszobás lakás, nagycsaládnak és egyszobás ifjú vagy idős házaspárnak, magánosnak. De mindegyik kivétel nélkül fürdőszobás. Mivel az igények különböznek, megtörtént, amit hosszú ideig nem hittek: gyorsan gazdát találtak a gyárak közelében az öröklakások is. Nagy előny, hogy a lakók percek alatt elérhetik munkahelyüket. Ez naponta egy-két óra megtakarítás. S az is megoldható, hogy a lakásokat megóvják a portól, a zajtól. A gyermekintézmények nem maradnak el a budaiak mögött. A Rákos-patak mentén a játszóterek — a nagy rönkvár és az ekhós szekerek —, a különféle labdapályák is ugyanolyan jól felszereltek, mint a ligetiek. Angyalföldön mégis sokáig együtt látható majd a régi és az új, a múlt és a jövő. Temérdek a feladat, és sok-sok milliárdra van szükség. A Fővárosi Tanács elkészítette a hosszú időre szóló fejlesztési elképzeléseket. Azt is meghatározzák ezek, hogyan épül tovább a XIII. kerület. A tervek jól tükrözik a pártértekezlet állásfoglalását. A következő tíz-húsz évben Angyalföldön s a környező negyedekben lesznek a legjelentősebb változások. Időszakról időszakra a gazdasági lehetőségek határozzák meg, mit vesznek elő az elképzelések közül. De a már elkezdett nagy építkezések és a jóváhagyott tervek azt bizonyítják, hogy a nyolcvanas években is töretlenül folytatódik a fejlesztés. 6