Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Radnai Lóránt: A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor

József nádor főherceg RADNAI LÓRÁNT HONISMERET A Szépítő Bizottság elnöke: József nádor H azánk történetében Aba Sámuel volt az első nádor (később királlyá választották), az utolsók között pedig ioi-ként Batthyány Lajos (f 1765), 102-ként a Habsburg-házi Sándor Lipót, 103-ként pedig József osztrák főherceg töltötte be a nádori méltóságot. József Antal nádor — aki Sándorral együtt II. Lipót király gyermeke volt — tulajdonképpen a Habsburgok magyarországi ágának tényleges megalapítója. Országunkban is közkedvelt személy volt és megbecsülés övezte, hiszen nádori munkája összeforrott a XIX. század első felének magyar reformkorával. A magyar nemzeti szellem ébredése az ő hivatali tevékenysége idején bontakozott ki, és az a feladat hárult reá, hogy a Bécsben élő Habsburguralkodók abszolutizmusa és a hazánkban erősödő magyar nemzeti öntudat közötti érthető ellentétet lehetőleg kiegyenlítse. József nádor és az egykori Pest-Buda kapcsolata akkor kezdődött, amikor elkísérte /. Ferenc királyt 1792. június 6-i budai megkoronázására. Ekkor még mint fiatal, 16 éves főherceg járt itt, és útjáról naplót is vezetett, amit valamikor az alcsuti kastélyban őriztek. Hivatali elődje, Sándor Lipót szerencsétlen halála után már egy héttel a király őt jelölte — kandidálta — a nádori méltóságra. József főherceg ennek a levélnek birtokában 1795. szetember 19-én érkezett ismét Budára, ahol diadalkapuval fogadták. Nádorrá választását a pozsonyi országgyűlés 1796. november 2-án szentesítette. Magyarországi látogatásai és utazásai nem múlhattak el nyom nélkül a fiatalember életében, aki 1776. március 9-én született Firenzében, és akit Bécsben neveltek. Mindez már eleve szélesítette látókörét, és összehasonlítási alapot adhatott számára a magyarországi viszonyok tárgyilagos megismeréséhez. A nádor 23 éves korában megnősült: Alexandra Pavlovnát, I. Pál orosz cár 16 éves leányát vette feleségül, az akkori Szentpétervár melletti gacsinai kastélyban. A fiatal pár 1800 januárjában előbb József szüleihez, Bécsbe látogatott, majd Budára érkezett, ahol rendkívüli ünnepléssel fogadták. Tiszteletükre Haydn vezényelte Teremtés című oratóriumát, utóbb pedig „a Budai Theátrumban Concert tartatott, amelyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a Forte Pianon való mesterséges jádzása által mindenkinek magára vonta a figyelmességét.'''' (Magyar Kurir 1800. május 13.) A budai boldog napoknak azonban hamarosan végeszakadt. Alexandra 1801. március 6-án gyermeket szült, de egy héttel később meghalt. A 18 éves anyát és egy napot élt kislányát előbb a budai kapucinusok kriptájában (I., Fő utca 20.), majd 1803-ban az Üröm községben felépített díszes sírkápolnában — még ma is áll — temették el, ahol Alexandra eredetileg nyaraló építését tervezte. A jL JL fiatal nádor a munkában keresett vigasztalást, és egyik elsőrendű céljául tűzte ki Pest városának rendezését, fejlesztését. 1805. január i-én memorandumot terjesztett az uralkodó elé Pest szépítéséről. E munkában nagy segítségére volt Hild János, aki készített már városrendezési terveket is. A nádor egy bizottság szervezését javasolta, mely majd a tervek, elképzelések végrehajtására lesz hívatott. Az addig fennálló szűk látókörű és korrupt hatósági szerveket nem tartotta alkalmasnak erre a munkára, és ezért javasolta, egy felettük álló független szerv megalakítását. Hivatkozott II. Józsefre, aki ugyanilyen független kamarai adminisztráció útján ért el eredményeket a városfejlesztésben. A tervszerű városépítés megindítására azért is kedvező volt az időpont, mert Pest városfalai — amelyeket még Mátyás király idejében építettek — már elavultak, és megkezdődött lebontásuk is. A régi városkapuktól kiinduló útvonalak mentén megindultak a falakon kívüli építkezések, tehát a város szinte kitüremkedett a külső területekre. Szükségessé vált az építkezések szabályozása. A városrendezési törekvéseknek voltak előzményei is: még II. József elrendelte a városfalak, a Váci és a Kecskeméti városkapu lebontását, de ez lassan haladt, és addig volt érdekes, ameddig a telektulajdonosok és az építtetők érdekeltek voltak benne. A városfalak belső oldalát keskeny sikátor követte, ami még abból az időből maradt meg, amikor ostrom idején a védőknek a fal minden részére gyorsan el kellett jutniuk. Ez a sikátor tűnt el először, mert a telekhatárok most már a várfalig terjedve, lehetőséget adtak a kertek vagy épületek bővítésére. A falakon kisebb-nagyobb átjárókat törtek, és építkezni kezdtek a falakon kívül is, felhasználva a városfal köveit is. Ezek a külső házak az egykori várárok területére estek, és homlokzatukkal a falakat kívül megkerülő országútra néztek. így alakult ki a kiskörút, amelynek első neve Országút A margitszigeti nyári lak 38