Budapest, 1980. (18. évfolyam)

10. szám október - Kertész Tivadar: Áldott feredő

KÍRTÍSZ TIVADAR Áldott feredő Idegenben elhunyt kiváló or­vosunk rokonait, ismerőseit ku­tattuk, amikor távirat érkezett címemre Sidneyből: „Sok adat birtokában vagyok. Repülök Bu­dapestre, Zsuzsa." Azt sem tudtam, ifjú vagy ko­ros hölgyet várok a Ferihegyen, amikor a hangosbemondó hívá­sára, botra és férjére támasz­kodva mellém csoszogott egy töpörödött nénike. Taxiba se­gítettük. — Irány a Lukács fürdő! — vezényelt energikusan a bénult lábú aszony. — Megpróbálom a világhíres magyar orvosok gyó­gyításmódját, hátha elkerülhe­tem a műtőasztalt... „Zsuzsanna a fürdőben" a bib­liából libbent elém, képzeletem vásznára. Ott a vének lesték a kecses alakú fürdőző fiatalasz­szonyt, itt pedig az ifjak várták izgalommal a gyógyfürdőkeze­léstől az idős mama állapotának javulását. A hatás várakozáson felüli volt. A néni hat hét után a saját lábán sétált ki a buda­pesti utcára, és elégedetten rö­pült vissza családjával Sidneybe. A margitszigeti Thermal-szál­lóban dr. Fülöp József vezető fő­orvos, a Magyar Balneológiai és Klimatológiai Társaság titkára fo­gadott: — Nálunk már a múlt század végén és a háború előtt is vi­rágzott a gyógyfürdő-tevékeny­ség. Az utolsó békeévben a mar­gitszigeti gyógyfürdőben több mint 300 000 kezelést végeztek. A Thermál-szálló százados ha­gyomány folytatója. A második világháború alatt a régi gyógyfür­dő elpusztult. 1968-ban kor­mányhatározat alapján indult meg a gyógy-idegenforgalom fej­lesztése. Ennek első önálló léte­sítményeként felépült a hévízi Thermal Hotel, majd 1979 tava­szán a szigeti Thermál-szálló is megnyitotta kapuit. Az intéz­ménynek specialitása a külföldi gyógyszállókkal szemben, hogy balneológiai központként műkö­dik: egy helyen van a legmoder­nebb diagnosztika és terápia is. Mintha modern elvarázsolt kastélyban járnék. Megfordult bennem a gondolat: miért nem fedezték fel tddig a külföldi tu­risták ezt a kitűnő kúralehető­séget? Azt beszélik — Pesten —, hogy ebben az ötcsillagos szállo­dában csak lézengenek a vendé­gek. íme, a cáfolat: a 360 szo­bás szálló a nyári szezonban 96%-ig foglalt volt, főként reu­más gyógyulni vágyókkal. A Da­nubius vállalat igazgatása alatt ez az intézmény sokat lendít komplex orvosi, terápiás és ven­déglátó-tevékenységével a moz­gásszervi betegeken. Felmerül a kérdés, hogy a SZOT-szálló miért nem irányítja ide rendsze­resen — bejáró betegként — az arra rászorulókat. A hazai pro­paganda még orvosi körben sem ismert és hatékony. A vezető fő­orvossal, Fülöp doktorral be­szélgetésünk végén így vontuk le a konzekvenciát. — A belföldi és külföldi in­formációs láncolaton keresztül ismertetni kell, hogy a reumás: a degeneratív, gyulladásos stb. betegségeknek, sőt még nő-29

Next

/
Oldalképek
Tartalom