Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Horváth Árpád:„ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell"

dául a bányakavics és az ipari melléktermékek, mint a granulált kohósalak vagy az erőművi pernye, szélesebb körű felhasználását is célul tűzték ki. A KPM Közúti Főosztályával közösen Miskolc, Eger, Székesfehérvár, Komárom térségében pernyebeton keverékek gyártását tervezi az Útépítő Tröszt. A telepek — amelyekben finn és NSZK gépeket szerelnek föl — mobil rendszerűek, szükség esetén áthelyezhetők. A vasművekben keletkező kohósalakkal, ha kötőanyaggá dolgozzák föl, drágább anyagok pótolhatók. Például a granulált kohósalakkal, amelyet az erőművi szállópernyéből nyernek, cementet és mészanyagot váltanak ki. Az Útépítő Tröszt műszaki fejlesztési szakemberei először alkalmaztak hazánkban nagy szilárdságú műanyagokat az utak élettartamának növelése és a repedések megelőzése céljából. Több ún. „szőnyegre terített" út épült az utóbbi időben. Ahol az út mocsaras, ingoványos területen halad át, hagyományos módszerrel rendkívül költséges útalapot kellett készíteni. A Fibertex fantázianevet viselő műszaki textília szükségtelenné teszi ezt. Az ingoványos talajra a textíliát, mint egy szőnyeget kihengergetik, és igen gyorsan kész az útalap. Műszaki érdekességnek számít az idei BNV-n bemutatott előregyártott, Trevira hálóval megerősített aszfalt panelekből építhető út. A Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat keverőtelepén kísérletezték ki és gyártották a paneleket, s eredetileg bányatárnák burkolására használták. E módszer jól bevált Kincsesbányán, ahol az elemekből anyagszállító gépek közlekedésére alkalmas burkolatot építettek a föld mélyén. A pécsi uránbánya is érdeklődött az új eljárás iránt. Az Útépítő Tröszt vállalta a nagy forgalmú városi átkelési szakaszok korszerűsítésének rendkívül bonyolult munkáját. Egyre több hidat, felüljárót építenek a tröszt vállalatai. Erre a közismerten gazdaságtalan munkára azért vállalkozhatnak, mert megteremtették a tipizált, előregyártott elemekből épülő hidak kivitelezésének technológiáját, amely a rendkívül munkaigényes hagyományos kivitelezést rövid átfutási idejű, jól gépesíthető munkává tette. A tröszt által létrehozott hídelem előregyártó bázis elvileg az egész országot elláthatja előregyártott alépítményekkel. Az elmúlt évek során több mint nyolcvan hídszerkezetet építettek ezzel a módszerrel, csaknem 3500 méter hosszúságban; ehhez 75 ezer folyóméter előregyártott hídgerendát használtak föl. A Hídfőmérnökség igen jól képzett műszaki és termelésirányító, valamint a hídgyártáshoz kiválóan értő szakmunkás gárdával rendelkezik. Az elmúlt évek során mindenki tapasztalhatta, hogy javul az újonnan készült utak, autópályák minősége, a burkolatok hullámmentesek, kivitelezésük esztétikus, kellően érdes a felületük. Ez elsősorban a nagy áldozatok árán létrehozott aszfaltkeverő telepeknek és az ehhez kapcsolódó modern, szintvezérléses aszfaltterítő gépek által vezetett bedolgozó gépláncoknak köszönhető. Az útépítő munka minőségének erőteljes javulásában igen fontos szerepe volt a technológiai és minőségellenőrző országos tröszti hálózat megteremtésének is. Az Útépítő Tröszt vállalatai kiválóan képzett technológus, mérnök és laboráns gárdával, a legkorszerűbb berendezésekkel, műszerekkel őrködnek a munka jó minősége fölött. A hazánkba látogató külföldi szakemberek többízben nagy elismeréssel szóltak például az aszfaltgyártásban bevezetett számítógépes, kontroll kártyás minőségellenőrző-rendszerről, amely a legmodernebbek közé tartozik Európában. A pénzügyi lehetőségek csökkenésének idején az Útépítő Tröszt sok olyan munkát is elvállalt, amely nem tartozott hagyományos profiljába. Például, a tröszt Aszfaltútépítő Vállalata és a Pest megyei Közúti Építő Vállalat jelentős szerepet vállalt a fővárosi hidak rekonstrukciójában. Legutóbb a Petőfi-hídon bizonyították be felkészültségüket, amikor június 13-án, az eredeti határidőnél négy és fél hónappal előbb, visszaadták a forgalomnak a felújított, korszerűsített legnagyobb forgalmú budapesti hidat. E munka során nemcsak útépítő feladatokat láttak el. A tröszt Közúti Gépellátó Vállalata végezte az acélszerkezeti munkákat, a Pest megyei KÉV pedig a Boráros tér korszerűsítésekor közműveket épített. Másfél kilométer csatornát, több mint 1500 folyóméter vízcsövet és 2,5 kilométer gázcsővet fektettek le. A közművek felújításával a Boráros téren és környékén korszerűbb, megbízhatóbb lett a villamosközlekedés és a vízszolgáltatás. Más, ma még elég meglepőntk számító vállalkozásokat is tervez az Útépítő Tröszt. Példaként megemlítjük, hogy az Aszfaltútépítő Vállalathoz tartozó hídépítő bázis, ha akad megrendelő, előregyártott elemekből uszodát épít. A Budapesti KISZ Bizottság támogatja ezt az ügyet. Tatáról, Esztergomból és Salgótarjánból komoly érdeklődők jelentkeztek. Az uszodaépítés kétségkívül kissé távol esik az útépítéstől, azonban nagy társadalmi igény mutatkozik az olcsón és gyorsan felépíthető sportlétesítmények iránt. Ezért az Útépítő Tröszt és a Magyar Tenisz Szövetség pályázatot hirdetett olyan modern teniszpályák szerkezetének és építési technológiájának tervezésére, amelyek a tömegsport és versenysport számára egyaránt megfelelnek. A pályázaton olyan újszerű megoldások születtek, mint például a hulladékgumiból vagy más hulladékanyagból készülő teniszpálya. Ezekből az anyagokból rendkívül ruganyos, sportcélokra igen alkalmas felület készíthető. Az Egri Közúti Építő Vállalat tervezi egy ilyen kísérleti teniszpálya megépítését. Népgazdaságunk jelenlegi, átmenetileg nehéz helyzetében az útépítők nem törekedhetnek jelentősebb műszaki, technológiai fejlesztésre, hanem a meglevő szellemi és gépi kapacitást kívánják az eddiginél magasabb színvonalon kihasználni. A cél a hazai úthálózat — ma már európai — színvonalát fenntartani, sőt, a szerényebb pénzügyi lehetőségek mellett továbbfejleszteni. Napjainkban a kulturált tömegközlekedés és a biztonságos, gyors „magánautózás" a társadalmi közérzet, az életszínvonal-politika szerves része. A jó minőségű úthálózat olyan mindennapi, természetes társadalmi követelmény, mint, mondjuk, a lakásállomány növelése vagy az egészségügyi hálózat fejlesztése. (X) A Petőfi-híd korszerűsítése