Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Horváth Árpád:„ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell"

dául a bányakavics és az ipari melléktermé­kek, mint a granulált kohósalak vagy az erő­művi pernye, szélesebb körű felhasználá­sát is célul tűzték ki. A KPM Közúti Fő­osztályával közösen Miskolc, Eger, Székes­fehérvár, Komárom térségében pernyebe­ton keverékek gyártását tervezi az Út­építő Tröszt. A telepek — amelyekben finn és NSZK gépeket szerelnek föl — mobil rendszerűek, szükség esetén áthe­lyezhetők. A vasművekben keletkező ko­hósalakkal, ha kötőanyaggá dolgozzák föl, drágább anyagok pótolhatók. Például a gra­nulált kohósalakkal, amelyet az erőművi szállópernyéből nyernek, cementet és mészanyagot váltanak ki. Az Útépítő Tröszt műszaki fejlesz­tési szakemberei először alkalmaztak hazánkban nagy szilárdságú műanyagokat az utak élettartamának növelése és a repe­dések megelőzése céljából. Több ún. „sző­nyegre terített" út épült az utóbbi idő­ben. Ahol az út mocsaras, ingoványos területen halad át, hagyományos módszer­rel rendkívül költséges útalapot kellett készíteni. A Fibertex fantázianevet viselő műszaki textília szükségtelenné teszi ezt. Az ingoványos talajra a textíliát, mint egy szőnyeget kihengergetik, és igen gyorsan kész az útalap. Műszaki érdekességnek szá­mít az idei BNV-n bemutatott előregyár­tott, Trevira hálóval megerősített aszfalt pa­nelekből építhető út. A Székesfehérvári Közúti Építő Vállalat keverőtelepén kísérle­tezték ki és gyártották a paneleket, s ere­detileg bányatárnák burkolására használ­ták. E módszer jól bevált Kincsesbányán, ahol az elemekből anyagszállító gépek közlekedésére alkalmas burkolatot építet­tek a föld mélyén. A pécsi uránbánya is érdeklődött az új eljárás iránt. Az Útépítő Tröszt vállalta a nagy forgalmú városi átkelési szakaszok korsze­rűsítésének rendkívül bonyolult munká­ját. Egyre több hidat, felüljárót építenek a tröszt vállalatai. Erre a közismerten gazdaságtalan munkára azért vállalkozhat­nak, mert megteremtették a tipizált, előregyártott elemekből épülő hidak ki­vitelezésének technológiáját, amely a rend­kívül munkaigényes hagyományos kivitele­zést rövid átfutási idejű, jól gépesíthető munkává tette. A tröszt által létrehozott hídelem előregyártó bázis elvileg az egész országot elláthatja előregyártott alépítmé­nyekkel. Az elmúlt évek során több mint nyolcvan hídszerkezetet építettek ezzel a módszerrel, csaknem 3500 méter hosszú­ságban; ehhez 75 ezer folyóméter előre­gyártott hídgerendát használtak föl. A Híd­főmérnökség igen jól képzett műszaki és termelésirányító, valamint a hídgyártáshoz kiválóan értő szakmunkás gárdával ren­delkezik. Az elmúlt évek során mindenki ta­pasztalhatta, hogy javul az újonnan készült utak, autópályák minősége, a burkolatok hullámmentesek, kivitelezésük esztétikus, kellően érdes a felületük. Ez elsősorban a nagy áldozatok árán létrehozott aszfaltke­verő telepeknek és az ehhez kapcsolódó modern, szintvezérléses aszfaltterítő gé­pek által vezetett bedolgozó gépláncok­nak köszönhető. Az útépítő munka mi­nőségének erőteljes javulásában igen fon­tos szerepe volt a technológiai és minőség­ellenőrző országos tröszti hálózat megte­remtésének is. Az Útépítő Tröszt válla­latai kiválóan képzett technológus, mér­nök és laboráns gárdával, a legkorsze­rűbb berendezésekkel, műszerekkel őr­ködnek a munka jó minősége fölött. A ha­zánkba látogató külföldi szakemberek több­ízben nagy elismeréssel szóltak például az aszfaltgyártásban bevezetett számítógépes, kontroll kártyás minőségellenőrző-rend­szerről, amely a legmodernebbek közé tar­tozik Európában. A pénzügyi lehetőségek csökkenésé­nek idején az Útépítő Tröszt sok olyan munkát is elvállalt, amely nem tartozott hagyományos profiljába. Például, a tröszt Aszfaltútépítő Vállalata és a Pest megyei Közúti Építő Vállalat jelentős szerepet vállalt a fővárosi hidak rekonstrukciójá­ban. Legutóbb a Petőfi-hídon bizonyítot­ták be felkészültségüket, amikor június 13-án, az eredeti határidőnél négy és fél hónappal előbb, visszaadták a forgalom­nak a felújított, korszerűsített legnagyobb forgalmú budapesti hidat. E munka során nemcsak útépítő feladatokat láttak el. A tröszt Közúti Gépellátó Vállalata végez­te az acélszerkezeti munkákat, a Pest me­gyei KÉV pedig a Boráros tér korszerűsí­tésekor közműveket épített. Másfél kilo­méter csatornát, több mint 1500 folyómé­ter vízcsövet és 2,5 kilométer gázcsővet fektettek le. A közművek felújításával a Boráros téren és környékén korszerűbb, megbízhatóbb lett a villamosközlekedés és a vízszolgáltatás. Más, ma még elég meglepőntk szá­mító vállalkozásokat is tervez az Út­építő Tröszt. Példaként megemlítjük, hogy az Aszfaltútépítő Vállalathoz tartozó híd­építő bázis, ha akad megrendelő, előre­gyártott elemekből uszodát épít. A Buda­pesti KISZ Bizottság támogatja ezt az ügyet. Tatáról, Esztergomból és Salgótar­jánból komoly érdeklődők jelentkez­tek. Az uszodaépítés kétségkívül kissé távol esik az útépítéstől, azonban nagy társadalmi igény mutatkozik az olcsón és gyorsan felépíthető sportlétesítmények iránt. Ezért az Útépítő Tröszt és a Magyar Tenisz Szövetség pályázatot hirdetett olyan modern teniszpályák szerkezetének és építési technológiájának tervezésére, ame­lyek a tömegsport és versenysport számá­ra egyaránt megfelelnek. A pályázaton olyan újszerű megoldások születtek, mint például a hulladékgumiból vagy más hul­ladékanyagból készülő teniszpálya. Ezek­ből az anyagokból rendkívül ruganyos, sportcélokra igen alkalmas felület készít­hető. Az Egri Közúti Építő Vállalat tervezi egy ilyen kísérleti teniszpálya megépítését. Népgazdaságunk jelenlegi, átmenetileg nehéz helyzetében az útépítők nem töre­kedhetnek jelentősebb műszaki, technoló­giai fejlesztésre, hanem a meglevő szelle­mi és gépi kapacitást kívánják az eddiginél magasabb színvonalon kihasználni. A cél a hazai úthálózat — ma már európai — színvonalát fenntartani, sőt, a szerényebb pénzügyi lehetőségek mellett továbbfej­leszteni. Napjainkban a kulturált tömeg­közlekedés és a biztonságos, gyors „magán­autózás" a társadalmi közérzet, az élet­színvonal-politika szerves része. A jó minő­ségű úthálózat olyan mindennapi, ter­mészetes társadalmi követelmény, mint, mondjuk, a lakásállomány növelése vagy az egészségügyi hálózat fejlesztése. (X) A Petőfi-híd korszerűsítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom