Budapest, 1980. (18. évfolyam)
9. szám szeptember - Konrádyné dr. Gálos Magda: Az Ötpacsirta utca
Említésre méltó palota lovag Freystädler Jenőé (3. sz.), melyben ma az Országos Széchényi Könyvtár több osztálya működik. Sokszor renovált, kívül jelentéktelennek látszó a 7. számú ház, amely Hadik Barkóczy János grófé volt. Belül azonban igen tetszetős, gondozott. Megmaradtak a szép termek, a fehér márvány csigalépcső és a kandallók. A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat budapesti szervezete működik itt és a Kossuth Klub. Szomorú a Károlyi-tömb földszinti palotarészének állapota. Hatásos kerek lépcsőháza: mennyezetén Lotz-freskó, a csigalépcső korlátja kovácsoltvas. Pusztulásnak indult a padlózat egykor szép kőmozaikja: a MÁV-szimfonikusok itt tárolják nagyméretű hangszereiket. Az emeleten eredeti megoldású a nyolcszögletű bálterem. a lépcső melletti hangulatos pihenőt és az ajtók faragványait Thék Endre készítette. Nyoma sincs már híres bronzcsillárainak, kazettás mennyezetének, a falak bőrkárpitjának, a berendezésnek. Az épületet a harmincas években a francia követség vette meg. További tulajdonosai: a Baross szövetség, a háború után a pedagógusok szakszervezete. Ma az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ épülete. A legszerencsésebben az 1887-ben épült Wenckheim-palota vészelte át a háborút (Szabó Ervin tér 1.). A neobarokk épületben gyönyörű az üvegtetős lépcsőház Fadrusz János szobraival. A rokokó stílusú termek, a szikrázó velencei csillárok és hatalmas tükrök,.a fehér márványból faragott kandallók, az intarziás padló és a dús aranyozású falak épen vagy helvrehozhatóan maradtak meg. Szépségét ma mindenki élvezheti: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja. Wenckheim grófék dohányzójában található a könyvtár „Budapest" gyűjteménye. A termeket eredeti stílusukkal összhangban rendezték be, természetesen, a könyvtár rendeltetésének megfelelően, kerülték a túlzott pompát. A múlt század végén még vagy húsz arisztokratának volt palotája a közelben az említetteken kívül. Ez a tény sok nagytőkést is idevonzott így Törleyt és Gschwindtet. A mágnások legtöbbje már a harmincas években eladta itteni palotáját. Megszűnt a pesti Faubourg St. Germain. A pompás palotákban a második világháború után közintézmények kaptak helyet, és a szellemi élet egyik központja lett a hajdani Ötpacsirta utca tájéka. A Magyar Államvasutak Kutatóintézetének lépcsőháza Lötz Károly freskójával. Múzeum utca 11. Csigó László felvételei A zeneterem falain medaillonokban üde, tarka virágcsendéletek. A csillagmintás intarziájú parketta tizenhatféle nemes fából készült, de olyan állapotban van, hogy kérdéses, mennyit lehet belőle megmenteni, ha erre — remélhetőleg — sor kerül. A 17. szám gróf Károlyi Istvánné palotája volt. Nagyméretű neobarokk épület, átnyúlik Reviczky utcára. 1881-ben épült az osztrák Fellner és a német Helmer építőművészek tervei szerint. A főbejárat és kocsibejáró (Reviczky u. 6. szám) kapuja fölött hatalmas grófi címer. Az épületegyüttesnek különösen az udvari része értékes. Az első emelet magasságában árkádos átjáró köti össze az épület két részét. Díszes erkély néz az udvarra. A háború aránylag kevés kárt tett benne. A Múzeum utcai fronton egyszerűbb a bejárat, fölötte két puttó tartja a főnixmadarat ábrázoló címert. Az előtér lépcsőjének és galériájának tölgyből faragott korlátját, Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ székháza. A kapu felett a Károlyi család címere. Reviczky utca 6. Lépcsőkorlát részlet az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központban, Thék Endre alkotása. Múzeum utca 17.