Budapest, 1980. (18. évfolyam)

8. szám augusztus - Mozaik a főváros múltjából

ÁBRÁNDOK A /«fővárosban mintegy húsz éve kezdődött meg új szállodák építése, addig jobbára csak a háborús károk helyreállítása folyt. Az új szállodák építésével is csak részben pótolhattuk a háború előtti szobaszámot, egyrészt a nagyarányú pusztulás miatt, másrészt azért, mert sok szállodát — kényszerűségből — más célra vettek igénybe. A két évtized alatt épült szállodák egyikemásika nagy érdeklődést, vitát váltott ki a közvéleményből, és így — a gyakori szereplés miatt — olybá tűnt, mintha sokkal több szálló épült volna, mint a valóságban. A számos szép és jelentős épület mellett több szálloda állapota leromlott, egyeseket pedig végleg be kellett zárni (pl. Continental, Erzsébet). Alapos rekonstrukcióra szorulna a Palace, a Metropol, a Nemzeti, a Béke, az Astoria, de gondot okoz a tíz évnél régebben épült házak színvonalának megőrzése is. Az elmúlt két évtized alatt emelt 14—15 szállodaépület és a jelenleg épülő hét szálloda mellett is még mindig a lista alján vagyunk az európai fővárosok összehasonlításakor. Az állandóan növekvő idegenforgalmat, a leromlott szállodák számát és az állományt figyelembe véve, meggyőződésünk, hogy a szállodahálózat fejlesztése nem állhat meg, az elért eredményekkel — bármily szépek is azok — nem lehetünk — legalábbis mennyiségi szempontból — maradéktalanul elégedettek. A világ fővárosainak életében jelentős szerepe van a szállodáknak. Ezek az épületek nyüzsgő idegenforgalmukkal, zajló életükkel nemcsak színt, változatosságot jelentenek, hanem egyben széles vonzásterületük van a helyi lakosságnál is. így továbbra sem közömbös, hogy a következő szállodákat hová építjük. Azon lehet vitatkozni, hogy ezeknek a házaknak a tartalma, színvonala milyen legyen, de azon nem, hogy számukat növelni kell. Es itt még egy kérdést kell megemlítenünk: az idegenforgalom alatt gyakran csak külföldi vendégforgalmat értünk, pedig a belső mozgás is idegenforgalom. A hazánkban megnövekedett szabadidő hasznos, célszerű kihasználása a jelenleginél sokkal nagyobb belső idegenforgalmat igényelne, még ha gazdasági okokból jelenleg előtérbe helyezzük is a devizabevétel fontosságát. Vegyünk sorra néhány telepítési elképzelést, anélkül, hogy a felsorolás valamiféle rangsort jelentene. SZÁLLODAÉPÍTÉS ÜRÜGYÉN Tekintettel a közérdekű témára, várjuk olvasóink hozzászólását. M I I int korábbi cikkekből ismeretes, amikor Finta József megtervezte a Duna Intercontinentalt, már akkor a teljes Dunaparti szállodasor megvalósításában gondolkodott. Az Intercontinental átadása után több mint egy évtized telt el, és csak most épül a szállodasor másik tagja, a Forumszálló. A szállodasor azonban így sem lesz teljes, mivel a Vigadó tér és a Forum között ott marad a közel évszázados, teljesen avult Thonet-ház. A valamikor pompásnak számító szállodasor ékessége ma minden vonatkozásban „kilóg a sorból". Mind városképileg, mind funkciójában, léptékében korszerűtlen, ugyanakkor az újonnan alakuló szállodasor a Thonet-ház helyére álmodott új szálloda nélkül torzó marad. Természetesen nem egyszerű dolog egy olyan épületet lebontani, amelyikben jelentős állami intézmények mellett még közel 80 lakás is van. A probléma megoldása nem lehet egyetlen tárca, még kevésbé egyetlen szállodavállalat feladata, annál is inkább, mivel a kérdés jóval túllép a vállalati érdekeken. A Lánchíd és az Erzsébet-híd közötti pesti partszakasz képletesen a főváros, de talán az ország szíve is, úgyszólván közérdek, hogy a kép kiteljesedjék. Talán nem a VI. ötéves tervben, de ahhoz hogy belátható időn belül realizálható legyen, az előkészítést máris meg kellene kezdeni. Anyagilag és időben is jelentősen megkönnyítené a megoldást, ha a legnagyobb helyigényű állami intézmény elhelyezését költségvetési keretből fedeznék a részére is voltaképpen alkalmatlan épületből. A többi intézmény és lakás pedig már az illetékes tárca és a főváros közös gondja volna. Ha egy kicsit számolunk, és a szállodasor teljessé tételének időpontját a VII. ötéves tervidőszakra — 1986— 1990-re —, tesszük akkor is húsz év korkülönbség lesz már az új szállodasor első és utolsó épülete között! 1/ l \ evesebb gonddal járna szállodát létesíteni az Árpád-híd budai hídfőjénél, az óbudai klasszicista stílusú zsinagóga mellett. Telepítési helyét egyaránt indokolja a városképi és funkcionális igény. A magasháznak elgondolt épület javíthatna a tízemeletes lakóházak monoton vonulatán, és életet(

mozgást vihetne a lakónegyed életébe anélkül, hogy azt zavarná, hiszen annak a peremén helyezkedne el. Funkció-44