Budapest, 1980. (18. évfolyam)

1. szám január - Dr. Békési László: Mit várhatunk, mit érhetünk az új évben?

alatt pedig összesen 270—280 000 ember költöz­het új, modern, a mai élet követelményeit jól ki­elégítő otthonba. 1980-ban teljeskörűen biztosí­tani tudjuk a lakásépítés komplexitását, sőt az állami lakásépítés területén — ez mintegy 11 — 11 500 lakás— teljes mértékben pótolni tudjuk az első három év kisebb-nagyobb lemaradásait is. Ez annyit jelent, hogy a felépülő lakásokkal nagy­részt egy időben átadásra kerülnek az óvodák, bölcsődék, üzletek, általános iskolák, gyógyszer­tárak és orvosi rendelők is. Javul a lakások át­adásának, elosztásának tervszerűsége, ütemessége is. Reméljük, mindezek együtt az új otthonok minőségének javulásához, a kivitelezés hibáinak oly régóta és jogosan várt csökkenéséhez vezetnek. Az új lakások átlagos alapterülete és nagyság szerinti összetétele megfelel V. ötéves tervünk céljainak. Az állami erőforrásokból épülő lakások átlagos alapterülete 53,2 négyzetméter lesz, ezen belül növekszik a félszobával kombinált, több személy elhelyezésére alkalmas lakások részará­nya. Minden állami lakást ellátunk beépített bú­torral, fürdőszobával, távfűtéssel és melegvíz­szolgáltatással. Az állami lakásépítést 19, a telep­szerű magánerős lakásépítést a főváros 24 területén folytatjuk ebben az évben. A legtöbb lakás Békás­megyeren, Pestlőrincen, Csepelen, Angyalföldön, Kispesten, Budafokon, Újpesten, Erzsébeten, Rá­koskeresztúron és Kőbányán épül. Talán megbo­csátja a kedves olvasó, ha e sorok szerzője né­hány pillanatra elkalandozik a városfejlesztési terv realitásaitól, és arra gondol: milyen szép is lenne, ha József Attila napjainkban járhatna a város pe­remén, és önthetné verssorokba az újjászülető Újpest, Angyalföld, Csepel, Kispest és Erzsébet vagy a nagyvárossá növekvő Békásmegyer, Lőrinc és Rákoskeresztúr kibontakozó látványát. 1,8 milliárd metróépítésre A főváros és az egész ország ünnepe lesz az észak—déli metróvonal újabb, Nagyvárad tér— Kőbánya-Kispest vasútállomás közötti szakaszá­nak forgalomba helyezése. Ez a hatalmas létesít­mény — a városépítés új vívmánya — egész Dél-Pest közlekedési helyzetében forradalmi változá­sokat hoz majd, s gyors, kényelmes, kulturált és megbízható kapcsolatot teremt a Belvárossal. De minden bizonnyal boldogan fogadják az év első felében átadásra kerülő új metrószakaszt a ceglédi és lajosmizsei vasútvonal mentén települt falvakból naponta budapesti munkahelyükre tíz­ezrével bejáró vidéki dolgozók is. Az észak—déli metró új szakaszának átadásával egyidejűleg ter­mészetesen az egész vonal felszíni közlekedési csomópontjainak rendezésére és átadására is sor kerül. Folytatódik a metróépítés az észak—déli vonal másik irányában, a Deák tértől az Élmunkás tér felé is. Bár ennek a szakasznak a» üzembe he­lyezésére, valamint a hozzákapcsolódó Marx téri felszíni csomópont átadására — kivitelezési ne­hézségek miatt — az eredetileg tervezettől kb. egy évvel később, előreláthatóan 1981-ben kerül­het sor, az építés azonban itt is nagy erőkkel foly­tatódik. Talán a laikusok számára is sokat mond, hogy ebben az évben 1,8 milliárd forintot for­díthatunk a budapesti metró építésére. A főváros lakosságának és a vidékieknek, hazánk állampolgárainak és a Budapestre érkező külföl­dieknek egyaránt sok gondot, kényelmetlenséget, nemegyszer jogos bosszúságot okoznak a zsúfolt Duna-hidakon csúcsforgalomban döcögő jármü­vek. Ezért minden bizonnyal valamennyiünknek örömet okoz a Petőfi-hídnak, valamint budai és pesti hídfőjének gyors, koncentrált építése, a komplex hídfelújítás határidő előtti befejezése. E témához kapcsolódik az az erőfeszítésünk, amely bizonyára kiváltja a közvélemény egyet­értését, hogy anyagi eszközeink átcsoportosításá­val ez évben terven felül 250 millió forintot for­dítunk az Árpád-híd szélesítésének előkészítésére, hogy e nagyberuházás gyors és koncentrált kivi­telezésének feltételeit időben megteremtsük a VI. ötéves tervre. Történelmi adósságunk törlesztését folytatjuk ez évben is, tízezer rossz állapotban levő lakást fel­újítunk, több mint ezer régi, komfort nélküli la­kást pedig korszerűsítünk. Az elmúlt évek szép példái nyomán joggal bízhatunk abban, hogy a Rákóczi úthoz vagy a Mártírok útjához hasonlóan az idén befejeződő Bajcsy-Zsilinszky úti sortata­rozás nyomán megszépülő főútvonal esztétikus látványa kiváltja az arra járók elismerését, s egyre jobban lehalkul a sortatarozásokat ellenzők hang­ja. 1980-as terveink valóra váltásával egész öt­éves lakóház-felújítási programunkat túl fogjuk tel­jesíteni. Hatalmas beruházások jellemzik idei közműve­sítési programunkat is. A tömeges lakásépítés te­rületein megteremtjük a közművesítés feltételeit, biztosítjuk a főváros zavartalan vízellátását, 38 km ivóvízhálózatot, 48 km szennyvízcsatornát s több mint 180 km gázvezetéket építünk Budapesten. Emellett olyan nagy létesítmények átadására kerül sor, mint a gellérthegyi víztározó második, 40 000 köbméteres medencéje, a 42 000 m3 /nap kapacitású dél-pesti biológiai szennyvíztisztítómű és a 140 000 m3 /nap kapacitású észak-pesti szennyvíztisztítómű mechanikai szakasza. Mintegy 500 millió forint fel­használásával folytatjuk az első hazai szemétégetőmű építését. Egészségügyi fejlesztéseink közül legjelentősebb a felszabadulás óta a fővárosban elsőként épülő új, 800 ágyas dél-pesti kórház átadása lesz. Rendkívüli erőfeszítéseink árán az év végére befejeződhet a Mar­git-kórház rekonstrukciója, újabb 337 ággyal gyara­pítva az oly sok gonddal, zsúfoltsággal küzdő fő­városi fekvőbeteg-ellátó intézményhálózat kapa­citását. Az új kórházak mellett folytatódik a Ko­rányi* és a Heim Pál-kórház rekonstrukciója is. A kisgyermekek ellátását több mint 1400 új böl­csődei férőhely, a gondozásra szoruló idős embere­két pedig mintegy 420 szociális otthoni férőhely fogja szolgálni. Oktatási beruházásaink közül kiemelkedik gyer­mekintézmény-fejlesztési programunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2600 új óvodai férő­hely és a közel 240 új általános iskolai tanterem fel­építése. Az iskolai tantermek számának növelését — általános iskoláink zsúfoltsága, a gyermeklét­szám átmeneti dinamikus növekedése miatt — kiemelt feladatnak tekintjük. Ezért rendkívüli erő­feszítésekkel, olcsóbb és gyorsan kivitelezhető technológiával ebben az évben — terven felül — 48 új általános iskolai tantermet építünk fel a leg­nagyobb feszültséggel küzdő kerületekben. Négy új szakmunkásképző intézet gyarapítja idén Bu­dapest oktatási intézményeinek számát. Bár az öt év alatt megvalósuló kereskedelmi létesítményeink lényegesen elmaradnak a közép­távú terv eredeti célkitűzéseitől — s ezen az 1980-as esztendőben sem tudunk változtatni —, a mint­egy 47 000 négyzetméter kiskereskedelmi háló­zat fejlesztésen belül nagyszerű új létesítmé­nyekkel is gazdagodik fővárosunk. Közülük ki kell emelnünk az ország legnagyobb bevásárló központjának, az Örs vezér téri üzletközpontnak az átadását. Folyamatban levő nagyberuházásaink közül — a tervezett ütemnek megfelelően — mintegy 500 millió forint ráfordítással folytatjuk a nagy sportcsarnok építését. Az idén minden eddiginél nagyobb gondot for­dítunk meglevő értékeink, épületeink megóvására. A lakóház-felújítási program mellett kiemelkedő jelentőségű feladat közintézményeink és közútja­ink felújítása is. Hogy csak a legjelentősebbeket említsem: egészségügyi intézményeink közül foly­tatjuk a János-, az István-, a Weil Emil-, valamint a Péterfy Sándor utcai és Róbert Károly körúti kórház korszerűsítését. Tizenöt oktatási intézmény nagyfelújítása mellett művelődésügyi intézményeink közül megkezdjük a Madách Kamara Színház, a Gyermekszínház, a Szabó Ervin Könyvtár és a Kis­celli Múzeum rekonstrukcióját. Nagy útfelújítási feladataink közül említést érdemel az M3-as autó­pálya fővárosi bevezető szakaszának, a Hungária körútnak, a Bécsi útnak, a Fogarasi útnak és a Pusztakúti útnak az átépítése, korszerűsítése. 1980-as fejlesztési feladataink megvalósítása egyben azt is jelenti, hogy egész ötéves tervünk legfontosabb célkitűzései elérhetik, illetve meg­közelíthetik a terv alsó határértékeit, sőt néhány esetben a terv előirányzatainak túlteljesítésére is jó esélyeink vannak. Semmiképp nem pótolható lemaradás mindössze a telepszerű magánerős lakásépítés, valamint a kereskedelmi és szolgáltató hálózat fejlesztése területén mutatkozik. A lakosság ellátásának alakulása Nem az oly gyakran tapasztalt „kötelező opti­mizmus", hanem a felelősségteljes meggyőződés mondatja velem, hogy fővárosunk lakosságának életkörülményei ebben az évben is számos terüle­ten javulni fognak. Az új lakásba költözők és a fel­újított lakásban élők semmi mással össze nem hasonlítható öröme mellett bizonyára jóleső érzés tölti el azokat a tízezreket, akik a főváros új út­jain, metróvonalán, korszerűsödő tömegközleke­dési eszközein utaznak, illetve közlekednek majd. Minden bizonnyal sok család gondján enyhítenek az új szociális otthoni férőhelyek, a létesülő új kórházi ágyak, s az öregek napközi otthonai. Gyermekintézményeink fejlesztési programja is többnyire javítani fogja az ellátás színvonalát. 1980-ban a bölcsődés korú gyermekek 28,5 száza­lékát, az óvodás korú gyermekek 86—87 száza­lékát tudjuk elhelyezni. E két ellátási formánál — sajnos — változatlanul számítanunk kell az átla­gosnál nagyobb zsúfoltságra, s a bölcsődei felvé­teli kérelmek esetében még 4 — 5000, az óvodai felvételeknél pedig 9—10 ezer jelentkező eluta­sítására. Ebben az évben a sok új tanterem ellenére sem csökken általános iskoláink egy részének zsúfoltsága és a több műszakban oktató iskolák részaránya. Ugyanakkor javul, s eléri az 56 száza­lékos szintet a napközi otthonos ellátásban része­sülő általános iskolás korú gyermekek részaránya. A beruházások, fejlesztések mellett ésszerű szerve­zési lépésekkel, kisebb anyagi erőforrásokat igénybe vevő átalakításokkal, vállalatok, üzemek támogatá­sával, társadalmi összefogással is szeretnénk javí­tani fővárosunk bölcsődés, óvodás és általános iskolás korú gyermekeinek ellátását, elhelyezését. Előrelépünk ez évben a magára maradt idős korú emberek gondozása terén is. Közel 8500 idős ember rendszeres gondozását tudjuk biztosítani részben szakképzett gondozókkal, részben társadal­mi aktívák segítségével. S ha közvetlenül nehezen mérhető hatású is, mégsem jelentéktelen a városi környezet védelmét szolgáló létesítmények - parkok, játszóterek stb. — gyarapítása, az ilyen beruházások folytatása. A tervek megvalósításának feltételei Városfejlesztési és a lakosság ellátásának javítá­sát szolgáló célkitűzéseink feszítettek, de megala­pozottak. A rendelkezésünkre álló anyagi-mű­szaki kapacitások gazdaságos, takarékos, koncent­rált, tervszerű és fegyelmezett felhasználása vala­mennyi, előzőkben felvázolt program teljesítését lehetővé teszi. Terveink realitása és feladataink felsorolása mellett azonban hangsúlyoznom kell a szemléletváltozás követelményét is. Olyan ma­gatartásra van szükség tanácsainknál, intézménye­inknél, vállalatainknál, a tervező, kivitelező, vala­mint az irányító és gazdálkodó szerveknél egy­aránt, mely előtérbe helyezi a hatékonyságot, a takarékosságot, kibontakoztatja és felhasználja a társadalmi összefogás erejét. Ez követelmény, ugyanakkor lehetőség is. Olyan lehetőség, amely­lyel élni megtisztelő kötelesség, s amelynek ered­ményeként az év végén — reméljük — örömmel mondhatjuk el: az ország fővárosa az V. ötéves tervben fennállásának, eddigi történelmének leg­nagyobb ütemű fejlődését valósította meg. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom