Budapest, 1980. (18. évfolyam)

8. szám augusztus - Sivó Tibor: A Hilton három éve

a szolgáltatásokról. Sokan hiányolják azonban az uszodát, a szobákból — az árakhoz viszonyítva érthetően — a televíziót, legújabban pedig a házi mozit. Minden Hilton-háznak kialakult már az ún. téma-party-ja, azaz speciális saját rendezvénye. A várbeli Hilton sikeres „csárdás-party"-t szervezett neves művészek közreműködésével. Beváltak a különböző nemzeti gasztronómiai estek is, amelyeken egy-egy nép ételeit kínálják, miközben a vendég megismerkedhet az étkezési szokásokkal is. További hasonló programokat szerveznek majd. Érdekes kérdés volt, hogy a Kalocsa, a Torony — Tower — és a kávézógyorsétterem — coffee shop — hogyan fér meg egymással, illetve hogyan egészíti ki egymást. A Kalocsa, mint magyar jellegű fő étterem, bevált. Díszítése, festése sok magyar vélemény szerint nagyon harsány, a külföldiek azonban kedvelik. Az étterem konyhája, éttermi munkája a nemzetközi átlag fölött van. Viszont az étteremben létesített ún. látványkonyha egyelőre még nem látja el szerepkörét, vagyis azt, hogy egyúttal néhány klasszikus, hagyományos magyar étel elkészítésének bemutatója legyen. A Torony-program — attraktív, nemzetközi színvonalú vacsorázóhely kialakítása — még nem teljesült. A kínálat s a kínálat módja egyelőre nincs arányban a magas arakkal. A kávezó-gyorsétterem gyengén indult, ma|d megnökedett a forgalma. A hazaiak számára is elfogadható árai, az etelek-italok jó minősége, az udvarias kiszolgálás következtében kialakulóban van az állandóan növekvő magyar vendégkör. Tavaly júliusban emelték a vendéglátóipari árakat, s ez átmenetileg mérsékelte ugyan a bevételt, de most már — mindenekelőtt a szálloda okos árpolitikája folytán — a várbeliek, a Várban dolgozók, a Várba kirándulók közül is mind többen keresik ezt az üzletet. Az éjszakai szórakozóhely, a Trubadur, valamint a drinkbárok, talán mondani sem kell, teljes sikerrel működnek. A bálterem és a pompás különtermek — Endre, Béla, Levente, Anjou, Visegrád, Beatrix, Mátyás — |obb kihasználásának még vannak további lehetőségei, mert hatékony működésűk emeli a szálloda szolgáltatásainak színvonalát, kiegészíti a szállodai miliőt, és üzemeltetésükkel lényegesen javítani lehet a gazdasági mutatókat. A különtermeknek sok a magyar vendége. Elsősorban esküvői banketteket tartanak itt. Mondják, hogy az egyik menet a várbeli exkluzív házasságkötő teremből |ön, a másik csoport pedig a Mátyás-templom ból érkezik. A Margaréta cukrászdának és a Hiltonhoz csatolt Halászbástya étteremnek, borozónak, eszpresszónak annak idején kettős szerepet szántak: ellátni a szálloda vendégeit és a hazai közönséget is. A Margaréta egyelőre egyik feladatát sem teljesíti teljesen. Ebben közrejátszik, hogy talán egy kicsit elkülönül a szállodától, és belülről komplikált a megközelítése. A pestiek elsősorban a nyári hónapokban keresik fel, amikor kinn lehet ülni a teraszon. A vezetők azon gondolkoznak, miként lehetne az egyébként ragyogóan kiképzett és szakmailag kitűnően dolgozó szállodaegységet a kitűzött célnak megfelelően és rentábilisan működtetni. Az olyan történelmi és műemléki adottság, mint a dominikánus udvar és a kerengő, a várakozásnak megfelelően betöltik szerepüket a szálloda életében. Puszta létük, ismertetett történetük, művészi kiképzésük emeli az épület hangulatát, erősíti jellegét. Az exkluzív feltételek közé tartozik a rálátás a dominikánus udvarra a szálloda különböző szintjéről. Népszerűek az udvarban, a műemlék kút körül rendezett fogadások. A kolostor megmaradt és helyreállított ívei alatt Budavári Vígasságok néven nyaranta vígopera-bemutatókat rendeznek. Az előadások hangulata. a látvány vetekszik Európa szabadtéri kamaraszínpadaiéval. A Hilton vezetői nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az adott árfeltételek mellett is minél több hazai vendéget fogadhassanak a szállodában. A rendezvényeken kívül a Margaréta cukrászda, a kávézó-gyorsétterem és a Halászbástya üzletei lőhetnek reálisan számításba. Ez a törekvés politikailag, társadalmilag egyaránt helyes, emellett azonban van egy idevágó, érdekes nemzetközi tapasztalat. A külföldiek egy része ugyanis akkor érzi igazán jól magát a szállodában és annak különböző társas helyiségeiben, ha oda helybeliek is járnak. Bebizonyosodott, hogy ott van nagy nemzetközi idegenforgalom, ahol a belföldi turizmus is virágzik. Svájc ebben iskolapéldát mutatott. Sokan kérdezik, hogy a mi Hiltonunk technikai színvonala hogyan viszonylik az európai Hilton-technika átlagához. Általában megfelel annak. Az már a mi sajátos problémánk, hogy az állandó színvonalat és a működőképességet biztosító rendszeres karbantartás a mi körülményeink között bizony keservesen megy. A budapesti Hiltonhoz földrajzilag a bécsi, a müncheni, milánói, római és az athéni Hilton-szállodák vannak a legközelebb. Érthető, hogy elsősorban a bécsi szállodával alakult ki a legszorosabb szakmai, üzleti és emberi kapcsolat. A bécsi szálloda a mi Hiltonunk szakmai „tréningjének" a helye. Egyszerre húsz szakember dolgozik-tanul ott egy éven keresztül. Ezenkívül Düsseldorfban és Londonban is gyakorolnak magyar szakemberek. Bécsben rendszeresen tartanak magyar gasztronómiai hetet, ami a külföldi gyakorlat mellett jó propaganda a várbeli háznak is. A jövő szempontjából lényeges, hogy ezekkel a szállodákkal rendszeres és kölcsönös anyagi érdeken álló üzleti kapcsolatok alakuljanak ki. A személyzet szakmai felkészültsége összességében még nem érte el az épület telepítésének, környezetének, klasszikus műemlékeinek, tervezési és építészeti adottságainak színvonalát. Rögtön hozzá kell tenni, hogy ezzel együtt a Hilton személyzete — három év múltán — versenyképes bármely budapesti élvonalbeli, igényes szálloda személyi felkészültségével. Éves átlagban több mint ötszázan dolgoznak a Hiltonban, közülük csaknem kétszázötvenen a megnyitás óta. A vezető hármas: Biró Károly, Vető Antal és Sárdi László már az építkezés előtt, illetve azzal párhuzamosan kezdték meg munkájukat. Nyitáskor hetven középvezető volt. közülük ielenleg 56-an dolgoznak azonos vagy magasabb beosztásban. Kilencen magasabb aeosztásba kerültek a vállalaton belül. Külön említést érdemel, hogy a teljes létszámból 432 negyven éven aluli. Milyen konkurrenciát jelentenek — vagy egyáltalán jelentenek-e konkurrenciát — egymásnak a Hilton, a Intercontinental, a Gellért, a margitszigeti szállók? Gazdaságilag tulajdonképpen nem. Jellegük eltérő, mindegyiknek kialakult vagy kialakulóban van saját vendégköre. Mégis úgy érzem, időszerű volna felkészülni minden élvonalbeli budapesti szállodának a Duna-parti, majd a további új szállodák megnyitásának idejére egyrészt a versenyre, másrészt a szervezett gazdasági együttműködésre, mint például az árak egyeztetése, munkamegosztás nagyobb rendezvényeknél, szakemberek közös továbbképzése stb. A VI. ötéves tervidőszakban legalább hat új szálloda kezdi meg működését Budapesten. A nyomasztó szobahiány tehát előreláthatólag egyelőre megszűnik a budapesti szállodaiparban, vagy legalábbis nagymértékben csökken. Ennek várható kihatásaival minden területen számolni kell. A Hilton 1980. évi kilátásait nem könnyű megítélni. A nemzetközi turizmus alakulása érzékenyen befolyásolja a vendégforgalmat, azaz a bevételt és a nyereséget. Ettől függetlenül az idén is célszerű volt a 10%-os szállodai és a 30%-os éttermi áremelés. A vendégszám az előzetes becslés szerint a tavalyihoz képest stagnáló vagy csökkenő lehet — az áremeléseket is figyelembe véve — az előző éveknél alacsonyabb mértékű bevételnövekedéssel kell számolni. A bevétel növelése, a színvonal emelése érdekében minden területen folyamatosan pótolni kell a hiányosságokat. A Hilton szezon-prognózisa után felmerül a kérdés, milyen lesz az idén a főváros idegenforgalma. A Hilton ugyanis egymaga — jellegénél fogva — nem jellemző Budapest idegenforgalmára. Az előzetes információk szerint a konvertibilis valutát hozó vendégforgalom esetleg csökkenhet, talán elérheti a tavalyi szintet. A bevétel azonban a jobb kínálat és szervezés nyomán, valamint pénzügyi intézkedések következtében 10—15%-kal meghaladhatja a tavalyit. A rubelelszámolású területekről — egyes országok pénzügyi intézkedései következtében — feltehetően kevesebb vendéget várhatnak. A bevételek átlagosan 5—10%-kal növekedhetnek. A moszkvai olimpiára utazók közül — a |átékok előtt és után sok vendégre számítanak a magyar utazasi irodák. Kérdés azonban, hogy az elképzelésekből mi válhat valóra. Visszatérve a Hiltonra — mint mondottam — kedvező az első három év összesített mérlege. Újból eszembe lutnak Mr. Strandnak, a Hilton-konszern elnökének a megnyitó alkalmával tett megjegyzései. Szerinte a budapesti Hilton a legkülönlegesebb a Hiltonok között. Ezt mondják világszerte, így került be az idegenforgalmi köztudatba. Ezt a hallatlan értékét kamatoztatni kellene. Kifejtette* hogy ekkora befektetésre ezekben az években kevés tőkés vállalkozó képes, erre csak egy szocialista államnak van lehetősége. Nagyon tapintatosan érzékeltette, hogy a szálloda tehetséges fiatal vezetőinek mielőbb fel kell nőniük azokhoz a csodálatos feltételekhez, amelyeket a műemlék együttes, az építészet és a belső tervezés kialakított. A Danubius és a Hilton kollektívái ebből azt a következtetést vonják le, hogy kamatostul fizetik vissza a Magyar Nemzeti Banktól felvett hiteleket, és mind tobb devizát szereznek a népgazdaság számára. 32