Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Sebők Magda: Húsz lépésről, kétszeri golyóváltással

Húsz lépésről, kétszeri golyóváltással benjárásáért ígért összeget. A bank fizetett, de elbocsátotta a grófot az igazgató tanácsból. Az egyre jobban eladósodó, „financziális zavarokkal" küsz­ködő Zichy Viktor kénytelen jövedelmezőbb üzlet után nézni. Kapóra jöhetett, hogy napvilág­ra került a Dréher Sörgyárban éveken át folyó fogyasztási adó­csalás. A magyar állam azonban soha nem foganatosította egy­millió forintot meghaladó kár­térítési igényét, mert Zichy közbenjárt. Mi másért adott volna „Dréher úr, ki különben földhitelre szóló zálogüzletekkel nem foglalkozik... Zichy-Ferra­ris Victor apjának, Félixnek szin­tén nem tehermentes jószágaira 200 ezer forint kölcsönt" és ké­sőbb még készpénzt is, amiből aztán, bizonyíthatóan, a belügyi államtitkár bécsi váltóadósságait fizették ki. Asbóth azonban nem elége­dett meg állításainak bizonyítá­sával. Nyíltan kimondja, hogy nem egyetlen kormánytisztvi­selő félrelépéséről van szó: „.. .felemeljük vádoló szavunkat a kormány, a kormányelnök Tisza Kálmán ellen, és kimondjuk, hogy itt nem egy elszigetelt esettel van dolgunk, hanem hogy ez az 5 rend­szeréhez tartozik... hogy az ő 'endszeréből hiányzik az erkölcsi tisztaság." A támadás túlnő Zi­chy személyén, a korrupciós bot­rány politikai üggyé dagad. Ki e bátor újságíró, milyen nézetek jegyében támadja a Tisza-kor­mányzatot, melyik politikai cso­portosulás áll' mögötte? Asbóth János író, publicista, az egyesült el­lenzék Magyarország című, tár­sadalmi, közgazdasági és politi­kai napilapjának főmunkatársa. 1845. június 7-én született Szat­nikon, Krassó megyében. Apja Asbóth Lajos honvéd ezredes, aki 1862-től fizetett besúgóként működött. Ő adta rendőrkézre többek között Somogyi József honvéd őrnagyot és társait, köz­tük a saját fiát is, akit ebben az 1863-as összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt állítot­tak haditörvényszék elé. Asbóth Jánost eltávolítják a budapesti műegyetemről, tanulmányait Zürichben kell befejeznie. Az apa spicli tevékenysége kulcs­fontosságú a fiú jellemének, életútjának alakulásában. Mind­össze tizenhét éves, amikor ki­adja apjának emlékiratait, hogy bizonyítsa: Asbóth Lajos nem árulta el Almássy Pál összeeskü­vését. Később rekonpenzál: Habsburg-ellenes szervezkedés­ben vesz részt, majd 1866-ban beáll a Klapka-légióba. Végül a retrográd ellenzékiség mesgyé­jén köt ki: 1872-ben csatlakozik a Sennyey-párthoz. Tisza Kál­mánt és kabinetjét a báró Seny­nyey Pál és gróf Apponyi Albert nevével fémjelezhető konzerva­tív arisztokrácia nézőpontjából és ösztönzésére támadja. Bizony­ság erre 1876-ban megjelent Három nemzedék című tanul­mánya is, amely Szekfű Gyula híressé vált könyvének közvet­len előzménye, a magyar konzer­vatív politikai gondolkodás ér­dekes ideológiai műve. De térjünk vissza a konkrét eseményekhez. A kormánypár­tiak mindent elkövetnek, hogy az államtitkárt tisztára mossák. Például Jókai is. Lapjában, a Hon­ban július 25-én cikket ír Zichy védelmében. A bajba jutott gróf maga is megpróbál védekezni, de csak ront a helyzetén. „A kegyelemdöfést maga a gróf adta meg önmagának. Az ő részéről tétetett közzé egy okmány... az Erlanger-ház állította ki... kijelentvén benne, hogy Zichy nem zsarolt tőlük, hanem »saját va­gyonukból önként fizettek neki százezer forintot»." (Magyar La­pok, 1879. júl. 22.) Az ellenzéki sajtó egyre erő­teljesebben követeli Zichy le­váltását, s amikor annak is han­got ad, hogy az államtitkár a tiltott utakon, de Tisza tudtával és beleegyezésével szerzett pén­zekből talán választási célokra is fordított, Zichynek be kell nyúj­tania lemondását (állítólag ma­gának Ferenc Józsefnek távirati utasítására). A lemondást a ki­rály augusztus másodikán elfo­gadta. Hamarosan meg kell vál-Ferraris Alfréd: Tisza Kálmán tarokkpartija Várady Gábor nia képviselői mandátumától is. Politikai pályafutása tehát befe­jeződött, de nem ért véget kál­váriája. A Pesti Lovar Egylet — Bat­thyány Elemérnek, „az első ma­gyar miniszterelnök árvájának", a kor híres arszlánjának a javas­latára — ki akarja zárni Zichy-Ferrarist tagjainak sorából, mert Asbóthtal fennforgott ügyének „lovagias úton való eldöntését megtagadta". Ezzel a váddal azon­ban igaztalanul illették Zichy Viktort: nem ő tért ki, hanem az újságíró halasztgatta — úgy tű­nik, tisztában volt vele, milyen rossz lövő — különböző ürü­gyekkel a párbajt. Végül Asbóth mégis kénytelen beadni a dere­kát. November 6-án, szokatlanul könnyű feltételek mellett, har-36 Károlyi „Pista"

Next

/
Oldalképek
Tartalom