Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Dr. Szaniszló József: Egyetem a királyi palotában

gg-A budai vár 1777-ben. Középütt egy csillagvizsgáló tornya. Johann Ernst Mansfeld rézmetszete Csigó László reprodukciói Az orvosi kar egykori épülete a Hatvani (Kossuth Lajos) utca és az Újvilág (Sem melweis) utca sarkán A Királyi Kúria a mai Curia utca 2. számú ház helyén; ide költözött az egyetem bölcsészeti és jogi kara 1784-ben pelte meg a nemzet, amelyet egykorú leírások szerint Mátyás király és Beatrix menyegzője óta nem látott Buda népe. A budai várból a pesti nyomortanyára Az immár „budaivá" és „királyivá" lett nagyszombati egyetem mindössze hét éven át élvezhette a jelentőségéhez méltó környezetét: II. József 1784-ben Pestre telepítette, hogy megürült helyiségeibe összpontosíthassa az ország kormányszerveit. Az uralkodó nem gondolt elődjének, édesanyjának ünnepélyes rendelkezésével, amely a királyi várat és tartozékait „örök alapítványul" az egyetemnek ajándékozta „semmi jogot sem magának, sem királyi utódainak fenn nem tartván." II. József rendelkezése nyomán kezdődött az egyetem több mint százéves kálváriája. Pest város magisztrátusa — kirívó ellentétben Buda város tanácsával — nem fogadta szíves, vendéglátó barátsággal az egyetemet, akadályokat gördített fejlődésének útjába. Telket, épületet nem biztosított. Az elhelyezés hatalmi szóval kiürített kincstári (királyi kúria, királyi ügyigazgatóság), illetve szerzetesi épületekben történt. A jogi és a bölcsészeti kar — ez utóbbi az intézeteivel együtt — a legfelsőbb bíróság akkor még egyemeletes épületét kapta otthonul a mai Curia utca 2. számú ház helyén. A földszinten a jogi karnak négy, a bölcsészeti karnak három terem jutott. A többi helyet az egyetem irodája és három szolgálati lakás foglalta el. Az emeletre került az egyetemi tanács szobája, a díszterem, a természettani és a fizikai gyűjtemény, meg a kísérleti iskola. Még egy tanári és altiszti lakásnak is helyet szorítottak itt. „Az országos egyetlen tudományegyetemnek a dohos, sötét és szűk helyiségekben kellett nyomorognia" — panaszolja az egyetem egyik későbbi rektora a sanyarú állapotokat. Joggal, hiszen a két kar hallgatóinak száma akkor már 3—400 fő között ingadozott. Nem volt szerencsésebb az orvoskar elhelyezése sem. Az Újvilág—Hatvani (ma: Semmelweis—Kossuth Lajos) utca sarkán állott királyi ügyigazgatóság kiürített épületét kapta. Helyén ma a Szovjet Kultúra Háza található. Füvészkert céljára a ferences barátoknak vele átellenben fekvő, megközelítően a Ferenciek temploma és a Szép utca között elterülő kertjét vették igénybe. A ferences kolostor déli szárnyába került az egyetemi könyvtár. Ennek helyén ma a „Ferencziek Bazára" feliratú épület van. A hittudományi kar átmenetileg Pozsonyba került. Szervezetileg azonban továbbra is a Pestre helyezett egyetemhez tartozott. Az egyetemi nyomda, a főgimnázium és a csillagvizsgáló Budán maradt. így festett az egyetem első pesti berendezkedése. A királyi várral és tartozékaival összevetve nyomortanyának számított. Némi javulás csak húsz év múlva következett be, amikor elkészült a mai Egyetem téren az eredetileg papnöveldének (nagyszemináriumnak) tervezett épület. 1900 óta látható mostani formájában. A Curia utcából az 1805—6-os tanévre ide költözött a jogi és bölcsészeti kar, majd többszöri helyváltoztatás és szünetelés után a hittudományi kar is. 1805-ben még csak az Egyetem téri szárny volt meg. A háromemeletes épületben 24 tágas szoba és két na-33