Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Aczél Kovách Tamás: Mégis Óbudán volt Ó-Buda

ACZÉL KOVÁCH TAMÁS Mégis Óbudán volt Ó-Buda Középkori kereskedőház a Lajos utcában akkor két-három vagy nyolc-kilenc kilométer távolságra volt Fehéregyháza? Ám közben napfényre került egy korábbi, 1353-as feljegyzés. Ebben Nagy Lajos király azt írja, hogy az óbudai vár „közel" fekszik az újbudai várhoz. Vagyis, szerinte is nyolckilenckilométer lehet a közel. Márpedig a „két vagy több Buda"elméletben perdöntő a közel szó jelentése. Ez a legfőbb érv arra, hogy Buda Dömös mellett volt. XXII. János pápa ugyanis 1321-ben azt írta, hogy a dömösi egyház és az óbudai egyház szomszédos. „Akkor viszont — írja Vértessy György 1979-ben az egyik napilapban — Óbuda csak közvetlenül Dömös mellett lehetett — PilismarótonP De a két magyar oklevél egészen másról beszél. Ha Nagy Lajos korában Óbuda és Mátyás korában Fehéregyháza közel volt Budához, akkor mégiscsak a középkori Óbuda mellett épült az Árpád sírját őrző templom és nem a Pilisben. Hiszen mindkét király azt állítja: az óbudai vár és Fehéregyháza nincs messze Budától. Mi több: Fehéregyháza vélt helye: a Vörösvári út és a Bécsi út találkozópontja hét és fél kilométer távolságra van a királyi palotától. Mondja Vértessy György. Ezzel a kör bezárul. Két megbízható hazai kútfő is igazolja: a XX. és a XIV. századi Óbuda elődje, az ősi Buda itt állt a hegyek és a Duna között. Az Óbudát máshol feltételező elméleteknek a kutatási módszere sem fogadható el. Gondolatmenete sűrítve a következő: Anonymus szerint az ősi Budavára hévizek fölött, vagyis hegyen épült.. . Óbudán nincs hegy a Duna közelében . . . Esztergomban a Szent Tamás-hegy tövében meleg víz tört fel. . . Ezért Budavára itt volt. Feltevés — meggyőző bizonyítás nélkül. Ezért az elképzelések nem illeszthetők be az összefüggő történeti képbe. Pilismaróton is vannak külső egyezések. Találtak kisebb román kori falat, és szikla is van. „Tehát itt volt Budavára.'''' A legutóbbi időben Fügedi Erik, Gerevich László, Györffy György, Kubinyi András és mások felkutatták Óbuda történetének sok-sok fontos részletét, s a különféle írott feljegyzések és a tárgyi leletek egységes képpé formálódnak. Sok homályos terület, ellentmondás, vitás kérdés van még, de ma a tudósok egyöntetű véleménye: a középkori Buda a Fő tér körül, a római erődön belül keletkezett. A honfoglalás után Kurszán fejedelem szálláshelye Óbuda nyugati részén volt, s egészen a Nagyszombat utcai amfiteátrumig terjedt. A római kőszínház volt Kurszán vára, s ez a név még a XIV. században is élt. Egy nagyobb szántóföldet 1373-ban úgy írnak le, hogy Kurszán vára és a királynéi udvar között van, s a Csigó László felvételei nagy út (Bécsi út) és a klarissza apácakolostor határolja. Még pontosabban leírható az első királyaink idejében kibontakozó igazgatási központ helye. Minden azt bizonyítja, hogy Aquincumban a rómaiak után megszűnt a városi élet. De a falak itt maradtak, és a XI. század magyarsága felhasználta az ókori örökséget. Anonymus szerint Attila király Óbudán — akkor Budavárnak vagy németül Ecilburgnak hívták — minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott és az egészet igen erős fallal vette körül. A hun király aligha járt Óbudán, s a jegyző azt írta le, amit XI. századi elődeink tettek. A Fő tér körül, a IV. századi római falakon szállást építettek a királynak és kíséretének. Még tart a vita, hogy a budai egyházat mikor alapították: Szent István, esetleg Péter király idejében? Ami valószínű: a román kori prépostsági templom 3