Budapest, 1980. (18. évfolyam)

6. szám június - A budapesti szállodák építője: a Középületépítö Vállalat

A budapesti szállodák építője: A Középületépítő Vállalat kivitelezésében készült épületek között kiemelkedő helyet foglalnak el a szállodák. A vállalat — és jogelődei — 1948. évi megalakulása óta folyamatosan részt vesz a szállodaépítési feladatok gyakorlati megvalósításában, s fennállása óta alig akadt olyan esztendő, hogy munkái között ne szerepelt volna szállodaépítés. A második világháború rombolásai után először a megsérült fővárosi szállodák helyreállításán, illetve azok nagyon aktuális korszerűsítésén dolgozott a vállalat. Budapest jelentősebb szállodái a múlt század végén és e század első két évtizedében épültek. A technika fejlődése és a vendéglátás színvonalának emelése tehát egyaránt szükségessé tette a szállodák rekonstrukcióját. A Középületépítő Vállalat elődei korszerűsítették az 1873 óta működő margitszigeti Nagyszállót, az 1894-ben megnyílt Royal-szállót, az 1910-ben épült Palaceszállót, az 1912-ben átadott Béke-szállót és az 1918-ban befejezett Gellért-szállót. Ez az öt felújított szálloda jelenleg 1550 vendég kulturált elszállásolását és ellátását teszi lehetővé. Messzemenően törekedtek arra, hogy a korszerűsítés során megőrizzék valamennyi épület eredeti stílusát, jellegét, tiszteletben tartva nemcsak a tervező építész elgondolásait, hanem a hagyományos jellegű szállodát kedvelő vendégek igényeit is. A korábbi időkben épült szállodák korszerűsítését a vállalat lényegében az 1960-as évek elejére befejezte. A világban bekövetkezett kedvező változások és hazánk gazdasági fejlődésének hatására a nemzetközi idegenforgalom mind nagyobb mértékben növekedett. Újabb szállodák építése vált szükségessé — Budapesten is. A Középületépítő Vállalat kivitelezői tevékenységében növekvő arányban szerepelt a szállodaépítés. Az utolsó 18 évben — 1962 óta — olyan esztendő nem volt, hogy legalább egy szála Középületépítö Vállalat loda építésén ne dolgozott volna a vállalat, akadt viszont olyan időszak, amikor egyszerre három-négy szálloda építési munkáit végezték. Kiemelkedik az 1971. esztendő — a vadászati világkiállítást megelőző év — amikor öt szálloda építésén dolgoztak a vállalat szakemberei. Ennek eredménye, hogy a Budapest területén üzemelő szállodák — kettő kivételével — a Középületépítő Vállalat kivitelezésében épültek fel. Az 1962 óta átadott 12 szállodában 2497 szoba van, és ezekben mintegy 5000 vendég elhelyezésére nyílik lehetőség. Az elsőként — 1962—64-ben — felépített új szálloda, a Hotel Ifjúság, az ifjúsági turizmus elősegítését hivatott szolgálni. Ez a tény maga is reprezentálja államunknak azt a törekvését, hogy a belföldi és a külföldi utazásokkal is elősegítse az ifjúság látókörének kiszélesítését, általános szellemi színvonalának növekedését. A Rózsadomb keleti lejtőjén emelt épületből a szállóvendég elé tárul fővárosunk szép panorámája. Az épített szállodák nagyobb része a városi szállodák általános színvonalához, az egyszerűbb turisták, a hivatalos kiküldetésben úton lévők igényeihez alkalmazkodik. Elhelyezésével, formájával mégis igyekszik a városképet változatossá tenni. A város belterületén épült szállodák közül a Szabadság-szálló a legforgalmasabb pályaudvarunk, a Keleti pályaudvar szomszédságában épült fel 403 szobával. Az EMKE-szálló — 79 szobával — pedig a főváros egyik legforgalmasabb pontjánál, a Blaha Lujza térnél van. Ebben az épületben alakították ki a 600 vendéget befogadó Maxim mulatót is. A városban, de mégis annak nyugodtabb, zöldövezeti részén épült a Sport-szálló és az Európa-szálló 182, illetve 169 szobával. A budai oldal fái között már messziről feltűnik a henger alakú torony, a 280 szobás Budapest-szálló. Vendégei részére meglepetést tartogat egyrészt a remek kilátást biztosító tetőterasz, másrészt a romantikus kiképzésű, hangulatos pinceborozó. A bécsi és a balatoni országút fővárosi „kapujában", az Osztapenko-szobor közelében építette a vállalat a 120 szobás Wienszállót. Egyszerű megjelenésével és belső kialakításával is elsősorban az autóval érkező turisták elszállásolására, kiszolgálására létesült. A Szabadság-hegyen — távol a város zajától — épült fel a 186 szobás Olympiaszálló. Ez az egyetlen nem speciálisan gyógyszálloda, melyhez — igaz, hogy utólag és csupán nyári használatra — uszoda is épült. Nem a Középületépítő Vállalaton múlott egyébként, hogy a többi szállodában — ellentétben a külföldi, azonos színvonalú szállodák nagyobb részével — nem épültek