Budapest, 1980. (18. évfolyam)

5. szám május - Dr. Radnai Lóránt: 04... 04... 04...

MEGÚJULÓ VÁROSRÉSZ: PESTERZSÉBET A Budapesthez csatolt Pesterzsébet többségében szabadon álló földszintes házakból álló település volt. Az épületek állaga, az úthálózat minősége, a közművek elöregedése, a közintézmények alacsony szintje szükségessé tette az átfogó rekonstrukció megvalósítását. Az építkezés I. ütemét az ötvenes évek végén a Soroksári út—Kossuth Lajos utca— Vörösmarty utca és Nagy Sándor utca által határolt területen kezdtük meg. A kerületi tanácsház és a körülötte levő emeletes házak változatlanul megmaradtak. A kisebb lakótelep-méretű építkezéshez óvodát, bölcsődét és körzeti kazánházat is építettünk. A Soroksári út és Kossuth Lajos utca kereszteződésében — a Soroksári útra merőleges kelet—nyugati irányú Kossuth Lajos utca egyébként a városrész tengelye — a tízemeletes öntött kohósalak házak, mintegy kapuzat hívják fel magukra a figyelmet. A többi lakóépület általában kohósalak nagyblokkból készült. Az elemeket a Budapesti Lakásépítő Vállalat IX. kerületi Gyáli úti üzemében készíttettük. Városképi és funkcionális okokból hagyományos epületeket is emeltünk ezen a területen. Az utca tengelyét és tájolását kihasználva két, egyenként 100 lakásos hagyományos szerkezetű sávházat helyezett el a tervező, amelyek földszintjén üzletek és szolgáltató létesítmények vannak. A kelet—nyugati utcatengely előnyét kihasználva az összes lakószobák déli tájolásúak, ezeknek így kedvező a benapozásuk. Az ütem számára kijelölt területen mintegy 1000 lakás épült meg. A II. ütem kivitelezése 1973-ban kezdődött meg a Dózsa György út—Soroksári út —Határ út—Pesti út és Kossuth Lajos utca által határolt övezetben. Ezen a területen 3600 lakás felépítését terveztük. A lakások átlagos alapterülete az országos normáknak megfelelően 53,3 m2. 2500 lakást a hazánkban meghonosított alagútzsalus építési móddal, 1100 lakást a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében panelos