Budapest, 1980. (18. évfolyam)

1. szám január - Juhász Árpád: A 200 millió éves Budapest

A kecske-hegyi felhagyott mészkőfejtő Óriás egysejtű kövülete az eocén korszakból Az egykori hévforrásokból ki­csapódó mész sokszor vaskos rétegekben halmozódott föl. Az ily módon keletkezett forrás­mészkő, más néven travertino, alkotja a budai Várhegy sapká­ját is. A kemény forrásmészkő réteg megvédte a Várhegyet felépítő puhább agyag- és márga­rétegeket a további lepusztu'is­tól. A forrásmészkő üregeit a lakosság folyton bővítette, tágí­totta, rníg végül kialakult a lakó­házak alatti fantasztikus labirin­tus. A Duna jégkorszaki lerakódá­sainak köszönhetjük egészséges, tiszta ivóvizünket. A vastag ka­vicsrétegek rendkívül jól meg­szűrik a Duna vizét. A Vízművek kútjait mindenütt láthatjik, amerre az Ős-Duna egykor csa­vargott. Mai medre ugyanis em­beri beavatkozás következmé­nye, valamikor messze elkalan­dozott a pesti síkságon, egészen Kistarcsa határáig. Mellékágai, holtágai át- meg átjárják a mé­lyen fekvő területeket. A mai Nagykörút helyén is fattyú Du­na-ág húzódott egykor. A jégkorszaki szélviharok he­lyenként vaskos porréteget te­rítettek a Budai-hegység szél­árnyékos oldalára. Ily módon ke­letkezett a lösz, amely főleg Bu­dakeszi környékén jelentős vas­tagságú. A 200 millió éves földtörté­neti eseménysor záróakkordja­ként kerültek az egykor maga­sabb térszínen feltörő hévforrá­sok a mai ht'yükre. Az emberi beavatkozás sokat módosított feltörésükön. Voltak olyan for­ráscsoportok, amelyeket a Duna szabályozása alkalmával egysze­rűen megsemmisítettek. Nap­jainkban viszont számos szöke­vényforrás vizét gyűjtik össze a Gellérthegy oldalába vájt alagút segítségével. A mesterséges fúrá­sok gyarapították ugyan a fel­színre hozott gyógyvíz mennyi­ségét, gondolnunk kell azonban arra, hogy az értékes '.ermészeti kincs nem kimeríthetetlen. A kőzethasadékokban elhelyezke­dő, lassan mozgó meleg vagy lan­gyos gyógyvíztömeg összefüg­gésben áll egymással, egységes rendszert alkot. Az ember megjelenésével és tevékenységével új korszak kez­dődött a táj formálásában. Kü­lönösen felgyorsult az embc beavatkozás a mi évszázadunk­ban. Amikor fővárosunk tájké­pi leg is lenyűgöző természeti környezetét járjuk, gondoljunk arra, hogy minden szikla évmil­liós események szemtanúja, minden gyógyforrás pótolhatat­lan természeti érték. Ásványkiválás a Pálvölgyi-barlangban A hévíz oldotta barlangjáratok A hévíz üstszerű mélyedéseket vájt a falba

Next

/
Oldalképek
Tartalom