Budapest, 1980. (18. évfolyam)

5. szám május - Dr. Buza Péter: Aqua vitae

Gschwindt Ernő békésen, csendesen elhagyja a Ferencvárost" — írja a Sporthírlap. ,,Még úri gavallériával vállalta a túra nagy deficitjét, s ezzel a gesztussal felejthetetlenné tette távozását, s bizonyította, hogy nem haraggal, nem keserű érzésekkel búcsúzott a zöldfehérek seregétől, de — mint kijelentette — a mai gazdasági helyzetben nem tartja megengedhetőnek a saját számára, hogy bármilyen közéleti szereplést vállaljon." Xr — Nézze, végül ís az az igazság, hogy a Fradinak csak a pénze kellett, de beleszólni a dolgokba nem engedték. . . — Hogy milyen ember volt! Pedáns, pontos, karakán. Megkövetelte a fegyelmet, mindent maga ellenőrzött, ahogy az apjától és a nagyapjától látta. Az a fajta tőkés volt, aki maga is megfogja a munka végét. Keményen dolgozott. Amikor 1932-ben meghalt. tehetséggel irányították vállalataikat. Akik megmaradtak a családból, külföldön élnek, Európában is, de főleg Dél-Amerikában. Én persze, itt maradtam 48-ban is. A magamfajta emberek mindig maradnak. Én „csak" dolgoztam. És dolgoztam azután is, hogy kivándoroltak. A nevem ne írja le. Nem akarom nyomtatásban látni. Hogyhogy mit! írja azt, hogy a vállalat egykori cégvezetőjével beszélt. És kész... — Amikor apám képviselő lett — valamikor a húszas évek elején — kivette ezt a lakást. Hiszen gyakran kellett felutaznia a fővárosba. Amikor férjhez mentem, ideköltöztünk. Férjem a Hoyos családból származott. Spanyol főrangú família, osztrák, német, magyar ággal. .. Férjem apjának testvére. Hoyos Fülöp felvette a Wenckheim nevet, lévén Hoyos Miksa történetbe is beírta nevét. Édesapja, Teleki László 1806-ban Pesten, Trattner Mátyás betűivel nyomtatta ki: A magyar nyelv elő mozdításáról buzgó esdekléseit. „Jó Hazám! Fuss tovább is kengyelfutón, de állandó serénységgel azon az úton, a mellyen elindultál; igyekezd magadat mind jobban formálni, pallérozni; vedd melegítő, élesztgető kebeledbe andalgó Musádat, adj új erőt életet ö nékie, hogy így ő is Fiai által néked hasznos szolgálatokat tehessen, s tétethessen. A magyar nyelvről szóló tudós munka szerzőjének felesége. Teleki Mária, annak a Teleki Adómnak lánya, aki elsőként fordította magyarra Corneille Cid-jét 1773-ban. Teleki László apja, Teleki József pedig szintén író, költő, kinek nevelője három esztendőn át Bod Péter volt, a magyar felvilágosodás tudós szálláscsinálója. Mindkét Teleki József volt koronakívánja a Magyarok Istenétől az ég minden áldását Nagyméltóságodra. . . Nagyméltóságú Gróf Úr! Koronaőri méltóságba történt megválasztásával és beiktatásával újabb igen nagy kitüntetés érte Nagyméltóságodat. Ezen kitüntetés nagyjelentőségű azért is, mert Nagyméltóságod személyében protestáns embert emeltek e főméltóságra: Nagyméltóságú Korona Őr Úr! Mély alázattal engedelmet kérek azért, hogy én a kisemberek nevében kívánok Nagyméltóságodnak hosszú életet és jó egészségben eltöltendő boldogságot magas kitüntetése alkalmából. Aki csak ismeri Nagyméltóságod jóságos szívét — gazdag, koldús — mind örül a magas kitüntetésnek... A kötegnyi távirat és levél címzettje Teleki Tibor, a főrendi ház tagja. A kopertákon ismerős cím: Esterházy utca 19. leánya, Edit lett a vezérigazgató. Akkoriban felmérték a vagyon értékét. | 25 millió pengőt mutatott a mért leg... Tudja mekkora pénz volt az! 5 millió háború előtti dollárnak felelt meg. Hatalmas összeg. Évi 1 millió, 1,2 millió pengő volt az osztalék. Jórészt persze a rokonság részesült a haszonból. Majd' minden részvényt a . Gschwindt család tartott kézben. S a család együtt élt a vállalattal. 1938 után — amikor megalakult a Szeszegyedárusági Igazgatóság, s az állam ellenőrzése alá vonta a nagyobb ipari i szeszgyárakat — a Gschwindt gyár, a legnagyobb tőkéjű szeszipari vállalat nem került kisajátításra. A nagy-1 apa, Gschwindt Mihály az állami do' hánymonopólium bevezetésekor kénytelen volt üzletágat változtatni. A dédunoka elég erős volt ahhoz, hogy az állammal szemben is megvédje vállalkozását. — 1920-ban 19 éves voltam. Újsághirdetésben tisztviselőt kerestek, jelentkeztem és felvettek. 19^0-ben lettem cégvezető. 20 évi szolgálat után. Mit mondjak róluk? Nem voltak rosszabbak másoknál, szorgalommal, Kovácsol tvas-kapu és Wenckheim Terézia gyermeke, s anyja az utolsó Wenckheim. A Hoyosoknak ez az ága kihalt később, s ezzel a Wenckheim család neve is eltűnt a süllyesztőben. Mi csendben élünk, ahogy mindig is. Nem volt a Hoyosoké gazdag család, csak „fényes nevű". Ahogy apám. Teleki Tibor s valamennyi felmenője is többre tartotta minden vagyonnál a név fényét és tisztességét. Ami az apai felmenőket illeti, Hoyos Béláné ítélete aligha vitatható. Teleki Tibor nagyapja, Teleki Sámuel a református egyház egyik főgondnoka, két híres és dicsőséges emlékű férfiú édestestvére. Bátyja, Teleki József, az Akadémia egyik alapítója s első elnöke, nála majd húsz esztendővel fiatalabb öccse, a tragikus sorsú Teleki László pedig egyike a legvilágosabban gondolkodó forradalmároknak. A nemzeti függetlenségért vívott politikai küzdelem talán legtisztességesebb és méltatlanul elfeledett figurája, aki Kegyenc című drámájával az irodalomőr. S azzá választották — utolsó előttiként a ..Szent korona tanának országában" — kései leszármazottjukat. Teleki Tibort is 1933-ban. Kegyelmes Uram! Méltóztassál megengedni, hogy ezen az úton is tisztelő érzéssel köszöntselek koronaőrré történt megválasztásod alkalmából. Amidőn történelmi múltunk s jövőnk zálogának egyik őréül az országgyűlés Téged választott meg, azért tette, mert a Te nemesveretű egyéniségedben a nemzeti élet folytonosságának egyik reprezentánsát tiszteli. . . Nagyméltóságú Úr! A fajvédelmi célkitűzésekért, területi revízióért, a súlyos anyagi és erkölcsi válságban szenvedő magyar értelmiségi ifjúság hazafias ősi magyar erényeinek fenntartásáért és jobb jövőjének biztosításáért küzdeni akaró Magyar Nemzeti Közcélú Egyesület alapító bizottsága lelkes magyar szívből — Mit tudhatnék én többet Gschwindtékről meg a hozzájuk hasonlókról? A szerencse fiai voltak. Volt egy márkás likőrjük, az Aqua Vitae. Az „élet vize". „Zárdatitkok felhasználásával különös füvekből..." Valahogy így reklámozták. Hát szóval úgy éltek, mintha ittak volna az élet vizéből. Magabiztosan. Az első vonalban. . . Gschwindt György megfaragtatta 20 éves fia portréját, ott őrzi most is a ház bejáratát. Mit számít az, hogy ma már talán senki nem tudja, ki volt a modell. Mégis élt. Nagyon is élt. A csúcson élt. Maga nem tudja, milyen az, ha vitéz ez meg az, báró vagy nagyméltóságú akárki levegőnek nézi az embert. Itt laktam. Velük egy házban. Egy fedél alatt. Ha véletlenül összetalálkoztunk, még az árnyékomat is átlépték. Udvariasan, diszkréten, mintha nem lennék. Talán az lehetett a baj, hogy én sohasem ittam az „élet vizéből"? Most pedig — ha ez volt az ok — aligha változtathatok a dolgokon már. Az Aqua Vitae kiment a divatból. Ezt a mulasztást, látja, már sohasem pótolhatom.. . Lépcsőház 21 Épület az udvar felől