Budapest, 1980. (18. évfolyam)

5. szám május - Dr. Buza Péter: Aqua vitae

egy bank, egy vasútépítő részvénytársaságnak, igazgatósági tagja a Concordia Gőzmalomnak és a Részvény Sör Vállalatnak. Élelmességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyártási technológia melléktermékeinek hasznosításával is megpróbálkozott: 1869-ben megalapította a gyár területén, ott, ahol ma a Corvin mozi áll, a Józsefváros első tisztasági közfürdőjét. A Gschwindt-fürdő melegvizét a szeszlepárlás során felforrósodott hűtővíz szolgáltatta, amihez részben szintén a gyártás során keletkező anyagokat — például az élesztőgyártás melléktermékét, a malátát — kever-Ernő, a városatya A gyár a József körút. Üllői út sarkán tek, s gyógyhatású kúrákat is hirdethettek a közönségnek. Amíg a gyár — azaz 1908-ig — a fürdő is fennállt. Ma már csak a legöregebb józsefvárosiak, ferencvárosiak emlékeiben él. Akárcsak az Üllői út— József körút sarkán, az egykori laktanyával szemben levő háztömböt kitöltő Gschwindt gyáré. Útjában volt a város fejlődésének. 1908-ban lebontották. Az új telephelyek az Ipar utcában (ma itt működik a Ferencvárosi Likőrgyár) és Budafokon épültek fel. Időközben — 1894-ben — még egy gyárat alapított a családi részvénytársaság Nagykőrösön. Ebből a gyümölcspálinka főzdéből fejlődött élelmiszeripari nagyüzemmé a Nagykőrösi Konzervgyár. Tőkeerős és minden korszakban virágzó vállalkozás alapjait vetette meg a győri Gschwindt Mihály, aki Ferenc Józseftől 1872-ben nemességet, címert nyert. Fogaskerék díszíti a vágott pajzs felső mezejét, alul a szorgalmat szimbolizáló három arany méh röpköd. A fogaskerék nemcsak a vagyon ipari eredetére utal. Arra is — adományozójának szándékától persze függetlenül —, hogy a négy generáción át viruló vállalkozást mindvégig markában tartotta a család. Összecsiszolt fogaskerekekként mozdult és lélegzett egy ütemre a családi szent szövetség. Az óraműként összeépült fogaskerekek tengelyei: a házasságok. Jómódú polgárcsalád lányát vette el Gschwindt Mihály, Sartory Emíliát. Fia, György, Pauser Ernesztinát vezette oltár elé. A harmadik generációt képviselő Ernő pedig Tőry Editet, Tőry Gusztáv igazságügyminisztériumi államtitkár leányát. Sógornője, Tőry Aranka a „pusztaszentgyörgyi és tetétleni" Darányiak egyikéhez, Ferenchez ment nőül. Ennek a családnak közeli rokona Darányi Kálmán, miniszterelnök, Gömbös politikájának folytatója, a fasizmus egyik szálláscsinálója. A hírhedt „győri program", a háborút előkészítő fegyverkezési folyamat megindítója és az első zsidótörvény beterjesztője. Gschwindt Ernő három gyermeke közül György Dréher lányt vett feleségül, Edit nevű Ifj. Kilián György Csigó László felvételei és reprodukciói lánya egy Hadik grófhoz, az egykori lovas generális kései utódjához ment férjhez, Edina pedig egy dúsgazdag pesti malomtulajdonos fiának nyújtotta kezét. De térjünk vissza az alapító, Gschwindt Mihály szűkebb családjához. A vagyon s az üzlet örököse György. Nem csekély vagyoné. Az újsütetű elnökigazgató 20 654 korona adóval a 14. helyen áll a főváros virilistáinak jegyzékén, és 17 fővárosi ingatlan szerepel nevén, legtöbbjük a VIII. kerületben, az Üllői út, a Práter utca, a Kisfaludy utca környékén. György nővére, Emília azonban nem a „körön belül" választott férjet. Egy nagymúltú pesti könyvkereskedő dinasztia utolsó tagjához, Kilián Frigyeshez ment nőül. 1798-et írunk. Stachel József bécsi könyvkereskedő — látva a gyorsan gyarapodó Pest városának ígéretes jövőjét — folyamodványt nyújt be a városi tanácshoz, hogy magyarországi üzletét itt megnyithassa. A tanács — hivatkozva arra, hogy már négy könyvkereskedő működik a városban, akiknek a megélhetését veszélyeztetné az újabb vállalkozás — elutasítja a kérvényt. A Helytartótanács azonban — ide fellebbezett a ki kosarazott Stachel — május 23-án mégis megadta az engedélyt. Valóságos forradalmat idézve elő ezzel a pesti könyvkereskedők körében. Tiltakozó beadványukban többek között előadták, hogy Stachel József tulajdonképpen elbocsátott könyvkereskedősegéd, s valójában Kilián Ádám számára kívánja a kereskedés jogát megszerezni, akit máris társul vett maga mellé, s akinek helytelen magaviselete közismert a városban. Idézzük fel Gárdonyi Albert Régi pesti könyvkereskedők című munkája alapján az első Kilián „bűnlajstromát": „Azt hozták fel Kilián Ádám ellen, hogy 1784. február 8-án egy álarcosbálon levélhordó kosztümben a családok közti békés egyetértést megbontó leveleket osztogatott, s a következő éjjel több ház falára gúnyiratokat függesztett ki. Azonkívül házasságtörést követett el, s Köpff könyvkereskedő özvegyét is megkárosította. Állításaik igazolásául hivatkoztak özvegy Köpffnére és Nahm pékmesterre, akiknek kihallgatását kérték. Köpff özvegye 1789. augusztus 11-én igazolta, hogy a már említett bálon Kilián Ádám leveleket osztogatott, s őt és férjét tüntette fel értelmi szerzőkül. 1789. február 11-én éjjel pedig a házak falára gúnyiratot függesztett ki, amelylyel Köpffnét kompromittálta. Kijelentette végül, hogy goromba és bárdolatlan ember, aki a Weigand és Köpff cég különválása alkalmából őt és árváit érzékenyen megkárosította. Nahm József pékmester 1784. február 16-án feljelentette a rendőrségen Kilián Ádámot, hogy feleségével házasságtörésen érte, s ez közbotrányra adott alkalmat..." Amíg az előadottak hivatalos úton folytak, Stachel József augusztus 1-én körlevélben hirdette a pesti üzlet megalapítását s Kilián Ádám betársulását az üzletbe. A könyvkereskedés hamar virágzásnak indult, 1794-től már egyedüli tulajdonosa a Kilián család, vagyis Kilián 19