Budapest, 1979. (17. évfolyam)

6. szám június - Zolnay László: Kun László és a Budán zsinatoló papok esete

A FŐVÁROS KITÜNTETETTJEI A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1979. április 2-án „A Főváros Kiváló Szolgálatáért" kitüntetésben részesítette: Németh Istvánné nyugdíjast, a fővárosi és a XXI. kerületi tanács tagját, 1950 óta végzett eredményes tanácstagi munkájáért. Perlai Bélát, a Fővárosi Pályaválasztási Intézet igazgatóját, az intézet munkájának fejlesztéséért, a fiatalok pályaválasztása érdekében kifejtett tudományos munkásságáért. Dr. Vámos Györgynét, a XIII. kerület vezető ügyészét, aki 25 éve eredményesen segíti a tanács szakigazgatási szerveinek törvényes működését. Zagyi Sándor rendőr zászlóst, a Budapesti Rendőrfőkapitányság dolgozóját, aki a közrend és közbiztonság érdekében végzett tevékenységével segíti a tanács munkáját, a főváros rendjének és tisztaságának védelmét. Babustyák Árpádot, a Közlekedési Építő Vállalat munkását, brigádvezetőt, aki 1957 óta dolgozik a metró építésén és tapasztalataival segíti a fiatal szakmunkás utánpótlás nevelését. Zsadányi József nyugdíjast, a XII. kerületi Tanács, a Hazafias Népfront XII. kerületi Elnökségének tagját, a kerületi lakóbizottság elnökét, a kerület lakossága érdekében végzett áldozatos társadalmi munkájáért. Madzsar József-díjban részesítette: Takács Ferencnét, a János Kórház ápolónőjét, a gyermekek szakszerű és odaadó ápolása, a fiatal nővérek nevelése terén végzett példamutató tevékenységéért. Dr. Székely Árpád kandidátust, a Tétényi úti Kórház osztályvezető főorvosát, tudományos és gyógyító munkájáért, az egészségügy szervezése terén elért eredményeiért. Dr. Tóth Évát, a II. ker. Tüdő beteggondozó Intézet vezető szakfőorvosát, kiemelkedő szakmai és társadalmi tevékenységéért. A gyermek-tüdőgyógyászatban kifejtett tudományos munkásságáért. Dr. Policzer Miklós kandidátust, a Balassa János Kórház belgyógyász főorvosát, az intézmény általános főigazgató-helyettesét, több évtizedes kiemelkedő tudományos munkásságáért, a medikusok és nővérek oktatása terén végzett eredményes munkájáért. A magas színvonalú betegellátás megszervezéséért. Dr. Lábas Zoltánt, az Apáthy István Gyermekkórház osztályvezető főorvosát, a kórházban megnyíló gyermek orr-, fül-, gége-, bronchológiai osztály megszervezéséért és az orvostovábbképzés terén végzett tevékenységéért. Dr. Lukács Katalint, a Pamutnyomóipari Vállalat üzemorvosát, magas szintű üzemegészségügyi tevékenységéért és a Vöröskeresztben végzett egészségügyi felvilágosító előadások megtartásáért. Reitter Ferenc-díjban részesítette: Pomsár Jánost, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat osztályvezető építészét, a városrendezés és magasépítés terén létrehozott jelentős alkotásaiért. Dr. Rózsa Lászlót, az Üt- és Vasúttervező Vállalat irodavezetőjét, a XIII. kerületi és a Fővárosi Tanács tagját, a metró tervezése terén végzett eredményes irányító tevékenységéért. Heim Ernő nyugdíjas építészmérnököt, az első átfogó általános rendezési terv és a Rákóczi út árkádosításának megvalósításáért. Budapest érdekében kifejtett értékes tervező és szervező munkájáért. Dr. Borsos József nyugdíjast, a műszaki tudományok kandidátusát, a főváros fejlesztése érdekében végzett több évtizedes, kiemelkedő munkásságáért, sokrétű műszaki és tudományos tevékenységéért, a közműhálózat fejlesztésében elért eredményeiért. Művészeti díjban részesítette: Fejes Endre Kossuth-díjas írót, a fővárosi proletariátus, a józsefvárosi kispolgárság hiteles irodalmi ábrázolásáért. Nemes Lászlót, a Fővárosi XXII. ker. Állami Zeneiskola igazgatóját, elismert gordonkaművészt és karmestert, kimagasló művészi és pedagógiai munkásságáért. Reich Károly Kossuth-díjas grafikus művészt, a gyermek és felnőtt irodalmi művek illusztrálásáért, önálló grafikák és politikai plakátok készítéséért, akinek munkássága különösen az ifjúság nevelése szempontjából kimagasló, európai jelentőségű. Kalmár Magda művésznőt, az Állami Operaház magánénekesét, aki rövid operai pályafutása ellenére is dalszínházunk egyik vezető koloratúr-szopránja, a budapesti közönség népszerű művésze lett. 38 személynek a „Budapestért" kitüntető jelvényt, i o kollektívának pedig a „Budapestért" kitüntető zászlót adományozta a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A kitüntetéseket Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke adta át a Városházán. Az átadásnál jelen volt Molnár Endre, a Budapesti Pártbizottság titkára. 1014 Országház utca 20 A Budapest postája Megköszönvén kedves olvasóink észrevételeit, a hozzánk érkezett levelek közül kettőt emelünk ki közérdekű mondanivalója miatt. SZABÓ BENDEGÚZ (1141 Budapest, Mosztár u. 8.) levelében többek között ezt írja: ,,A lap egyike a legjobban szerkesztett és legszebb kiállítású hazai folyóiratainknak. A benne közölt cikkek, fényképek tanulságosak mindazoknak, akik Budapest múltjával, jelenével és jövőjével foglalkoznak. Néhány apróság, amely — szerintem — a tökéletesség rovására megy: A nagy terjedelmű hirdetések sok helyet elvesznek a közérdekű cikkek elől. A jövőre vonatkozó elmefuttatásokat terjengősnek tartom. A lap elnevezésével ellentétben áll, hogy vidéki városokról közöl részletes leírásokat. Ezek inkább a HONISMERET-be valók . . ." A továbbiakban levélírónk — nagy örömünkre — részletesen megjelöli, milyen honismereti írásokat tart kiemelkedőnek az elmúlt évfolyamok számaiból, majd 15 pontból álló értékes javaslatlistát állít össze. Köszönjük, hogy levele nem formális, hanem átgondolt, tényanyaggal szolgál, és közös ügyünket támogatja. Legtöbb észrevételével, javaslatával egyetértünk. Örültünk, hogy felfigyelt honismereti pályázatunkra, melyeta Főv.Tanács Műv. Főosztályával, a Főv. Ped. Intézettel és a Budapesti Történeti Múzeummal együtt rendeztünk, és sikerült megmozgatnunk a diákokat és a tanárokat. Igaza van, az üzemtörténet eléggé elhanyagolt terület, de bizonyára Ön is tudja, ez a honismereti munka legnehezebb ága. Igyekszünk arányosan foglalkozni a kerületekkel, de lapunk jellege nem olyan, hogy ebben a vonatkozásban a teljes egyenlőségre, kiszámított arányosságra törekedhetnénk. Ez csak formalizmushoz vezetne, amelyet jobb elkerülni. Egyébként tapasztalhatta, hogy kedves kerülete, a XIV. kerület, részünkről nem is olyan „elhanyagolt", reméljük, más vonatkozásban sem az. Magunk is szorgalmazzuk a szoros kapcsolatot olvasóinkkal. Az utóbbi hónapokban két alkalommal is rendeztünk ún. Budapest-estet neves művészek, idegenforgalmi szakemberek és olvasóink rendkívül aktív részvételével. Az igénynek megfelelően folytatni kívánjuk ezeket az összejöveteleket, vitákat, természetesen annak tudatában, hogy az olvasókkal való személyes találkozás segítheti, de nem helyettesítheti a szerkesztőségi munkát. Hogy „A jövőre vonatkozó elmefuttatások terjengősek"? Lehetséges. De mi lehet a terjengősség oka? Nem mindig a koncentrált fogalmazás hiánya, talán inkább az, hogy a szerzők lelkiismereti ügyként kezelik azt a jövőt, amely esetleg már nem is az övék lesz, hanem utódaiké. Nem értünk egyet megjegyzésével, mely szerint: „A lap elnevezésével ellentétben áll, hogy vidéki városokról közöl részletes leírásokat". Megfigyelhette, bizonyos témaköröket sorozatokban foglalunk össze. Ilyen sorozatunk az „urbanizálódó ország", melyről nem mondunk le. Lapunk a fővárosé, ám Budapest nem önmagáé, hanem az egész országé. Megfordítva is igaz, a vidék számtalan szállal kötődik a fővároshoz. Voltak rossz emlékű idők, amikor a kettőt: Budapestet és a vidéket szembe akarták állítani egymással. Mai feladatunk, a szálakat nem elvágni, hanem erősíteni, ezért adunk mindig hírt arról is, hogyan épül, fejlődik az ország a főváros határain túl. Speciális, fővárosi feladatunknak is csak így felelhetünk meg. A hirdetések frontján mi is védtelenek, azaz kiszolgáltatottak vagyunk, ahogy az egyes évfolyamokat összegező tartalomjegyzék is tőlünk független anyagi kérdés. DR. DEL MEDICO IMRE (1149 Budapest, Handzsáru.6.) leveléből: „. . . örömmel és érdeklődéssel olvastam Szilágyi György Zuglói ballada c. írisát. Bár nem ahhoz kapcsolódva, de annak kapcsán írok most Önöknek ... A fővárosnak sajnos nincsenek partnerei a fásításban. Holott az utcák és a parkok fásítása mellett elengedhetetlen a házikertek fásítása . . . Lehetővé kell tenni az újonnan épült társasházak tulajdonosai számára, hogy díjtalanul kapjanak facsemetéket, esetleg a Kertészeti Vállalat szakértő tanáccsal is segíthetné őket ... A lakókra csak a növendékfa ápolásának . . . csekély gondja hárulna ... A házikertek fásítása a környezetvédelem szerves része kell legyen". A kitűnő javaslathoz csak annyit: a környezetvédelem embervédelem. Nincs mindenkinek saját kertje, nyaralója, viszont sokan kedvüket lelik a növények gondozásában. így mindenki javára hódolhatnának kedvtelésüknek, ugyanakkor a fák tán a lakókat, az embereket is közelebb hoznák egymáshoz. CONTENTS: Technical problems in renovating old flats (Károly Pereházy) 1—5 My homes, my homeland and my workshops (Dezső Keresztury) 6—9 Tata — this month's town in our series on the urbanization of country towns (Ervin Tamás) 10—11 On Imre Katona and Béla Kelen — this year's winners of the Municipal Council's Award (Gábor Paizs) 14—15 'Villages' in Budapest (Ottó Jávor; Photos: László Csigó) 16—19 Farewell to Lajos Mesterházi 20—21 The late writer Gábor Thurzó on the city of Budapest; Part II. (Balázs Vargha) 22—23 Károly Reich, the renowned illustrator of children's books (Gizella Szatmári) 14—27 A debate article on the school conditions for gypsy children in Budapest (Ottilia Solt) 28—31 Turning an Óbuda historic building into an artisan workshop (László Beliczay) 32—33 Concepts on the unification of Budapest between 1905—1949 (Dr. József Szaniszló) 35—37 The conflict of King László (the Cumanian; 1272— 1290) with the participants of the Buda synod (László Zolnay) 40—41 Front cover: Photo by Lajos Czeizing Back cover: Illustration by Károly Reich 48