Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Silló-Seidl György: Gyermekkorom Óbudája

híres Kéhli kocsmával. Idejöttünk 1944 áprilisában a 3. érettségit letenni. T. i. az írás- és szóbeli után a>. ivásbelit. Emlékszem, mint bukott meg ezen K. Z., ma az egyik vállalat vezető főmérnöke. A helyet lehet, hogy azóta emléktáblával jelölték meg. De, ha az illetékesek nem emlékeznének rá, készséggel szolgálok felvilágosítással. A képen már nem látható a Tomaschek-cukrászda, ahonnan édesapám sokszor érkezett haza finom krémesekkel felpakoltan a hajnali órákban, amikor már a Társaskör (a Bródy vendéglő mögött) is bezárta kapuit. Máskor meg friss malacsülttel engesztelt meg a hajnali ébresztésért. Az emberek a környéken nemcsak ismerték Krúdy szokásait, de élték is az ő életét. Apám hajnali költögetései mégsem okoztak zavart későbbi fejlődésemben. Sőt, mikor a szülésekhez éjszaka többször is felébresztettek, már rutinom volt az elalvásban. Csak már akkor, sajnos, nem volt, aki ébresztőként friss házi disznótorost tartott volna az orrom alá. perc múlva belegémberedett a tartásba, mert a széles üveget a keskeny résen át nem tudta behúzni, leejteni pedig nem akarta, mert akkor az akkorát durran, hogy a szomszédok robbanásnak vélhetik. Mikor fél óra múlva a fiúk pokoli röheje végre a füléig jutott, mégis csak rákényszerült, hogy elengedje az üveget, mely millió darabra törött. Más alkalommal, ez évenként többször is előfordult, éjfélkor becsengettek hozzá, és amikor kiszólt a lyukon, hogy mit akarnak, akkor megkérdezték : — Zsiga bácsi, nem felejtett el a piócákra vizet önteni ? —, s elrohantak. Szép idők voltak, amikor a patikusnak még erre is gondja volt! * Ugyanannak a háztömbnek az ellen oldalán lakott Krúdy, de erről az illetékesek már sokat írtak. A kép jobb sarkán, a Polgár tér mellett, kezdődött a Tanuló utca s folytatása a Mókus utca, a A patika kitárt faajtaján nyílás, melyen át éjszaka bevette a receptet, és kiadta a gyógyszert. Egyszer két 16 éves fiú csengetett be éjfél táján. Zsiga megérdeklődte a reteszen át, mit óhajtanak. — Elnézést a zavarásért. De nagy bajban vagyunk. Kifogyott a motorkerékpárból a benzin. Benzinkutat nem találunk, de még reggelig haza kell érnünk, mert drága jó szüleink várnak. Zsiga bácsinak megesett a szíve rajtuk: — Van valami edényük ? — érdeklődött. — Igen — mondták a fiúk. — Tessék csak kinyúlni érte! Zsiga álmos is lévén, gyanútlan is, kidugta kezét a résen s megmarkolta az edényt. Az pedig nem volt más mint egy ötliteres befőttes üveg. A fiúk kérték : — Tessék egy pillanatra tartani, mindjárt jövünk 1 Ez a mindjárt sokáig tartott. Zsiga keze már tíz