Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Tamás Ervin: Várpalota

lasfei Csigó László felvételei „Várpalota: 1951-ben alakult várossá Pétfürdő és Inota hozzácsatolásával. Lakossága: 27 ezer (1970). Folyamatban van a Péti Nitrogénművek bővítése. A Vörös Október Férfiruhagyár várpalotai telepe 350 dolgozót foglalkoztat. Néhány kisebb könnyűipari üzem is létesült." (Új magyar lexikon — kiegészítő kötet, 1972) A lexikon egyszerű, kijelentő mondataiban tényközléssé vedlik a szívós küzdelem eredményezte siker: egy-egy állami nagyberuházás átadása, a földből kinövő lakótelep, a gyarapodó URBüllllinLODO ORSZÁG Tamás Ervin VÁRPALOTA Üj lakótelep „Járási jogú város Veszprém megyében, a veszprémi járásban, a Bakony és a Sárrét határán. 1952-ben egyesítették Pétfürdő és Inota községekkel. Lakosságának — 1949-ben 11 ezer, 1954-ben 16 ezer, 1961-ben 22 ezer 850 — több mint kétharmad része bányász és ipari munkás. A gazdag miocén kori lignittelepek a helybeli erőműveket látják el fűtőanyaggal. Péten nitrogénműtrágya-gyár és kőolajfinomító. Inotán alumíniumkohó. Erdőgazdaság. A három városrész új lakótelepekkel és középületekkel bővül, épülőben a város új központja. Kórház, új gimnázium, Ifjúság Háza, Művelődési Ház. Gazdag régészeti leletanyagából kiemelkednek a római kori emlékek: egy 158 méter hosszú, 4,5 méter magas duzzasztómű és a falfestményes, vízvezetékes villák. 15. század közepén épült vára a 16. században országos jelentőségű végvár volt, védői ismételten visszaverték a törökök ostromát. Kapitányai közül kiemelkedik Thuri György, az 1566. évi védelem vezetője. 1593-ban, a nyolcadik ostrommal tudták csak a törökök elfoglalni. Ettől kezdve 1628-ig többször cserélt gazdát, 1628-tól 87-ig azonban a törökök kezén volt. A Rákóczi-szabadságharc idején többször is eredményesen állta a császári csapatok ostromát. 1711 után szívós, de eredménytelen harcot vívott földesuraival városi jogaiért. Bányáját a II. világháború kitörése után kezdték intenzívebben kitermelni. Magyarország hitlerista megszállása után több bombatalálat érte. 1945. március 21-én — heves harcok után — szabadította fel a szovjet hadsereg. A felszabadulás után vált Magyarország gazdasági életében országos jelentőségűvé." Új magyar lexikon, (1962)