Budapest, 1979. (17. évfolyam)

12. szám december - A hátsó boritón: Ország Lili: Római falak, 1976 Szelényi Károly felvétele

deklödö közönséget. Nagyon hangulatos zenei élményben van része azon keveseknek, akik részt vehetnek a Kuny Domonkos Múzeum és a Megyei Művelődési Központ közös rendezvényén a vár ún. lovagtermében, ahol korabeli muzsika csendül fel a nyári időszakban több alkalommal. A kulturális területről még egy kiállításra hívjuk fel a figyelmet. Májusban rendezzük meg az itt élő és a városból elszármazott vagy más módon a városhoz kötődő képzőművészek tárlatát. A sportrendezvények szintén gazdag kínálatot tartalmaznak minden érdeklődő számára. A nagy vízisport események száma 9, ahol az evezős és kajak-kenu versenyek váltják egymást, nemcsak hazai résztvevőkkel, hanem több nemzetközi versenyzővel is találkozhat a közönség. A vízisportokon kívül más sportágak is helyet kaptak a programban, a versenyzők mellett alkalmat adva a szélesebb közönség bevonására is. A sportesemények között hagyományos és látványos program a Tatai Lovasnapok rendezvényei, versenyei. Tata hagyományainak, sajátosságainak egy-egy oldalát. momentumát emeltük ki a szavakban és képekben Ha össze kellene foglalni az elmúlt 25 év alatt megtett utat, akkor nehéz e feladatnak megfelelni. A nehézség abban rejlik, hogy a város történelme és történelmi emlékei részévé lett a mai fejlődésünknek, az élet feltételeit jelentő természetet emberivé formálták elődeink. A várossá nyilvánítás óta a meglevő örökséget megőriztük és nemcsak megőriztük, de továbbépítettük s ma már láthatók a huszadik század szocialista kisvárosának kontúrjai, az itt élő emberek már nemcsak a természeti értékekben találnak maguk számára örömet, hanem korszerűsödő munkahelyükön, a modern otthonokban, az egész megváltozott életmódban. A város lakossága 1954 óta megkétszereződött, a nagyarányú népességnövekedés indokolja a- nagyarányú lakásépítkezést. Az eltelt időszakban 4600 lakás épült a városban, kialakultak a korszerű, közlekedési utak, a víz-és csatornahálózat, ami nélkülözhetetlen feltétele a városiasodásnak. A felépült lakások nagy része telepszerű, többszintes formában készült. A nagyarányú lakásépítés, az új intézmények létesítése során a város vezetői és szakemberei ügyeltek a régi értékek megóvására a régi és az új harmonikus kapcsolatára. A gazdasági egységek és a város fejlődése szempontjából is jelentős az a folyamat, hogy a város központi részeiben telepített egységek a kijelölt ipartelepekre költöztek. Ennek kettős eredménye lett. Egyrészt a gazdasági egységek új, korszerű körülmények közé kerültek, másrészt a belső területek felszabadulása lehetővé tette a nagyszabású városépítést. Így került sor arra, hogy a hagyományos két központú települést elválasztó részek ne az elválasztást, hanem az összefüggést, a kapcsolatokat erősítsék. S a kapcsolat egyúttal korszerű lakó- és ellátási terület kialakítását tette lehetővé. A városiasodás egyik fokmérője, hogy 1954-ben 11 millió forint állt a városi tanács rendelkezésére, ez az összeg a jubileum évében meghaladta a 160 milliót. A tanácsi költségvetési összeg növekedése jelzi az intézmények működési lehetőségeinek bővítését, új intézmények építését. A központilag adott támogatások mellett a város fejlődését gyorsították az itt működő gazdasági egységek eredményei, a múlt év során elért termelési értékük meghaladta az 1,6 milliárd forintot. A város fejlődésének meghatározója még az a lokálpatriotizmus, ami sajátjává válik azoknak is, akik nem Tatán születtek. A város szeretetét igazolja az utóbbi évek társadalmi munkaértékének átlaga, amely meghaladja a 14 millió forintot. A város lakói érdeklődéssel kísérik a közösségi fórumokat és véleményükkel, javaslataikkal, munkavállalásokkal segítik a város fejlesztését. Űj kezdeményezés a 3 éve myködő Tata Barátok Köre, ahol folyamatos és szervezett keretek teremtődtek a városért végzett önzetlen munkának. Tagjai sorában ott találhatók azok is, akik jelenleg nem a városban élnek, de szeretik Tatát és hajlandók ma is tenni érte Az eredményekben gazdag 25 év értékelésekor felmerül a kérdés, hogyan tovább? Ügy gondoljuk, hogy kialakultak a korszerű kisvárosi lét alapjai, de még nem fejeződött be a munka. A városiasodás folytatódik tovább. A lakosság száma várhatóan megközelíti a 30 ezer főt az ezredforduló időszakában. A növekvő lakosságszám és a jelenleg is itt élők növekvő igényei megkövetelik a lakossági érdekeket szolgáló intézményhálózat állandó bővítését, az elavultak korszerűsítését. Feltételezzük, hogy a város vonzóereje, idegenforgalmi látogatottsága is növekszik s ezen igények kielégítése nem kisebb feladatot jelent a számunkra A városnak és a hozzá kapcsolódó városkörnyéki területnek tehát van jövője, szorosan kapcsolódik a megyén belüli munkamegosztáshoz, a jóváhagyott területfejlesztési elképzelésekhez. A szöveg összeállításához Bíró Endre, Biróne dr Szathmáry Sarolta, Székely Géza és Ortutay András irasait használtuk fel.