Budapest, 1979. (17. évfolyam)
11. szám november - Feuer Mária: Muzsikusok — pódium nélkül
tartó és különböző fórumok előtt lefolytatott vizsgálatok eredményeként bocsátották el a vállalattól — más hátrány nem érte. A társaság részvénytöbbségét a főváros megvásárolta, és nevét Budapesti Takarék- és Állatvásárpénztár Rt-re változtatta. A főváros a budapesti nagybankok közvetítésével intézte pénzügyeit, s ez sok hátránnyal, többletkiadással járt. Ezért Bárczv felszólítására a pénzügyi bizott ság kidolgozta a községi kezelésben levő takarékpénztár alapszabályait. A közgyűlés ezt 1909. május 11-én elfogadta, és jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminisztériumba. A bankok befolyása azonban erősebbnek bizonyult a főváros érdekeinél: nem kaptak engedélyt községi takarékpénztár létrehozására. A legnagyobb érdeklődést a gázszolgáltatás községesítése váltotta ki. Az osztrák társaság mindent elkövetett, hogy 1910-ben lejáró monopóliumát meghoszszabbittassa. Más jelentkezők is akadtak: a budapesti bankok közösen tettek bérbevételi ajánlatot, egy francia tőkéscsoport pedig 20 millió koronát és évi másfél millió részesedést ígért a fővárosnak, ha 45 évre koncessziót kap. A közgyűlés 1909. május 26-án mégis úgy határozott, hogy a gázgyártást és -forgalmazást saját kezelésébe veszi. Az újonnan szervezett Budapest Székesfőváros Gázművei vezérigazgatójának Heltai Ferenc jogi doktoi t, a virilisták egyik vezetőjét nevezték ki, évi 50 000 korona fizetéssel, amely prémiummal 80 000 koronáig emelkedhetett. A gázművek meglevő, korszerűtlen gyára drágán termelt, a növekvő igényeket mind kevésbé tudta kielégíteni, elavult volt mind szervezetét, mind csőhálózatát illetően. A főváros ezért elhatározta, hogy új, nagy, modern gyárat építtet. Helyét Óbudán jelölték ki, a Duna mellett, hogy a szenet uszályokon olcsón lehessen ide szállítani. Hátrányt jelentett viszont, hogy a terület ártéren feküdt, s így fel kellett tölteni, helyenkint négy méterrel magasabbra, s az árvizek ellen közel 2 km hosszú töltéssel védeni. Az építkezést 1910 októberében kezdték, és három esztendővel később már megkezdhették benne a napi 280 000 köbméter gáz termelését. Ez a mennyiség hosszú ideig elégnek bizonyult. A vezetőség reklámokkal, plakátokkal népszerűsítette a gázhasználat előnyeit, gázfőző-tanfolyamokat rendezett, bemutatótermeket létesített. Ennek következtében a fogyasztás ugrásszerűen nőtt. A gáz árát ugyan nem csökkentették, de minősége javult. A megváltásra, az új gyár, valamint tartályok, műhelyek építésére összesen 50 713 358 koronát fordítottak. Az 1914 évi bevételekből a közel hárommillió kölcsöntörlesztés levonása után mégis 1 340 599 korona haszon maradt. A gázszolgáltatás reformja után hamarosan napirendre került a villanyáram-termelés községesítése is. Az áramfogyasztók száma a századforduló után gyors ütemben emelkedett, és 1910-bcn elérte a 33 000-t. Megkezdték az utcai villanylámpák felszerelését, a magánfogyasztók közül is egyre többen tértek át a gázvilágításról a villanyvilágításra. Ez indította a közgyűlést arra, hogy 1911-ben határozatot hozzon az áramszolgáltatás községi kezelésbe vételéről. A nagy teljesítményű erőmű építésére Kelenföldön, a téli kikötő mellett, a Budafoki úton jelöltek ki területet. 1912 nyarán fogtak hozzá az építkezéshez, az energiaszolgáltatás ket esztendővel később, 1914. június 8-án indult meg. Ezzel egy időben községi kezelésbe és tulajdonba vették a Magyar Villamossági Rt. berendezéseit. A községesítést a Budapest Általános Villamossági Rt. telepének átvétele fejezte be 1918. április i-én. Közlekedés, élelmiszer-árusítás Bárczy nem sokkal megválasztása után, 1906-ban a közlekedési bizottságban napirendre tűzte a villamosközlekedés ügyét. Négy lehetőséget vitattak meg. A saját hálózat építését elvetették, mert a forgalmas, hasznot hajtó útvonalakat a meglevő társaságok már lefoglalták, a megváltás terhe pedig fölülmúlta volna a város anyagi lehetőségeit. A vállalatokkal folytatott tárgyalás eredménytelenül végződött, mert a viteldíjak csökkentését és a külterületekre vezető sínhálózat lefektetését csak jelentős ellenszolgáltatás vagy a szerződések meghosszabbítása ellenében vállalták volna. Hosszabb tárgyalás után a negyedik lehetőség mellett döntöttek: igyekeznek megsze-A községi kenyérgyárban Állatpiac 1910 körül 36