Budapest, 1979. (17. évfolyam)

11. szám november - Dr. Szűcs István: Gyermeknek való város?

Csigó László felvételei A gyermek és a mai magyar társadalom bonyolult kérdéskö­rének urbanisztikai szempontú megközelítése lényegében azt je­lenti, hogy a gyermeket a városba mint komplex alakzatba helyezve állítjuk vizsgálódásunk körébe, és a gyermekügy ezzel kapcsolatos , összefüggéseit emeljük ki. Első lépésként szükséges a vá­rosnak mint komplex alakzatnak az értelmezése. A város négy fő alkotó tényezőből és azok kölcsön­hatásának rendszeréből értelmez­hető. A Savária urbanisztikai nyári egyetemen 1979. augusztus 9-én elhangzott előadás rövi­dített szövege. A fő alkotóelemek közül az első az ember. Második az intézmé­nyek együttese, amelyeknek fel­adata a társadalmi együttélés szervezése, irányítása és ezáltal segítése. A harmadik az építmé­nyek összessége és rendszere. Ezt az elemet nevezi a köznyelv álta­lában városnak. A negyedik a vá­rost körülvevő, illetve átszövő ter­mészeti környezet. A városi viszonyok alakulása A gyermek a társadalom integ­ráns része. Vizsgálat tárgyává kell tenni társadalmon belüli helyét, illetve a város további há­rom alkotóelemével való kapcso­latát. A gyermekek helyzetének vizs­gálatához és értelmezéséhez szük­séges legalább vázlatosan áttekin­teni, hogy az elmúlt két évtized­ben mi jellemezte társadalmunk fejlődését, illetve ezzel kapcsolat­ban hogyan változtak a városi viszonyok. Milyenek voltak azok a fő vonások, amelyek végső soron a gyermekek helyzetét is lényeg­bevágóan befolyásolták. A teljes­ség igénye nélkül a következő fontosabb tényezőket lehetne ki­emelni: — az életszínvonal rendkívüli mértékben emelkedett, és ez min­den társadalmi réteget érintett. (Az emelkedés ütemében ter­mészetszerűleg voltak eltérő sza­kaszok, de összességében az élet­színvonal növekedése volt meg­határozó a családok életmódjára, életvitelére és ezen belül a gyer­mekek helyzetére); — az életszínvonal emelkedé­sének közvetlen velejárója a fo­gyasztás nagymérvű növekedése volt. Társadalmi méretekben ki­bontakozott a fogyasztásközpontú szemlélet, mely néhány elemében hasonlít a fogyasztói társadalom ideológiájához. A fogyasztáscent­rikus gyakorlat társadalmi mé-14 DR. SZŰCS ISTVÁN - •*> , fi, • ^fl^k H •m •• D^VKMI li; V -wt w^f jé

Next

/
Oldalképek
Tartalom