Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Rév Pál: AEORO Rt.

REV PAL AERO RT. ...sajnos ezen úttörő vállalkozás a kedvezőtlen viszonylatok folytán végleges hajótörést szenvedett." 1910-ben jött létre az első hazai aviatikai vállalat: az Aero Részvénytársaság. E kezdeményezés inkább volt az új iránti lelkesedésnek, mintsem megfontolt számításoknak az eredménye. Ennek megértéséhez, ha csak nagyon röviden is, de ismertetni kell a magyar repülés akkori helyzetét. A magyar repülés kezdetét Blériot 1909. október 17-i budapesti bemutató repülésétől számíthatjuk. Nem sokkal ezután, 1910 júniusában a Magyar Aero Club megrendezte az első budapesti nemzetközi repülőversenyt, ahol a magyar résztvevők szóhoz sem jutottak. A részükre rendezett versenyszám és díj inkább minősíthető vigaszdíjnak, mint elismerésnek. Zsélyi Aladár, az egyetlen esélyes, zuhanásból eredő sérülése miatt nem indulhatott a versenyen. Igaz viszont, hogy a verseny befejezése utáni hónapoktól a magyar pilóták teljesítményében minőségi változás következett be, habár még mindig csak a kezdetnél tartottak. Az első magyar repülési részvénytársaság alakulásának évében Chavez tartotta a világrekordot 2200 m magassággal. Az 1910. évi budapesti versenyen Paulhan 1060 m magasságot ért el, Wagner pedig 2 óra 30 perces időtartamot repült. A magyar pilóták csak az első világháború előtt értek el hasonló eredményeket. Az 1914 júliusában Pöstyénben rendezett versenyen Wittmann Viktor mérnök-pilóta 2200 m magasságig jutott, Minár Gyula pedig 1 órát meghaladó időtartamot repült. Még előbb, 1914 áprilisában osztrák, cseh és magyar pilótákkal rendezték meg a Schicht osztrák szappangyáros által kitűzött díjért a Schicht körrepülő versenyt. A küzdelem Ausztria Csehország és Magyarország légterében zajlott. Ennek győztese a magyar Wittmann Viktor lett-Az előbbiekre vázlatosan csak azért térünk ki, hogy érthetőbbé váljék: 1910-ben még nem voltak meg a társadalmi, gazdasági és műszaki feltételei egy repüléssel foglalkozó magyar vállalat prosperitásának. Az első magyar aviatikai vállalat alapítói okmányban körvonalazták az újonnan létrehozandó szervezet tevékenységi körét: „Alulírottak »Aero-részvénytársaság« céggel részvénytársaságot alapítunk. Tárgya mindennemű léghajózási és repülési vállalkozósok eszközlése, ilyenekre vonatkozó felszállások és mutatványok rendezése, léghajózási és repülési gépek, készülékek és cikkek, valamint azok alkatrészeinek gyártása, javítása, azok vétele és eladása, bérbe vétele és bérbe adása, behozatala és kivitele. £ tevékenységekre vonatkozó képviseletek vállalása és felállítása, valamint a felsorolt tevékenység körébe tartozó ügyletek megkötése és /ebcnvo lítása." A részvénytársaság működési köre — mint az alapítólevélből kitűnik — elég szerteágazó volt. Felölelt szinte minden repüléssel kapcsolatos kereskedelmi és ipari tevékenységet. Ebben az időben ezen a téren még nem volt „külföldi minta". Ilyen komplex aviatikai vállalat világviszonylatban is egyedülállónak bizonyult. Az alapítóknak kellett megtalálniuk részvénytársaságuk szervezeti formáját és tartalmát. Légi közlekedés még sehol sem volt, tehát légiforgalmi társaságok sem léteztek. Mégis az alapítók a „repülési vállalkozások eszközlése" fogalma alatti meghatározásukkal megteremtették a lehetőséget arra, hogy később, amikor ennek az előfeltételei meglesznek, személyt és árut szállíthassanak. Külföldön ez az időszak a repülési bemutatók — akkori szóhasználattal élve a látványos repülések, versenyek — és a repülőgépipar megteremtésének a korszaka. Hazánk, melynek légterében az első repülőgép Blériot budapesti bemutató repülése alkalmával jelent meg, a fejlődésben még hátrább tartott. Lezuhant repülőgép a rákosmezei repülőtéren. 1912 Az újonnan alakult vállalatnak legfőbb feladata az volt, hogy a közvéleményt megnyerje a repülés számára. Bizonyítani kellett, hogy a repülőgép a XX. század legkorszerűbb járműve, a jövő fontos közlekedési eszköze. Ennek érdekében két feladatot állított előtérbe: 1. A szervezett pilótaképzés elősegítésére pilótaiskola létrehozását. 2. Képzett repülőgép-vezetők segítségével a fővárosban és vidéken látványos repülési bemutatók rendezésével, széles körű propagandával nemcsak a vállalat rentabilitását biztosítani, hanem a magyar aviatikát is népszerűsíteni, a repüléssel kapcsolatosan fennálló idegenkedés, tartózkodás csökkentésével megteremteni a lehetőséget a későbbi célra, a repülőgép gazdasági hasznosítására. A repülőgépek üzemeltetéséhez szükség volt egy szerény javítóbázisra, amely alapját képezhette volna később egy fejlesztési irodának, majd a magyar repülőgépiparnak. Az Aero Részvénytársaság alapításában fő érdem illeti Reiman Gyulát, a Helios Autóforgalmi Rt. igazgatóját, a magyar repülés mindenkori lelkes támogatóját, a Magyar Aero Clubnak és jogutódjának, a Magyar Aero Szövetségnek választmányi tagját. 1910 kora tavaszán megkezdődött az újonnan alakítandó repülőtársaság előkészítése, szervezeti kiépítése, személyi állományának biztosítása. Franciaországból szerződtették a létesítendő pilótaiskola kiképzőjének Montigny grófot, valamint a gépek karbantartásának, állagmegóvásának műszaki irányítására Croqet mérnököt. A francia szakértők április végén ér-Szávics János aviatikus 1910-ben Az Aero Részvénytársaság alakuló közgyűlését 1910. június 25-én tartották Budapesten. Alaptökéje 100 000 korona volt, 200 db, egyenként 500 koronáról kiállított részvényre osztva. A kibocsátott részvények többsége a Reiman irányítása alatt működő és francia kapcsolatokkeztek Budapestre. Ugyancsak megérkezett Párizsból az alakítandó részvénytársaság gépparkjának első két légi járműve, a Blériot gyár XI. mintájú (La Manche) repülőgépei, melyeket ideiglenesen a Helios vállalat Bálvány utcai garázsában helyeztek el. A géppark az 1910. június 5—17. között megrendezett első budapesti nemzetközi repülőverseny befejezése után a versenyzőktől megvásárolt gépekkel bővült. 40