Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Rév Pál: AEORO Rt.

REV PAL AERO RT. ...sajnos ezen úttörő vállalkozás a kedvezőtlen viszonylatok folytán végleges hajótörést szenvedett." 1910-ben jött létre az első hazai aviatikai vállalat: az Aero Részvény­társaság. E kezdeményezés inkább volt az új iránti lelkesedésnek, mint­sem megfontolt számításoknak az eredménye. Ennek megértéséhez, ha csak nagyon röviden is, de ismertetni kell a magyar repülés akkori hely­zetét. A magyar repülés kezdetét Blériot 1909. október 17-i budapesti bemu­tató repülésétől számíthatjuk. Nem sokkal ezután, 1910 júniusában a Magyar Aero Club megrendezte az első budapesti nemzetközi repülő­versenyt, ahol a magyar résztvevők szóhoz sem jutottak. A részükre ren­dezett versenyszám és díj inkább mi­nősíthető vigaszdíjnak, mint elisme­résnek. Zsélyi Aladár, az egyetlen esélyes, zuhanásból eredő sérülése miatt nem indulhatott a versenyen. Igaz viszont, hogy a verseny befe­jezése utáni hónapoktól a magyar pilóták teljesítményében minőségi változás következett be, habár még mindig csak a kezdetnél tartottak. Az első magyar repülési részvénytársaság alakulásának évében Chavez tartotta a világrekordot 2200 m magassággal. Az 1910. évi budapesti versenyen Paulhan 1060 m magasságot ért el, Wagner pedig 2 óra 30 perces idő­tartamot repült. A magyar pilóták csak az első világháború előtt értek el hasonló eredményeket. Az 1914 júliu­sában Pöstyénben rendezett verse­nyen Wittmann Viktor mérnök-pilóta 2200 m magasságig jutott, Minár Gyula pedig 1 órát meghaladó időtartamot repült. Még előbb, 1914 áprilisában osztrák, cseh és magyar pilótákkal rendezték meg a Schicht osztrák szap­pangyáros által kitűzött díjért a Schicht körrepülő versenyt. A küzde­lem Ausztria Csehország és Magyar­ország légterében zajlott. Ennek győz­tese a magyar Wittmann Viktor lett-Az előbbiekre vázlatosan csak azért térünk ki, hogy érthetőbbé váljék: 1910-ben még nem voltak meg a tár­sadalmi, gazdasági és műszaki felté­telei egy repüléssel foglalkozó magyar vállalat prosperitásának. Az első magyar aviatikai válla­lat alapítói okmányban körvonalaz­ták az újonnan létrehozandó szerve­zet tevékenységi körét: „Alulírottak »Aero-részvénytársaság« céggel részvénytársaságot alapítunk. Tárgya mindennemű léghajózási és re­pülési vállalkozósok eszközlése, ilye­nekre vonatkozó felszállások és mutat­ványok rendezése, léghajózási és repü­lési gépek, készülékek és cikkek, vala­mint azok alkatrészeinek gyártása, javítása, azok vétele és eladása, bérbe vétele és bérbe adása, behozatala és ki­vitele. £ tevékenységekre vonatkozó képviseletek vállalása és felállítása, valamint a felsorolt tevékenység körébe tartozó ügyletek megkötése és /ebcnvo lítása." A részvénytársaság működési köre — mint az alapítólevélből kitűnik — elég szerteágazó volt. Felölelt szinte minden repüléssel kapcsolatos kereskedelmi és ipari tevékenysé­get. Ebben az időben ezen a téren még nem volt „külföldi minta". Ilyen komplex aviatikai vállalat világviszony­latban is egyedülállónak bizonyult. Az alapítóknak kellett megtalálniuk részvénytársaságuk szervezeti formá­ját és tartalmát. Légi közlekedés még sehol sem volt, tehát légiforgalmi társaságok sem léteztek. Mégis az alapítók a „repülési vállalkozások eszközlése" fogalma alatti meghatáro­zásukkal megteremtették a lehetősé­get arra, hogy később, amikor ennek az előfeltételei meglesznek, személyt és árut szállíthassanak. Külföldön ez az időszak a repülési bemutatók — akkori szóhasználattal élve a látványos repülések, versenyek — és a repülőgépipar megteremtésé­nek a korszaka. Hazánk, melynek légterében az első repülőgép Blériot budapesti bemutató repülése alkalmá­val jelent meg, a fejlődésben még hátrább tartott. Lezuhant repülőgép a rákosmezei repülőtéren. 1912 Az újonnan alakult vállalatnak legfőbb feladata az volt, hogy a köz­véleményt megnyerje a repülés szá­mára. Bizonyítani kellett, hogy a re­pülőgép a XX. század legkorszerűbb járműve, a jövő fontos közlekedési eszköze. Ennek érdekében két fel­adatot állított előtérbe: 1. A szervezett pilótaképzés elő­segítésére pilótaiskola létrehozását. 2. Képzett repülőgép-vezetők segít­ségével a fővárosban és vidéken lát­ványos repülési bemutatók rendezésé­vel, széles körű propagandával nem­csak a vállalat rentabilitását biztosí­tani, hanem a magyar aviatikát is nép­szerűsíteni, a repüléssel kapcsolato­san fennálló idegenkedés, tartózko­dás csökkentésével megteremteni a lehetőséget a későbbi célra, a repülő­gép gazdasági hasznosítására. A repülőgépek üzemeltetéséhez szükség volt egy szerény javítóbázisra, amely alapját képezhette volna ké­sőbb egy fejlesztési irodának, majd a magyar repülőgépiparnak. Az Aero Részvénytársaság alapítá­sában fő érdem illeti Reiman Gyulát, a Helios Autóforgalmi Rt. igazgatóját, a magyar repülés mindenkori lelkes támogatóját, a Magyar Aero Clubnak és jogutódjának, a Magyar Aero Szö­vetségnek választmányi tagját. 1910 kora tavaszán megkezdődött az újonnan alakítandó repülőtársaság előkészítése, szervezeti kiépítése, sze­mélyi állományának biztosítása. Fran­ciaországból szerződtették a létesí­tendő pilótaiskola kiképzőjének Mon­tigny grófot, valamint a gépek karban­tartásának, állagmegóvásának műsza­ki irányítására Croqet mérnököt. A francia szakértők április végén ér-Szávics János aviatikus 1910-ben Az Aero Részvénytársaság ala­kuló közgyűlését 1910. június 25-én tartották Budapesten. Alaptökéje 100 000 korona volt, 200 db, egyen­ként 500 koronáról kiállított rész­vényre osztva. A kibocsátott részvé­nyek többsége a Reiman irányítása alatt működő és francia kapcsolatok­keztek Budapestre. Ugyancsak meg­érkezett Párizsból az alakítandó rész­vénytársaság gépparkjának első két légi járműve, a Blériot gyár XI. min­tájú (La Manche) repülőgépei, melye­ket ideiglenesen a Helios vállalat Bál­vány utcai garázsában helyeztek el. A géppark az 1910. június 5—17. között megrendezett első budapesti nemzetközi repülőverseny befejezése után a versenyzőktől megvásárolt gé­pekkel bővült. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom