Budapest, 1979. (17. évfolyam)

1. szám január - Gábor István: A Vörös Sün-ház

fővárosunkban #• sokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodás. Gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve — hosszabb távlatban — a jelenlegi környezeti állapot fenntartását tűzhetjük ki célul. A későbbiekben rendelkezésünkre álló pénzügyi eszközök segítségével pedig a szennyezettség általános és fokozatos csökkenésével számolhatunk. Népgazdaságunk az 1976—1990 közötti években a korábbi időszakoknál nehezebb feltételek között fejlődik. Ezért különös gonddal kell mérlegelni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházások arányban álljanak a népgazdaság teherbíró képességével, és ugyanakkor környezetünkben helyrehozhatatlan károsodás ne történjék." Úgy véljük, hogy ezekkel a gondolatokkal minden kedves olvasó egyetért. Mindezt a Budapestben most induló sorozatunk bevezetésének szántuk. A sorozatban szeretnénk bemutatni Budapest Főváros Tanácsának a környezetvédelem területén folytatott erőfeszítéseit, és ezúton is szeretnénk nyilvánosságra hozni erre vonatkozó terveit. * Szeretnénk bemutatni — ha csak vázlatosan is —, hogy mire számíthatunk mi, budapestiek a jelenlegi ötéves tervidőszak idején, majd a későbbi időszakban is ezen a mindnyájunk számára nagyon fontos területen. Közismert, hogy Budapest Főváros Tanácsa több irányú tevékenységet is folytat a környezetvédelem területén. Elsősorban hatósági, beruházói, koordinációs és felvilágosító, nevelői szerepköröket lát el. Tehát a Fővárosi Tanács, ahol szükséges, ott büntet, szankciókat alkalmaz, ugyanakkor azonban preventív, megelőző intézkedéseket is foganatosít, igyekszik nevelni a lakosságot, a vállalatokat és üzemeket, hogy ne károsítsák tovább az emberi környezetet. Azon fáradozik, hogy a jelenlegi állapot legalább tovább ne romoljék. A fővárosi környezetvédelemben komoly gondot okoz az egyre növekvő kommunális szemét megsemmisítése, a szennyvizek tisztítása, a levegő szennyeződésének és a zajártalomnak a csökkentése, a növényzet több helyen tapasztalható kipusztulásának a megakadályozása, s ezekkel összefüggésben még sok más probléma. Lapunk hasábjain szeretnénk bemutatni néhány — már a megvalósítás szakaszába jutott — létesítményt, tájékoztatni olvasóinkat ezek működéséről s várható hasznosságukról. Ugyanakkor szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy az emberek külön-külön mit tehetnek közös ügyünk, a környezet megóvása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen bőven van tennivalónk, hiszen nem mindegy, hogy fővárosunkban milyen körülmények között kell élnünk az elkövetkező évtizedekben. A környezetvédelem lényegében a környezet megvédését jelenti az embertől, de — és ez a döntő — az emberért! M A korszerű városrendezés és a környezetvédelem szép példája: az V. kerületi Felszabadulás tér 45