Budapest, 1979. (17. évfolyam)
10. szám október - A címlapon: Készül a Vigadó előcsarnokának falfestése Csigó László felvétele
terjeszkedtek. Ezt bizonyítja egyértelműen ezeknek a területeknek a magas társadalmi státusa és viszonylag fiatal demográfiai összetétele: a nyugdíjas családfők aránya ezen a területen 13 százalék, míg a belső városrészekben 34 százalék. Nagyon érdekes ebből a szempontból a lakótelepi gyűrű szerepe. A 60-as években és a 70-es évek elején a magasabb társadalmi státusú rétegekből nagyobb számban jutottak a lakótelepekre, valószínűleg a belső városrészekből kiszoruló és a magas presztízsű társasházas területekre bekerülni nem tudó értelmiségiek közül. Később azonban megváltozott a helyzet: jelentősen nőtt a lakásépítés volumene, a lakáselosztási rendszerben fokozottabban érvényre jutottak a szociálpolitikai szempontok, és a korábbi időszakhoz képest számottevően növekedett a szanálási arány. Mindez azt eredményezte, hogy a külső lakótelepeken jelentősen megnőtt más rétegek aránya. Ugyanebbe az irányba hatott, hogy az értelmiségi rétegek érdeklődése csökkent a külső lakótelepi lakások iránt (a városszerkezeti elhelyezkedés és a lakások kis alapterülete miatt). Változás következett be a 70-es években a munkásrétegek lakáspiaci stratégiájában is. A 60-as években ugyanis a kvalifikáltabb és magasabb jövedelmű munkásrétegek (a lakótelepek mellett) elsősorban arra törekedtek — a meglehetősen rossz infrastrukturális feltételek ellenére —, hogy a külső területeken családi házat szerezzenek, az alacsonyabb jövedelműek pedig a belső városrészek és az átmeneti övezetek leromlottabb területeire szorultak. Az utóbbi évtizedben, ahogy a külső városrészek beépíthető területei is szűkössé váltak; s elkezdődött — jóllehet nem túl nagy ütemben — az átmeneti övezet és a belső városrészek leromló területeinek szanálása, ez a tipikus stratégia is módosult. Ugyanakkor — ahogy az előbbiekben már volt szó róla — a lakótelepek bizonyos munkásrétegek számára elérhetővé váltak. Ezzel párhuzamosan a fiatalabb családok egyre nagyobb mértékben kényszerülnek kihúzódni az agglomerációs gyűrűbe, ahol az albérlet, a telekvásárlás és a fokozatos építés meglehetősen rögös útján járva próbálkoznak önálló lakáshoz jutni. Érdemes megjegyezni, hogy az agglomerációs gyűrű — különösen az államilag támogatott OTP- és szövetkezeti lakások esetében — az értelmiségi családok számára is perspektívává kezd válni. Kétségtelen, hogy az előbbi gondolatmenet kissé elnagyolt volt, de mégsem felesleges, ha arra gondolunk, hogy ezzel két nagyobb társadalmi réteg tipikus útját akartuk hipotetikusan felvázolni. Ezt nyilvánfinomítani kell, mind a társadalmi csoportok további bontásával, mind pedig a lakáspiaci stratégiák differenciáltabb leírásával. De még ez a durva hipotézis is alkalmas a város társadalmi szerkezetében bekövetkező lehetséges változások előrejelzésére. Ezeket a folyamatokat lényegesen befolyásolja, hogy az elkövetkező években (vagy évtizedekben) mi jellemzi a lakásberuházásokat, tehát mi lesz a magán- és az állami beruházás, a családi ház és a telepszerű lakások aránya, mi lesz a telepítési koncepció. Nézzük meg, hogy az egyes megoldásoknak milyen hatása lehet a város térbeli társadalmi szerkezetére. Az egyik alternatíva — legalábbis elvileg — az, hogy a magánberuházások nagy része családi ház vagy kisebb lakótelepek formájában a városon kívülre, az aggk>merációs övezetbe kerül (szuburbanizáció). Ha ez az infrastruktúra radikális javulásával járna, akkor a magas társadalmi státusú rétegek is megindulnának kifelé a városból, és így lényegesen emelkedne a külső (agglomerációs) gyűrű társadalmi státusa. Vannak jelei annak, hogy ez a folyamat megindult (Szentendre, Budaörs), de elsősorban nem a magán- hanem az állami beruházások terén, ami — valószínűleg — azt jelenti, hogy a magasabb státusú rétegek nyomása ezeken a területeken enyhül. A másik alternatíva az, hogy a magas beépítésű, lakótelepszerű lakásépítés a központ felé húzódik, szanálva az útjába kerülő hagyományos és fizikai állapotát tekintve leromlott városrészeket. (Ilyennek tekinthető a Józsefvárosi rekonstrukció.) Ennek a megoldásnak másik változata a rehabilitáció, amely a hagyományos városrész előnyeit megőrizve próbál korszerű (a lakótelepeknél jobb minőségű) lakásállományt teremteni. Kétségtelen, ennél az utóbbi változatnál erősebb nyomás várható a magasabb státusú rétegek részéről. Társadalmi státus Lakótelepek terjeszkedése a központ felé a külső terület felé Szuburbanizáció TF IBB IBPI.IBPII.KTI. IÁTII. ILI. ILII. IK IÄ" Jelmagyarázat: T Társasházas területek BB Belső Buda BP I. Belső Pest I. BP II. Belső Pest II. AT I. Átmeneti övezet (rezidenciális) ÁT II. Átmeneti övezet (ipari) L I. Lakótelep — belső gyürü L II. Lakótelep — külső gyürü K Külső területek A Agglomerációs gyürü .... várható változás Különböző városfejlesztési akciók várható hatása Az ábra azt szemlélteti, hogy a különböző típusú városszerkezeti beavatkozások — várhatóan — milyen módon befolyásolják a város fizikai szerkezetét. A településszociológia feladata, hogy konkrét, empirikus információkra támaszkodva kimutassa a beavatkozás várható társadalmi hatását. A fentiekbe csak közelítő érvényű hipoté-JEGYZETEK 1. A BVTV Tudományos Kutatási Osztálya már több, mint 10 éve végez empirikus településszociológiai vizsgálatokat, amelyeknek összegzésére és elméleti továbbfejlesztésére a közeljövőben kerül sor. Jelen cikkben támaszkodom ennek a kutatásnak a részeredményeire. A kutatásban Szűcs István vezetése mellett részt vesz Ekler Dezső. Balázsné Varga Margit és Tosics Iván. 2. A cerületi rendszer kialakításában —amelyet Ekler Dezső vei és Balázsné Varga Margittal végeztünk el — természetesen korábbi kutatások eredményeit is felhasználtuk. Különösen sok ötletet vettünk át Szelényi Iván Urbanizáció és ziseket tehettünk. Hogy az ilyen típusú hipotézisek pontosságát, részletességét és megbízhatóságát növeljük, a következő kutatási fázisban olyan vizsgálatokra is szükség van, amelyek a különböző rétegekbe tartozó családok lakáspiaci stratégiájának empirikus vizsgálataira helyezik a hangsúlyt. életmód alakulása Budapesten c. tanulmányából (Tanulmányok Budapest Múltjából XX. 1974.); továbbá meg kell említenünk két, a mienkhez hasonló forrásokra támaszkodó dolgozatot — Balázsné Varga Margit: A lakásállomány, a lakáshelyzet és a demográfiai-társadalmi struktúra öszefüggése (szakdolgozat), Győri Péter: Városszerkezet és a társadalmi csoportok térbeli elhelyezkedése (TDK-dolgozat). 3. Az övezetek lakásadatainak kiszámításánál az 1970. év • népszámlálás városrendezési körzeteinek adatait használtuk fel. így a külső lakótelepi gyűrűnél torzítás jelentkezik, mert 1970 -ben ezeknek építése még nem fejeződött be, tehát a területen még meglevő régi lakásállomány rontja a mutató értékét. 4