Budapest, 1979. (17. évfolyam)
10. szám október - A címlapon: Készül a Vigadó előcsarnokának falfestése Csigó László felvétele
BUDAPEST A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese A szerkesztőség címe: 1076 Budapest VII., Garay u. 5. Telefon: 425-502 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt.9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 79.2065 Athenaeum Nyomda, Budapest A lap íves mélynyomással készül Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1 . T: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, 1389 Budapest, pf. 149. Megjelenik havonta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 45.— Ft, fél évre 90,— Ft, egy évre 180,— Ft. Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig VII., Garay u. 5. Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főszerkesztő: VARGHA BALÁZS Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: SEBŐK MAGDA Képszerkesztő: SlvÓ MÁRIA Tördelőszerkesztő: BUZÁSSY LÁSZLÓ Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ ATARTALOMBÓL: Dévényi Tamás: Kirakatpolitika ? 6 Tamás Ervin: Orosháza 10 Kádár Gyula : A Ludovika Akadémia .... 14 Császár Nagy László: Portrék a BHG-ból 17 Nemeskiirty István: Tűnt idők mozijai 20 Szűcs Endre: Szecessziós üvegablakok .... 24 FÓRUM Szinai János: Magánerősök •, . . 28 Csorba Csaba: Százéves vita egy ötszáz éves sisakról 34 Hidasi (Bruckner) János: Vigalmi Gárda Erzsébetfalván 36 Rév Pál: AEORO Rt 40 A címlapon: Készül a Vigadó előcsarnokának falfestése Csigó László felvétele A hátsó borítón: Szecessziós üvegablak. Deák Ferenc u. 8. Csigó László felvétele XVII. ÉVF. 10. SZ. 1979. OKTÓBER ARA: 15 Ft Szerkesztő bizottság: BOSTAI KÁROLYNÉ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára; BUZA BARNA szobrászművész; GARAI GÁBOR, a Magyar Irók Szövetsége főtitkára; GÁSPÁR TIBOR Budapest Főváros Tanácsa V. B. városrendezési és építészeti főosztályvezető-helyettese; GRANASZTÓI PÁL író, építészmérnök; Dr. HOLDAS SÁNDOR az Állat- és Növénykert főigazgatója; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PAIZS GÁBOR, az MSZMP Budapesti Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár főigazgtója; SZABÓ LÁSZLÓ. a Népszabadság rovatvezetője; SZÁRAZ GYÖRGY író; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, az Elnöki Tanács tagja. HEGEDŰS JÓZSEF Városszerkezet és társadalomszerkezet A fővárossal foglalkozó szociológiai tanulmányok meglehetősen kevés figyelmet szentelnek azoknak a kérdéseknek, amelyek a város térbeli szerkezetével, a különböző városrészek társadalmi összetételével, a város térbeli-társadalmi struktúrájával foglalkoznak. A városszerkezet gyakran normatív modellként jelenik meg, amelyet többnyire a tervezők fogalmaznak meg, hogy kijelöljék a kívánatos fejlesztések főbb irányait; és ha foglalkoznak is néha a városszerkezet kérdéseivel, akkor az a legritkábban épül tényleges adatokra, empirikus információkra. A városszerkezettel kapcsolatos kutatásaink1 tehát mindenképpen hiánypótló jellegűek, s nem is annyira a témaválasztás újdonsága teszi azzá őket, mint az a tény, hogy a város térbeli-társadalmi szerkezetére vonatkozó állításokat empirikus adatokkal kíséreljük meg alátámasztani. így lehetővé válik számunkra, hogy a szociográfikus és publicisztikai írásokban található (az egyes területek társadalmi összetételére és életmódjára vonatkozó) észrevételeket ellenőrizzük és pontosítsuk. Mielőtt részletesen ismertetnék néhány kutatási eredményt, röviden érintenem kell az ilyen típusú kutatások célját. A városban számos módon többé-kevésbé homogén területi egységek határolhatók el, és az így létrehozott területi rendszer a legkülönbözőbb elképzelésekben és tervekben biztosíthatja a statikus állapot leírásának és a városban lezajló tényleges folyamatoknak a térbeni értelmezését. A szakirodalom, elsősorban a településszociológia több ilyen leíró sémát ismer: Burgess, övezeti rendszere, Hoyt szektorelmélete, Ullman városmodellje, amelyek elősegíthetik ilyen típusú rendszer felállítását más városok vizsgálatához. Övezeti elmélet Többmagvú modell Szektorelmélet 1 Központi üzletnegyed 2. Könnyűipar 3. ,,Alsó" osztályok lakóhelye 4. ,,Közép" osztályok lakóhelye Jelmagyarázat: 5. ..Felső" osztályok lakóhelye 6. Nehézipar 7. Külső üzleti negyed 8. Kertváros 9. Ipari kertváros 10. Ingázók zónája A városok belső szerkezetét leíró modellek TTTT J
