Budapest, 1979. (17. évfolyam)

8. szám augusztus - A címlapon: Szabóki Zsolt: A Margitszigeten

BUDAPEST a Povöros ftxyoiraca A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese A szerkesztőség címe: 1076 Budapest VII., Garay u. 5. Telefon: «5-502 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt.9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 79.0888 Athenaeum Nyomda, Budapest A lap íves mélynyomással készül Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hfrhp Iroda Budapest V., )ózse( nádor téri. T: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, 1389 Budapest, pf. 149. Megjelenik havonta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 45,— Ft, fél évre 90,— Ft, egy évre 180,— Ft. Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig VII., Garay u. 5. Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főszerkesztő: VARGHA BALÁZS Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: SEBŐK MAGDA Képszerkesztő: SÍVÓ MÁRIA Tördelőszerkesztő: BUZÁSSY LÁSZLÓ Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A TARTALOMBÓL : Vilt Tibor: Séta közben II 4 Tamás Ervin: Kiskunhalas 8 Lázár István: Kád és dugó 12 Kőbányai János: Tabáni beatünnep 15 Dr. Buza Péter: A Szemerék Szentlőrincen .. 18 Vargha Balázs: Mesterházi Lajos hite és hitele II 22 Vadas József — Petrás István: Nagy Balogh Jánosról .... 24 FÓRUM Dr. Szaniszló József: ,,Városom megmaradására szemesen vigyázok" 28 Barkoczi Péter: Régi kirándulóhelyek krónikája íi Lengyel Dénes: Elek apó 36 A címlapon: Szabóki Zsolt: A Margitszigeten A hátsó borítón: Sagy Balogh János: A művész anyja Schiller Alfréd felvétele XVII. ÉVF. 8. SZ. 1979. AUGUSZTUS ÁRA: 15 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója: PAIZS GÁBOR, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója; Dr. SÁG VÁRI ÁGNES, a Főváros' Levéltár főigazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi-és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke DR. PONGRÁCZ PAL Budapest főépítésze Új irányelvek a lakásépítésben 1961—197S. között 157 ezerrel növekedett a fővárosban a lakásállomány, mégis 1975 végén több mint 140 ezer volt a nyilvántartott lakásigénylők száma. Az elmúlt 15 év alatt Budapest lakossága 14%-kal, a lakásigényeket lényegesen befolyásoló családegységek száma 21%-kal emelkedett. 1961-ben 60% volt az 1 szobás lakások aránya. 1961—1970. között a lakásoknak még 20%-a egy szobával épült. Ez a néhány kiragadott adat jól érzékelteti a főváros lakásgondjait. A nagyfokú lakáshiány, a lakásállomány minőségi fogyatékosságai és az építés ütemének felgyorsulását akadályozó tényezők együttesen a főváros legfontosabb fejlesztési feladatává teszik a lakásépítést. Nagy jelentőségű koncepciót hagyott jóvá nemrég a Minisztertanács és a Fővárosi Tanács a főváros 15 éves lakásépítésére és -telepítésére. A főváros fejlesztésében először tűztek ki hosszú távú, komplex lakásépítési, -telepítési, -felújítási, -korszerűsítési és -gazdálkodási célokat. A Fővárosi Tanács Budapest 1990-ig szóló lakásépítési és -telepítési koncepcióját több éves demográfiai, szociológiai, városrendezési kutatótervező munkával, a szükséges közlekedési közműhálózat megvalósíthatóságának vizsgálata alapján dolgozta ki. A koncepció célja, hogy — a lakásszükséglet-számítás eredményeinek és a népgazdaság erőforrásainak figyelembevételével, valamint a várható műszaki-technikai feltételek alapján, meghatározza az építhető lakásszámot; — összehangolja a lakásépítést és a lakásállomány fejlesztését; kialakítsa az arányt az építés és bontás-szanálás, valamint a lakásfelújítás és -karbantartás között; — feltárja a lakásépítés területi kihatásait, a komplex lakásépítés lehetőségeit, a közlekedés- és közműhálózat fejlesztésének a lakásépítéssel összefüggő feladatait; — lehetővé tegye a tervszerű, időben történő előkészítést, biztosítsa a városépítészeti megoldások terveit. A koncepció szerint a fővárosban 1976— 1990. között, az országos 15 éves lakásépítési tervvel összehangolva, 300 ezer lakás épül. Ebből 90 ezer az V., 100 ezer a VI. és 110 ezer a VII. ötéves terv időszakában. Csaknem ugyanennyi lakás (de kevésbé jól ellátott és kisebb átlag-alapterületű) épült 1950. és 1976. között. A mostani terv ugyanennyi lakás megépítését irányozza elő, fele annyi idő alatt. Mi jellemzi az új koncepciót? A lakások 90%-a többszintes házakban épül, családi házas formában az összlakásépítésnek csak mintegy 10%-át javasoljuk. Ennek az az oka, hogy a többszintes lakásépítés gazdaságosabb, közmű- és közlekedéshálózatának fejlesztése olcsóbb, mint az alacsony beépítésű családi házaké. A családi házas beépítés nagyobb arányú növelését az is korlátozza, hogy kevés az ilyen célra igénybe vehető terület. Növekedik az állami lakásépítés részaránya Budapesten. Mivel a lakások átlag-alapterületét a többszintes állami lakásépítés határozza meg, az országos átlagot meghaladó alapterületű lakások építése indokolt. Ez elősegíti a nagyobb családok elhelyezését, és megfelelő komfortfokozattal ellátva (külön konyha, fürdőszoba, W. C.) lehetővé teszi többnemzedékes családok együttélését, a családok további felaprózódásának lelassulását. A VII. ötéves tervben a lakások 50—60 százaléka a népességpolitikai szempontból kívánatos háromgyermekes családok elhelyezésére alkalmas méretben és beosztásban épül meg. A fiatal és idős egyedülállók igényeinek kielégítésére kis alapterületű lakásokat is létesítünk. A szükséges alapfokú intézményellátás mellett az új, nagyobb, 20—50 ezer lakosú városrészekben, a népgazdaság teherbírásától függően, középfokú intézményhálózat (mozi, könyvtár stb.) építését is célul tűzi ki a koncepció. 367