Budapest, 1979. (17. évfolyam)

7. szám július - Dr. Létay Miklós: Indiánok Budapesten

I par művészet — iparművészek Szekeres Károly: Teáskészlet A Finomkerámiaipari Művek V., Apáczai Csere János utcai bemutatótermében kiállítás nyílik Művészek a kerámiaiparban '79 címmel, amely a vállalatnál dolgozó iparművészek legújabb alkotásait, művészi törekvéseit kívánja bemutatni. Örvendetes, hogy fővárosunkban gyakran kerül megrendezésre ez a kiállításfajta, amely nemcsak sokrétű témaválasztásával és a bemutatott tárgyak sokféleségével foglal el különleges helyet a kiállítások sorában, hanem a tekintetben is egyedülálló, hogy egy iparág törekvéseit reprezentálja. A vállalat iparművészei, technikusai azon fáradoznak, hogy a gazdaságos gépi előállítás kötöttségeinek ellenére is változatos, tiszta formákkal az embert, az emberi környezetet, a korszerű lakáskultúrát szolgálják. Le Corbusier fogalmazta meg: „Meg kell teremteni az egyensúlyt az ember és környezete között." Ez az egyensúly gyakran kerül veszélybe. Környezetünk néha tárgyai nem felelnek meg a velük szemben támasztott esztétikai, funkcionális igényeinknek, máskor pedig az esztétikai nevelés terén elmaradt ember nem igényli az újat. E kiállítás célja kettős. Egyrészt bemutatja a kerámia iránt érdeklődőknek, hol tart ma a kerámiaipar fejlődése. Bemutatja azokat az alkotásokat, amelyek alkalmasak a tömegek lakáskultúrájának szolgálatára, mert szériában gyárthatók, ennek következtében olcsók és mindenki számára elérhetők, de ugyanakkor for-Torma Istvánné: Fondue-készlet májuk eredeti és korszerű. Másrészt a kiállítás alkalom arra is, hogy a látogatók és a kritikusok véleményt nyilvánítsanak, amelyet az alkotók figyelembe vesznek az új tárgyak tervezésénél. A nagyipari tervezésnek széles körű információkon kell alapulnia, hiszen nemcsak mennyiségi, hajiem kulturális, szociális igényeket is figyelembe kell vennie. A Finomkerámiaipari Művek formatervezői összehangoltan, kollektíván dolgoznak. Munkájuk eredménye megtalálható életünknek szinte minden területén, a háztartási edényektől a dísztárgyakig. Mindennapi életünket teszik szebbé, könnyebbé az ergonómiai előtanulmányok alapján tervezett edények. Jelen vannak a vendéglátóipari létesítményekben, a közétkeztetésben, a gyermekélelmezésben óvodákban, kórházakban. Általában pályázatokon döntik el, melyek kerüljenek kivitelezésre. Ebben az évben az UNESCO hirdetett a nemzetközi gyermekév alkalmából pályázatot. Az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés a fagyálló, variálható épületkerámia és kerti architektúra iránt, s ez új lendületet adott ezek tervezésének, gyártásának. A tervezők célja az, hogy az épületkerámia ismét megtalálja helyét az építészetben. Megérdemelné, hogy építészeink gyakrabban alkalmazzák, hiszen tektonikus eredetű anyagának jellegzetes színe, textúrája miatt mind a belső térhez, mind a külső felületekhez alkalmazkodni tud. Amint ezt a múlt néhány kitűnő, Lechner—Zsolnay tervezte szecessziós épülete is bizonyítja. A kerti kerámiák pedig alkalmasak az új lakótelepek egyhangúságának, sivárságának a feloldására. Környezetesztétikai szempontok miatt is szép feladata a Finomkerámiaipari Műveknek, hogy ezeket nagy mennyiségben, sorozatban gyártsa. Sok munka és alkotó vita kovácsolta össze azt a közösséget, amely az említett feladatok megoldására hivatott. Team-munkájuk eredményeit mutatja be a kiállítás. De láthatók itt azok az alkotások is, amelyek számos külföldi kiállításon nyertek aranyérmeket, okleveleket, öregbítették a magyar kerámiaművészet nagy múltra visszatekintő jó hírnevét. A gazdaságosság, az esztétikum, valamint a technika és a tudomány területén elért eredmények kölcsönösen hatnak egymásra. A vállalat fejlődésének ez a sajátossága nemcsak az exportsikerekben, de társadalmunk esztétikai nevelésében, lakáskultúránk fejlesztésében is érezteti hatását. A fent vázolt feladatok megoldásán munkálkodnak a Finomkerámiaipari Művek gyárai. Több évtizedes múltjuknak a hagyományai bizonyos mértékben ma is meghatározzák termékeiknek karakterét, formavilágát, díszítésmódját. Művészeiket is köti a tradíció, de a hagyományokat alkotó módon továbbfejlesztik, tudomásul véve napjaink technikai fejlődését, s társadalmunknak azt a törekvését, hogy humánus környezetet alakítson ki, amely a tartalom és forma, a szerkezet és külső megjelenés egységét igényli. A gyárak technológiai adottságai is differenciálják az alkotások jellegét. De e sokféle törekvésben közös a szándék: termékeik új tartalmat hordozzanak elsősorban azáltal, hogy korunk igényeit, szükségleteit elégítik ki az egyedi jellegű dísztárgytól a murális alkotásig, egyéni érzéssel, egyéni megfogalmazásban. Új technikai és művészi kísérletekkel készülnek a jövő új feladataira, s tisztában vannak azzal, hogy amit jelenleg alkotnak az a mának, jelen társadalmunknak hírnöke lesz egykor. Mindezekről az erőfeszítésekről kíván képet adni a kiállítás. (x) Jakabné Seregély Márta: Pirogránit falikompozíció, 1978 46