Budapest, 1979. (17. évfolyam)

7. szám július - Dr. Dalmy Tibor: Másfél év Petőfi-híd nélkül

kedésben betöltött szerepe is igen jelentős: az 1976. évi forgalomfelmérések szerint 194 300 személy haladt át rajta naponta, 75 százalék tömegközlekedési járműveken, 25 százalék pedig személygépkocsin. Az építési program Az aiapvető építési munkálatokat magán a Petőfi-hídon és a pesti parti híd területén végezzük. A híd vasbeton pályalemeze oly mértékben megrongálódott, hogy annak teljes lebontása és újjáépítése vált szükségessé. Az új vasbeton lemezre szigetelést, majd új út- és villamospályát építünk. A hidat hossztengelye irányában három sávra bontjuk, egyharmadán bontás—építés folyik, egyharmada munkaterület lesz, egyharmadán, egy-egy forgalmi sávon, fenntartjuk a közúti forgalmat. A pesti parti hidat a jelenlegi 2x2 helyett 2x4 nyomszélességűre kell átépítenünk. A hídszerkezet állapota, a tervbe vett szélesítés és a pesti parti híd alatti új felszíni közlekedési rend egyaránt megköveteli, hogy a jelenlegi ötnyílású acélszerkezetet lebontsuk, és helyette új, háromnyílású vasbeton hidat építsünk. A fenti munkálatokkal összhangban kell elvégeznünk a Boráros tér rendezését. A Petőfihíd átépítésével egy időben a Ferenc körutat és a hídi felhajtót korszerűsítjük, a térrendezés egyéb munkái 1982 végéig elhúzódnak. A Boráros téren, a hídi felhajtótól délre, azzal párhuzamosan, gyalogos aluljárórendszert létesítünk, amelynek központja a Baross téri aluljáró nyitott teréhez hasonlít majd, amelybe gyalogos folyosók torkollnak. Az aluljáró lépcsői mellett lejtős lejáratok is létesülnek. A lépcsőkbe — később — mozgólépcsők lesznek beépíthetők. Az aluljáróban üzleteket helyezünk el. Az aluljáró-rendszer méreteinek kialakításánál figyelembe vesszük a tér rendkívül nagy gyalogos forgalmát. A régi aluljárót feladjuk, kábelalagútként hasznosítjuk. A tér rendezésének érdekessége, hogy az igényeknek megfelelően tovább fejleszthető. A megvalósíthatóság valószínű sorrendjében a következőképpen: — a csepeli HÉV Kálvin téri meghosszabbítása, — a Duna-parti út kiépítése, — felszíni kapcsolat létesítése a metró harántoló, ötödik vonalával. A szóban forgó terület, a Petőfi-híd és a Boráros tér, a csatlakozó pesti és budai nagykörúti szakaszokkal együtt, egyetlen úthálózati forgalmi egységet alkot. A Boráros térnek a forgalom lebonyolításában kulcsfontosságú szerepe van, ami változatlan marad. A tervezett átalakítások: a hídi felhajtó négy nyomra, a Ferenc körúti irány 3 nyomra való bővítése stb. a híd közúti kapacitásának növekedését eredményezik. Számottevően javítható a téren áthaladó észak—déli közút átbocsátó képessége is. A csatlakozó budai körútszakaszon az átmenő közúti forgalom részére irányonként 3—3 közúti sáv épül. Az átépülő útszakaszon a villamosmegállók középperonos elrendezésűek lesznek. A 4-es és 6-os villamos budai megállóhelyénél folyosórendszerű gyalogos-aluljárót létesítünk. 700 millió forintos költségvetés Az építkezés területén felújításra kerülnek a közművek: víz-, gáz-, csatorna-, távfűtés-, posta-, elektromos-, BKV kábelhálózatok; megújul a több, mint két kilométeres út közvilágítása is. Az építéssel kapcsolatos forgalomelterelések koncepcióját megszabta az a tény, hogy a Petőfi-hídon csak egy-egy forgalmi sáv biztosítható, melyet — a híd forgalmi szerepéből következően — munkanapokon 5—21 óráig csak a nehézgépkocsik és a villamospótló autóbuszok használhatnak. A hídról letiltott járművek részére a főváros eddigi legnagyobbszabású terelőút-hálózata épült ki. A május 3-án megindult forgalomelterelés súlyos nehézségeket okoz a főváros közlekedési rendjében. Hogy az eddigi tapasztalatok kedvezőbbek a vártnál, annak köszönhető, hogy az elterelés bevezetését széles körű tájékoztatás előzte meg. A budapesti forgalmi nehézségekre, illetve a forgalom rendjére vonatkozó tájékoztató anyagokat a külföldi IBUSZ-irodákban és a határátkelőhelyeken is terjesztik. A munka nagysága több, mint duplája a Margit-híd — Mártírok útja építési munkáinak. 35 vállalat vesz részt az építési program végrehajtásában, amelynek költségvetése 700 millió forint. A munkakörülmények nehézségi foka azonban még ezt a mértéket is meghaladja. Tekintettel arra, hogy a forgalomkorlátozások rendkívül súlyosan hatnak a főváros és az ország közlekedésére, szeretnénk elérni, hogy az eredetileg két évre tervezett munka időtartamát másfél évre lerövidítsük. 11