Budapest, 1979. (17. évfolyam)

6. szám június - Beliczay László: Kézművesek háza Óbudán

tesített, olyan helyeken, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő állami vagy kisipari javító és szolgáltató kapacitás. Miért ne lehetne felállítani egy minta szolgáltató házat, amely a kijelölt épület közvetlen közelében, a Lajos utcában, a Magyar Lajos utcában és az óbudai lakótelep közel fekvő, tízemeletes — sokezer lakásos — házaiban lakók igényeit, legalább részben kielégíthetné. A kézművesek ezenkívül még bemutató, barkácsolókat, amatőröket oktató, felvilágosító tevékenységet is elláthatnának, megsokszorozva a javítás, karbantartás, helyreállítás, kiegészítés és egyéb, ki nem elégített „házi" szükségletek elvégzésének lehetőségeit. A/2. Az óbudai, békásmegyeri házak most még frissek, üdék és kívánatosak, de néhány év múlva jelentkezni fognak rajtuk az öregedés jelei. Előzze meg a főváros mint a lakók gondviselője, az akkor majd csőstül jelentkező panaszokat, segítse elő, hogy a lakók rendben tarthassák, szépíthessék, kellemesebbé tehessék lakásukat. Egy régebbi költségvetés szerint a Lajos utcai épület helyreállítása 8 millió forintba került volna. Ma már valószínűleg lényegesen többe. Sokan 20—25 millió forintra becsülik a műemlék megfelelő helyreállítását. Miután úgy döntöttek, hogy az épület mint műemlék megmarad, számítani lehet rá, hogy legkésőbb a Flórián Áruháztól délre tervezett városközpont építésekor ezt az épületet is helyreállítják. A/3. Ha a KIOSZ egy szolgáltató ház létesítésének költségeivel hozzájárulna a helyreállításhoz, és a múzeumok költségvetésébó'/ is kihasítanának annyit, amennyit a kézműves emlékek bemutatása megérdemel, akkor a főváros korábban elkezdhetné a helyreállítási munkálatokat. Természetesen a puszta létesítéssel az anyagi terhek nem szűnnének meg. Kulturális intézményeink, múzeumaink fenntartása a beruházás után is ráfordításokat igényel, amelyek még megemelt belépti díjak mellett sem térülnének meg. Más anyagi forrásokról is gondoskodni keiiene. B/1. A kézművesek bérleti díjat fizetnének, viszont a bemutató, felvilágosítást adó (nyersanyag helyes kiválasztása, alkalmas szerszámok, szakmai fogások stb.) tevékenységükért fizetni kéne, vagy azt valamilyen más módon, pl. adókedvezménnyel lehetne kompenzálni. B/2. A kézművesek ma már nemcsak kisiparosok. Jelentős vállalatoknak is lehetnek kézműves módon dolgozó laboratóriumai, kutató vagy kísérleti részlegei. Ilyen vállalatok állíthatnának fel itt árubemutató vagy tanonc-toborzó kézműves műhelyeket, ezért a lehetőségért megfelelő hozzájárulást fizetve. Mindenesetre az, akit kijelölnek ennek az élő múzeumnak a megszervezésére, legyen a mai államigazgatásban és pénzügyekben járatos, vállalkozó szellemű, kapjon megfeielő hatáskört, szakértőket vehessen igénybe és élvezze a Kulturális Minisztérium, a Főváros, a múzeumok és a KIOSZ vezetőinek és tagjainak bizalmát. * Hadd ismertessek egy tervet, amelynek megvalósítása ma még kezdeti stádiumban van. Thiers francia kisvárosban hat évszázad óta készítenek díszkardokat, tőrt, kést stb. Ez a még ma is élő, sokrétű iparág vagy tízféle kézműves mesterséget foglal magában. De félő, hogy különböző okokból kihal: hiányzik az utánpótlás, csökken a rhiers-i termékek hírneve, elfelejtik a legtetszetősebb darabok készítését, túl drága és hosszadalmas elkészítésük. Tervet dolgoztak ki egy olyan intézmény létesítésére, amelyben: 1. Kész tárgyak és szerszámok múzeuma van, egyúttal a kézművesek a látogatók szeme előtt dolgoznak, mutatóssá és érdekesebbé téve a látnivalót. 2. Különleges, szép darabokat készítenek a gyűjtök számára és a kézműves presztízst növelő kormányajándékképpen. 3. Egyúttal szakoktatási (fiatalokat, gyakornokokat nevelő) központ, ahol kiváló kézművesek képeznek utódokat. 4. Ezenkívül találkozóhelye a város kézműveseinek és persze a többi városlakónak is. Három évet irányoztak elő a terv megvalósítására. Hat hónap óta a grenoble-i múzeum főmúzeológusának vezetésével speciális kézműves-múzeológus együttes foglalkozik a „coutelier" (vágószerszám készítő) szakma hagyományainak összegyűjtésével. Magnetofonfelvételeket, fényképeket és írásbeli dokumentumokat gyűjtenek. Tanácskoznak a különböző szakmai intézményekkel, szakszervezettel, szakoktatási szervekkel. Mindezek megígérték támogatásukat. Folyamatban van a szükséges épületek vásárlása. Egy nagyobb épületet a tárgyi emlékek bemutatására vesznek meg, és egy régi utcában több különállót, amelyeknek mindegyikében egy-két szakmát helyeznek el. Ennek a Franciaországban egyedülálló intézménynek a tervét kedvezően fogadta a francia Múzeumok Központi Főigazgatósága, amelytől anyagi segítséget is remélnek. * Amikor mézeskalácsos voltam, szakmai ismereteim megszerzése után 3évig vándoroltam, hogy tapasztalatokat gyűjtsek külföldi műhelyekben; amikor idegen nyelvű könyvkiadóhoz kerültem, egy hónapig külföldön tanulmányoztam az együttműködési és exportálási lehetőségeket. Most sem állami kiküldetéssel, hanem saját költségemen készülök Párizsba és Londonba, hogy tanulmányozzam egy ilyen jellegű intézmény létesítésének feltételeit. Beliczay László Amióta Máriássy Judit cikke, sőt felhívása „Csináljunk papírt" címmel december 2-án megjelent az Elet és Irodalomban — amit egy hozzászólás is követett, hogy „Csináljunk kézműves múzeumot" —, azóta a Fővárosi Műemléki Felügyelőség közölte, hogy az Árpád-hídfőtől délre, a volt zsidó templommal szemben levő műemlékház felhasználható a közönség áital látogatható kézműves műhelyek létesítésére. Ennek a Lajos u. 158/160. sz. alatti, a XVIII. században — középkori falakon — épült háznak emeleti része hagyományos értelemben vett múzeum lehetne, ameiyben nagyapáink, dédapáink műhelyberendezései, céhlevelek, kitüntetések kerülhetnének kiállításra, a Néprajzi Múzeumnak, a Műszaki Múzeumnak vagy más múzeumoknak a raktáraiban ievő, tehát a közönség számára eddig hozzáférhetetlen anyagából. Az épület földszinti helyiségeiben viszont élő múzeumként lehetne kialakítani legaiább 10 kézműves műhelyt. Feltételezzük, hogy a szabadidő hasznos eltöltése, a „Csináld magad" mozgalom vonzóereje, az idegenforgalmi látványosság elegendő érvet adnak az intézmény létjogosultságának igazolására. A megvalósításhoz azonban szervező erő, elszánt akarat, főleg pedig anyagiak kellenek: A/1. A Kisiparosok Országos Szervezete vidéken „Szolgáltató házakat" lé-33