Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: A magyar királyi korona első ábrázolása

Mátyás király címere a budai várpalotából. Budapesti Történeti Múzeum Mátyás király fedeles koronával díszített címere a Thuróczi krónika 1486. évi augsburgi kiadásában. Major János rajzai A templom déli tornyán el­helyezett kőfaragvány — beva­koltan — átaludta a török kort. Egészen a Mátyás-templom múlt­századi, Schulek Frigyes által irányított átépítéséig a helyén maradt. A már említett, a Mátyás templom főhomlokzatáról 1874-ben készített fényképfelvétel még eredeti helyén, a főtemplom déli tornyának harmadik emeletén áb­rázolja. Ma is ott van a másolata! Az eredeti faragást — tehát a Mátyás-címert, a felette lebegő koronát, s az 1470-es évszámot — a főtempom átépítésekor Schu­lek Frigyes leszedette. Majd 1893-ban a templom belsejében, a déli, Mária-kapu mellett, a nyu­gati falba — kevéssel szemünk magassága felett — falaztatta be. Mátyás kőcímerét, a kőkoronát, s az afelett látható 1470-es évszá­mot, vagyis az összes eredeti elemet, Schulek egy gótikus ivbe foglaltatta eredeti elhelyezésben. Fölé Mátyás királynak egykorú kódex-miniatúra alapján a XIX. sz. végén festett, babérkoszorús profilképét helyezte. Az ív két oldalát, s benne a datált címer­csoportot, két XIX. század végi felfogásban megfestett vasvitéz őrzi. — Mi a meglepő mindebben? — kérdezheti Buda vándora. — Hiszen ezt a kőemléket a Má­tyás-templom emblémájaként — úgy másolatban, mint eredetiben — mindannyian jól és régen is­merjük. A dolog azonban egyetlen szempontból mégis érdekes, szer­felett figyelemreméltó. Ugyan­is ezt az 1470-ben megfaragott kőcímert egy olyan korona koro­názza, amelyben félre nem érthe­tően az 1916. évi koronázásig használt (s 1977-ben az Ameri­kai Egyesült Államok kormá­nyától visszanyert) magyar királyi korona alakját ismerjük fel. De talán még ez sem lenne meglep». Hiszen a hagyomány is úgy vélte: uralkodóinkat mindig is ezzel a — ma a Magyar Nemzeti Mú­zeumban őrzött — felségjelvény­nyel koronázták meg. Azonban 1470-nél, vagyis ennél a Mátyás­templomi kőkoronánál korábbi művészettörténeti, heraldikai em­lékeinkben soha nem akadunk ennek a koronának egyértelmű ábrázolására. Az Árpád- és An­jou-kori királyi pecséteknek a XIV. századi Anjou legendárium­nak, a Képes Krónikának a mi­niatúrái között, freskóinkon, táblaképeinken, szobrainkon nem ez a korona ékesíti sem ország­címerünket, sem királyaink fejét. Domborműveken, a visegrádi és a budai királyi palota gótikus és reneszánsz emlékein, országcíme­rünkkel ékesített kútjainkon, a palotakapuk címerein a magyar királyok koronáit mindig nyitott, liliomos-leveles díszű abroncsko­ronákként ábrázolták. Szakíróink egy része azzal ma­gyarázza ezt: a királyi pecsét­nyomók vésnökei, a fametszők, a képfaragók, a kódexek miniá­torai hosszú századokon át stili­zált koronákkal ( s nem az igazi királyi korona naturális ábrázo­lásával) díszítették az ország cí­merét s királyaink fejét. A Mátyás-templom 1470-ben faragott koronája viszont vitat­hatatlanul hasonlít mai koro­nánkra ! Abroncsa alján ugyan­azok a díszek jelennek meg — se­matikusan —, mint amelyek az abroncs alsó mezejét máig dí­szítik. Az efelett körülfutó há­romszögű és félkörzáródású tár­csák a mai koronán láthatókkal egyeznek, még ha leegyszerűsí­tették is. Nyoma sincs itt a ko­rábbi koronaábrázolások liliomos­leveles díszítésének! Egy bizonyos. Ha koronán­kat ábrázolhatták is a középkor­ban stilizált, nyitott, leveles koro­nákkal, ez az 1470-es Mátyás­templomi korona semmiképpen sem ábrázolt mást, mint ma is látható koronánkat. Anélkül, hogy állást foglal­nánk a két elemből álló magyar korona összeötvözésének idejére nézve, ez az 1470-es korona ki­kerülhetetlenül beleillik egy tör­ténetírói konstrukcióba. Hadd is­mertessem ezt, dióhéjban! Polner Ödön (1943) és Grexa Gyula (1972) történetírónk úgy vélte: két elemből álló királyi koronánkat csak Mátyás király idején, mégpedig 1463 júliusa és 1464 márciusa között ötvöz­hették össze. A magyar királyi koronát és a klenódiumokat ugyanis 1440-ben, január tájt — Kottaner Ilona udvari asszony segítségével — Erzsébet özvegy királyné magához vette; majd 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom