Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Tamás Ervin: Balassagyarmat

— Miért éppen itt alakult ki virágzó város? — fordul ismét a régmúltba a tanácselnök-helyettes. — A vidéket keresztezte a Galga és a Kürtös völgye, fontos átkelőhelye volt az Ipoly folyónak. Főbb útvonalait tehát a történelem taposta ki: Balassagyarmat főutcája még ma is a római kori út nyomvonalát követi. IV. Béla is megszállt Gyarmaton, 1244-ben; két évvel később csereadományként — a liptói Újfalu és Palugya birtokáért — a Balassák, egykor Balázsék, ősének, Detre fia Miklósnak adja. Innen a név: Balassagyarmat. Fejlődését annak köszönhette, hogy közlekedési csomópont volt, szívesen telepedtek meg itt a kereskedők és az iparosok. 1847-ben a városnak 67 cseréppel, 368 zsindellyel és 343 szalmával fedett háza van, s a főutcán 11 emeletes épület állt. Persze a fejlődés nem volt egyenes vonalú; hatszor pusztult el a város. Nem kímélik a tatárok, törökök, a tüzek s a gyakori kolerajárványok. Az esztergomi káptalan följegyzése 1680-ban; ,,Gyarmat és Palánk egy sorban valónak, helyüket is alig-találni..." De talán a katasztrófák, illetve az utánuk következő újjáépítések adtak olyan vérátömlesztéseket Gyarmatnak, amelyek kiemelték a környező települések sorából. Jöttek ide kereskedni szerbek, görögök, zsidók — hozzájuk társultak német iparosok, szlovák földművesek. Tévhit hát, hogy Balassagyarmat elsősorban mezőgazdasági város — errefelé nem annyira jó a föld, sok a homok. Cseh írónő, Bozsena Némcová, ír szemléletesen az 1850-es évek városképéről: „A házak építésében nincs rendszer, mindenki oda építkezett, ahova azt jónak látta, s ahogy az neki tetszett. Senki sem vette figyelembe, hogy az építkezések során azonos szélességű járdát hagyjanak, s hogy a házak egyforma magasak legyenek. Ezért van az, hogy a főutcában is vannak nyomorúságos kis viskók. Az utolsó évben épült házak általában egyemeletesek, több nagyobb, utcára néző ablakkal. A polgárok régebbi házai és a nemesi udvarházak egészen alacsonyak, ablakaik aprók, utcai frontra mindössze egy vagy kettő kerül. Az ablakok kicsik, kinyitni nem lehet ezeket az ablakokat, mert keskeny fakeretbe ágyazott üveglapok, kettő vagy négy. Az építkezésnél kerettel együtt építik a falba . .." Az akkori városkép már jelzi a váltakozást: az utolsó esztendőkben épült házak szebbek, világra nyitottabbak, mint a régebbi nemesi udvarházak. Az 1890-es években egészen új városkép fogadná a cseh írónőt. Az Ipolyság felé meginduló vasúti közlekedés újabb lendületet ad a kereskedelemnek. Nem késik sokat a villanyvilágítás bevezetése, az utcák kövezése s a csatornahálózat kiépítése sem. Nincs év, hogy ne gyarapodna új középülettel Balassagyarmat: átadják a főgimnáziumot, a polgári fiúiskolát, a nemzeti iskolát, a pénzügyi palotát, a törvényszéket, felépítik az Otthon és a Tisztviselő lakótelepet. A város lélekszáma lassan eléri a kilencezret, a lakosságnak azonban csak húsz százaléka él földművelésből, a többséget a kereskedelem és a közlekedés foglalkoztatja. * — Az élénk kereskedelem nemcsak „pompát, parádét" — vásárt, boltot, zajos forgalmat, változatos életet — hozott, hanem bankokat is, és kialakította a hivatali apparátust, s a tisztviselőkön kívül ösztönözte a pedagógusok, az orvosok, a jogá-Csigó László felvételei Rákóczi fejedelem útja nak, de új tanácsházát építeni nem volt pénzük, béreltek hát egyet. A mostani épület az 1870-es években a Forgács család kastélya volt, utána szálloda. Wälder Gyula tervei alapján építették át városházának. Ez hát a tatarozás előtti „tanácsháza- történelem". Valamikor Balassagyarmat megyeközpont volt. A megyeháza klasszicista stílusú épületét egy kaszárnya helyére építették, 1832—1835 között, Kasselik Ferenc tervei alapján. A szakszerű leírás szerint „az épület főhomlokzatának középrizalitos tagolása, kétoldalt gyengén tagozott koronázó párkánya nyugodt hatású, megragadó látványt nyújt". A hajdani hivatal ma a Mikszáth Kálmán Művelődési Központnak, a galériának és a városi levéltárnak ad otthont. A városi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya 9