Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: A Vidám Park

kel történik. Ha megnézzük egy tanácsi határozatnak a formáját, felépítését, pontosan ugyanaz, mint az 1930-as években volt. Annak ellenére, hogy fővárosunk lakosainak száma majdnem megkétszereződött a 30-as évekhez képest, s a tanácsra háruló feladatok bonyolultsága még nagyobb százalékkal növekedett, megállapíthatjuk, hogy az alapnyilvántartások ma is ugyanolyan nyomtatványokon, kartonokon készülnek, mint hajdanában. Vagyis ládákban tárolunk 10 vagy 100 ezer kartont, amelyekből kikeresni az éppen időszerűt vagy az aktualitásukat vésztőkét, annyi időt, akkora fizikai igénybevételt jelent, hogy a döntés előkészítéséhez szükséges mozgatásuk a nagy ügyiratforgalom miatt rendszerint elmarad. Megvannak a kartonok, de naprakész nyilvántartásuk, használatuk szinte lehetetlen. A mennyiségi növekedés egy adott ponton olyan minőségi követelményeket támaszt, amelyeknek csak egészen új, korszerű technikával, technológiával lehet eleget tenni. A Fővárosi Tanács mindezekre a problémákra már évekkel ezelőtt felfigyelt. Az 1973-ban elkészült végrehajtó bizottsági előterjesztés és elfogadott határozat alapján 1973. január 1-től (majd önálló szervezetként 1974. január 1-től) megkezdte működését a Fővárosi Tanács Információs Központja, a Főinform. Alapítólevele szerint a Központ — kidolgozza és üzemelteti a tanácsigazgatási tevékenység korszerű információs rendszerét, — tanulmányterveket készít a tanácsi döntéselőkészítési folyamatok igényeinek megfelelően, — tájékoztatja a különböző tanácsi és társadalmi szerveket a főváros fejlődésével kapcsolatos ellátási mutatók változásáról és más egyéb területek fejlődési tendenciájáról is, — kiadói joga alapján módszertani és tájékoztató tanulmányokat készít és terjeszt. Az alapítólevélben foglalt valamennyi feladat ellátását csak az intézmény szervezetének további kiépítésével, a feltételek megteremtésével lehet fokozatosan biztosítani. A Főinform alaptevékenysége, az egységes tanácsigazgatási információs rendszer kialakítása érdekében, a városvezetési adatbanknak zárt egységekben történő létrehozása és üzemeltetése. Zárt egységek alatt azt kell értenünk, hogy minden egyes részfeladatot úgy kell kiválasztani, és ezeken keresztül az egyes részterületek információs rendszerét úgy kell létrehozni, hogy az: — önállóan is üzemelni tudjon, s már a létrehozás első pillanatától az adott szakigazgatási munkák megkönnyítését, korszerűsítését eredményezze, illetve — a teljes rendszernek egyértelműen része, építőköve legyen, s lehetőleg minél kevesebb utánigazítást igényeljen. Öt fő modul A Főinform a városvezetési adatbank létrehozásához 5 fő témakörre (modulra) bontotta a feladat megoldását. Sőt, mivel ezen modulok adatnagysága, bonyolultsága olyan mértékű a főváros viszonylatában, hogy sokszor áttekinthetetlen, kezelhetetlen, valamennyi fő témakört további altémákra, alrendszerekre bontja. Ezzel a minél gyorsabb, minél szélesebb körű korszerűsítést kívánja elősegíteni. Meg kell különböztetnünk: — területi, — épület, — hálózati, — szervezeti és — népességmodult; továbbá a felsorolt alapmodulokban tárolt adatok naprakészségét biztosító ún. igazgatási modult. Az egyes témakörök tartalmát röviden a következőkben ismertetjük: A zerületi modul az egész városvezetési adatbank alapja. A főváros közigazgatási határa áital bezárt terület teljes körű feldolgozásával biztosíthatjuk elsődlegesen az információk körének egyértelmű behatárolását. Ez egyben a városvezetési adatbank korlátját is képezheti. A területi modulon belül meg kell különböztetni a közigazgatási határon belül megjelenő, tartalommal rendelkező pontokat és pontsorokat, mint pl.: két közterület (két utca) metszéspontjában megjelenő koordináta érték vagy egy ingatlan határait meghatározó pontsor érték. E modulban kezelendő, önálló alrendszerként, az ún. közterület-azonosítási alrendszer is, amely lehetővé teszi a főváros közigazgatási területének kerületekre, alkerületekre, városrendezési körzetekre vagy éppen népszámlálási körzetekre, tanácstagi választókörzetekre való bontását. A közterület-azonosítási alrendszert intézményünk az elmúlt években alakította ki. Ehhez olyan kiindulási alaptérképet kellett készíteni, amelynek segítségével a közterületek információi számítástechnikai eszközökkel feldolgozhatóvá váltak. A városrendezési térkép 1199 db szelvényét kellett ennek megfelelően olyan kódszámokkal és információkkal ellátni, amelyeknek segítségével a közterületek (utcák, terek stb.) gépi tárolását és tetszés szerinti viszszakeresését biztosíthatjuk, de lehetőség nyílik egyes utcaszakaszok, háztömbök vagy a közterületek csomópontjában megjelenő kódszámok segítségével tetszőleges területek lehatárolására is. A főváros mintegy 23 ezer csomópontja alapján alakíthatjuk ki azt az adattárolási és visszakeresési rendszert, amelyet gépi program segítségével üzemeltetünk. Mivel a közterületazonosítási rendszer tartalmazza az ún. utcasarki házszámokat is, lehetőség van minden olyan információnak térbeli feldolgozására, amelynek megjelenési címét s ezen keresztül helyét megfelelő pontossággal ismerjük. A térbeli azonosítás több szempontból is alapja a tanácsigazgatási munkának, hiszen a tanácsi munka területi szervezettségű-Az épületmodul tagozódását a magasépítési létesítmények funkcionális jellegének megfelelően alakítjuk ki; ezen belül is a legnagyobb volument, a lakóépületeket két alrendszerben kezeljük: — az IKV alrendszer az állami kezelésben levő épületállomány adatait tartalmazza, — a társas- és magántulajdonban levő épületállomány információit egy másik alrendszer kezeli. Az IKV alrendszer 1976 óta üzemel a főváros területén. Negyedévenként ellenőrzik és korrigálják az épületenként mintegy 220 adatot. Ezzel segítik a kerületi iKV-k műszaki, gazdasági tervezését, valamint a főváros állami kezelésű épületállományának állagával kapcsolatos tevékenység előkészítését. Ez az adattömeg képezi a jövőben a lakásnyilvántartási rendszer alapját is. A 220 adat tartalmazza az egyes épületek építési évével, szerkezetével, közm ű-el látottságával, lakásál lományával kapcsolatos alapvető információkat és a részleges vagy teljes felújítással összefüggő adatokat. Ezeket tetszés szerinti összetételben és területre vetítve hívhatjuk le. Az óvodák és általános iskolák épületállományára vonatkozó rendszerjavaslatot már elkészítettük és megvitattuk, várhatóan még 1979-ben feldolgozzuk az adatállományt. A hálózati modul a közműhálózatok műszaki, gazdasági és egyéb adatait tartalmazza majd. Ez most készül. A főváros területén 11 jelentős közműhálózat van: a Vízműveké, Csatornázási Műveké, Elektromos Műveké, Gázműveké stb. A 11 féle közmű közös nyilvántartási rendszerének alapját a térbeli elhelyezkedésükre vonatkozó adatok képezik. Az egységes nyilvántartásnak az a haszna, hogy bár valamennyi közmű műszaki, gazdasági tevékenységének fejlesztése saját nyilvántartási rendszere segítségével történik, mindegyik megismerheti mindazon közművek adatait, amelyek saját létesítményének közelében, meghatározott távolságon belül húzódnak. Ez a karbantartásnál, hibaelhárításnál, felújításnál és a beruházási tevékenységnél ma már elengedhetetlen. Ma még mindennapos eset, hogy a Csatornázási Művek munkagépe eltépi az Elektromos Művek feszültség alá helyezett kábelét, vagy hogy a telefonkábelek szerelésére kialakított aknákban gázszivárgás miatt nem lehet dolgozni. A hálózati modul kialakítása során igen bonyolult nyilvántartási rendszer üzemeltetését kell biztosítani. A közműnyilvántartásnak szinte órára kész adatállományt kell mindenkor tartalmaznia, ha azt akarjuk, hogy valóban biztosítsa a rendkívüli csőtörések vagy egyéb hiba esetén a szükséges adatszolgáltatást. A közműnyilvántartási rendszernek másik problémaköre, hogy az információk jelentős részét síkban és térben egyaránt kell ábrázolnia. Ehhez térképrajzoló és -leolvasó gépeket kell beállítani. Figyelembe véve, hogy a főváros közműhálózata közel 34 ezer km, s hogy a közműveknél évente kb. 20 ezer hibát kell elhárítani, az útbontások száma pedig további 10—15 ezer közé tehető, kitűnik, hogy évente átlagosan minden km adatállományában változás következik be. Ha a közművek szakaszolását, vagyis a nyilvántartás alapját el akarjuk készíteni, akkor kb. 30 m-es szakaszokra kell felosztanunk minden hálózatot. Ez 1,2 millió szakasz, s a hozzájuk tartozó 240 millió jel (szám, 2