Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Dr. Ságvári Ágnes: Helsinki

1014 Országház utca 20. A Budapest postája Vittay Győző (1118 Budapest, Schweidel u.). Köszönettel, megkaptuk érdekes javaslatit a Petőfi-híd átvezetőképességének bővítésére. Továbbítottuk a főváros illetékeseihez, akiktől a következő felvilágosítást kaptuk: Éppen most folyik a Boráros tér—Petőfi-híd és környékének tervezése, két ütemben. Az első éppen az Ön javaslatában érintett hídi forgalomra vonatkozik, a második a Boráros tér és környéke rendezésére. Az első ütem megvalósítására 1979/80-ban karül sor. A térnek és környékének rendezése minden bizonnyal hosszabb munkát fog jelenteni. Nyilván figyelemmel lesznek a tervezők az olyan, nem is nagyon távoli feladatokra, mint például a csepeli gyorsvasút és ráckevei HÉV vonalának földalatti bevezetése a Kálvin térre. (Egyébként a forgalom pillanatnyi képe a Petőfi-hfdon és a Soroksári út elején nem pontosan jelzi a reális igényeket, minthogy az Üllői úti metróépítkezés következtében nagyon sok jármű választja ideiglenesen ezt a kitérő útvonalat.) Németh Lajos ny. mérnök leveléből idézünk: Az 1978. október 27-én, a rádióban reggel kor elhangzott beszélgetés, Budapest főépítészével, késztetett az írásra. Véleményem szerint a legnagyobb hiba az, hogy a lakótömbök épületei csak lakások. Hiányzik a városra annyira jellemző lakás-kirakat együttese. A város hangulatát, bensőséges voltát alapvetően befolyásolja a modern, szép kivitelű üzletsorok, reklámok együttese ... Az egyhangúság feloldása mellett, az üzletek sora tájékozódási, hivatkozási pont is ... Az épületek alsó szintjén létrehozott üzletek legnagyobb eredménye, hogy a lakótelepi ember is szívesen sétál olyan utcában, ahol változatos üzletsorok vannak ... A Belvárosnak (az épületeken túl) elsősorban az adja meg a vonzerejét, hogy sokszínű, változatos kirakatai lekötik a néző figyelmét, úgy érzi, hogy ez a sok üzl't mind őérte van, őt várja. Mindaddig, amig ezt a vonzerőt nem találja a saját lakása közvetlen közelében, addig a Belváros továbbra is legyőzi a lakótelepeket. . . A kirakatot néző felnőtt, amíg a kirakat előtt áll, újra gyermekké válik, azáltal, hogy a sok változatos élmény befogadásra sarkallja! Ez a pillanatnyi átváltozás az oka annak, hogy az emberek legjobban a kirakatok sokszínűsége mellett érzik jól magukat, vonzódnak oda. Ha megteremtjük a lakótelepi házak üzletsorait, helyhez tudjuk kötni az embereket. Ez pedig az első alapvető lépés ahhoz, hogy a lakók városrészüket a kőtömbök között is magukénak érezzék . . . Az emeletes házakban a lakók egyenként külön várban laknak. A találkozást egymással egyszerűen megakadályozzuk. A házba belépő ember a liftből a lakásba lép, nem találkozik senkivel. Nincsenek körfolyosók (gangok), nincsenek belső udvarok, légmentesen elzárjuk egymástól őket. Az utcai séta az embereket közelebb hozza egymáshoz, hiszen többször találkoznak kirakatnézés közben a saját környezetükben. Mindezek mellett, ha azt is számba vesszük, hogy a helyi ellátás ilyen rendszerű biztosításával nagymértékben csökkenteni lehet a Belváros forgalmát, akkor az így kialakított lakóépületek esetleges többletköltsége bőven megtérül. Az építészek ne csak a kényelemre, az anyagi igények kielégítésére törekedjenek, hanem arra a komplex érzelmi kielégítésre is, amit elvárnak az emberek a várostól. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, úgy a város nem lép túl egy község keretén, megmarad alvóvárosnak." Elvben egyetértenénk, és nagyon meggyőzőnek tartjuk a példát is, amit levelében felhoz: nevezetesen, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út főútvonal létére is „halott útvonal", mert nincsenek üzletsorai (illetve hagyományosan főként nagykereskedelmi helyiségek foglalják el az üzleti földszintet). Igen ám, de a dolgok nem véletlenül alakultak úgy, ahogy alakultak, és a tendenciákban is szigorú társadalmigazdasági törvények érvényesülnek. A sok apró üzlethelyiség — legyenek egyenként bármennyire szépek, érdekesek — ma már ott sem gazdaságos, ahol bőven áll rendelkezésre munkaerő: ott is tönkreteszik, kiszorítják őket a szupermarketok. Minálunk ráadásul az egész kereskedelmi hálózat évek óta krónikus munkaerő-hiánnyal küszködik. Örülünk, ha a lakótelepeken egy-egy jól ellátott bevásárlóközpontot (és hozzákapcsolódó sétálóutcát) tudunk létrehozni. A hagyományos belváros általában mindenütt megtartja főszerepét. Túlterheltségén könnyítenek — nagyobb kiterjedésű városokban, így Budapesten is — valamelyest az alközpontok. De utópia volna abban reménykedni, hogy a lakó-, bevásárló és sétálóterület kapcsolatát általánosan létre lehet hozni. Tulajdonképpen szerencsésebb dolog is, ha az ember csöndesebb városrészben nyugodtan töltheti pihenőidejét, és nem ott lakik, ahol a legszínesebb, tehát legzajosabb is az élet. „Valami mást kell kitalálni!" Mert nemcsak a kirakatok vonzanak az utcára, és nemcsak az utcai sétálások hoznak létre kapcsolatokat az együttlakók között, különösen — akik legjobban igénylik — az együttlakó fiatalok között. Hanem — például — kis sportpályák, játszóterek, parkok. Sok új lakótelepen a „lábra állított" házak alsó szintjeit is föl lehetne használni jobb dologra, mint afféle „rumli helyiségnek". El tudnánk képzelni, például, házi klubokat is. És nem kell minden áldást felülről várni: a régimódi bérházak gangjain sem a kerületi tanács művelődési osztálya tervezte meg a kártya-, sakk-, könyvkölcsönző és traccspartikat! CONTENTS: Debts of city construction downtown (Ernő Heim) 1—5 An ironworker's life (Kálmán 6—9 Pongrácz) A Paris newspaper article from 1944 on Budapest (Théodore Beregi) 10—11 Várpalota—this month's town in our series on the urbanization of country towns (Ervin Tamás) 12—15 The role of the Sanitarian and Epidemiological Inspectorate in the protection of the environment (Anikó Antal) 16—17 My childhood memories on a disappeared section of town—Óbuda (György Silló-Seidil) 18—21 On István Császár, a contemporary prose-writer; Part II (Balázs Vargha) 22—23 On Károly Ferenczy, the first modern Hungarian painter (József Vadas) 24—27 On the performance of gipsies employed in the capital (Judit Pápay) 28—29 Salvo in the Machine Works of the Hungarian Railways in 1918 (a competition essay by students of the Industrial Worker's Vocational Training School No. 7.) 30—31 A building of historical significance in the People's Park (Dr. Péter Buza) 32—35 Historical lessons offered by finds of medieval coat-of-arms (László Zolnay) 36—39 The history of Helsinki excerpt from an internatioal series of archive publications (Dr. Ágnes Ságvári) 40—41 Front cover: Interior section of the Opera House Photo: László Csigó Back cover: Noémi with her hair down' by Károly Ferenczy Photo: Alfréd Schiller 48