Budapest, 1978. (16. évfolyam)

2. szám február - Tamás Ervin: Siklós

CSIGÓ LÁSZLÓ FELVÉTELEI danak — középkori állapotát csak sejteni lehet. Közben a Siklósiak szomszédságában, Gara várában megjelennek a versenytársak, a Garaiak, akik elsöprik ellenfelüket, és birtokukba kerítik Siklóst. Zsigmond királynak ez ad kényszerű, ám menekítő hajlékot néhány hónapig, amíg a főurak meg nem engesztelődnek iránta. A hála nem marad el: a vár ura az ország nádora lesz, vőtársa a királynak. Ekkoriban éli virágkorát a település, központja a macsói bánságnak. Külön h^^jggal rendelkezik, hiszen „civitas palatinalis", azaz: a nádor városa. A falakat, a bástyákat állandóan javítják, erősítik, díszítik. Garai hatalmának fénye megkopott, nevét — ármánykodásával és hataloméhségével — bekormozta, hiszen ő volt, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót. Vele is elbánt a sors: Mátyás megfosztja nádori címétől, halála után az utódai nem kerülnek többé az ország előkelőségei közé. Perényi Imre királyi adományként kapja meg a siklósi várat és uradalmat. Látja a török veszélyt, s nem sajnálja a pénzt az erődítményre. Ő fejezi be a Garaiék idejében megkezdett építkezést, a várkápolnát. A vár birtokosai közül egy asszony érdemel említést: Kanizsai Dorottya. Perényi feleségeként élt itt, nagy tekintélye volt, kertjét messze földön ismerték. Azzal pedig örökre beírta nevét történelmünkbe, hogy a mohácsi csatavesztés után ő ásatott közös sírt az elesetteknek. Ugorván egyet az évek hétmérföldes csizmájával: a szabadságharc alatt már nemcsak a vár, hanem maga a város is kiveszi részét az eseményekből. A birtokos Batthyány Kázmér felvilágosult, haladó szellemű ember. Ő vezeti Kossuth Pest megyei követté választását, s 1848 tavaszán Baranya megye főispánja lesz. Az első népképviseleti választáson Táncsics Mihályt választották Siklós képviselőjévé. Kitalált történet, vagy igaz? Ki tudja, de érdekes: Táncsics nevére földet írattak, hogy megválaszthassák a siklósiak, képviselő ugyanis csak az lehetett, ?ki a környéken földet birtokolt. A kiegyezés után Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd veszi meg a várat a Batthyány-családtól. 1943-ban Benyovszkyéktól az államkincstár vásárolja meg a sok mindent megélt kastélyt. A súlyos háború és az azt követő viharos lendületű újjáépítés évei tétlenül múltak el a siklósi vár felett: környéke elvadult, építménye roskatag lett. Kovács András cikket írt -a Dunántúli Naplóba 1954-ben: „Mentsük meg Siklós várát" címmel. Felhívása kedvező visszhangra talált. A megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség vállalta, hogy gondjaiba veszi a pusztuló várat. Restaurálták a várkápolnát, az erődöt — jórészt társadalmi munkában. Vagy 300 köbméter szemetet hordtak el a környékről, hogy eredeti szépségét visszanyerje az épület. A tények A Siklós—Villány hegyvonulat magva triász és jurakori mészkő — vagy 120—160 millió éves —, melyet lösz borít. Az éghajlat kedvez a mezőgazdaságnak: mérsékelt, mediterrán hatásokkal. A leghidegebb hónap átlaga sem süllyed nulla fok alá, a napsütéses órák száma pedig csaknem eléri a kétezret. Siklós az egyetlen magyar város, ahol beérik a füge. A magyar kikerics a Szársomlyón, a bakszarvú lepkeszeg csak a Feketehegyen található az országban. Ezek mellé a növényritkaságok mellé sorakozik vagy 45 féle mediterrán növény, amely szintén ritka vendég hazánkban. Gazdag a siklósi táj állatvilága is: mintegy 800 lepkefaj és 3 ezer bogárfaj él a vidéken Magyarországon egyedül itt került elő az egyiptomi szent skarabeus . . . A település lélekszáma: tizenegyezer ötszáz. 1977. április elsején kapott Siklós városi rangot. Iparát a telepszerűség jellemzi: az anyavállalatok itteni részlegeiben dolgoznak férfiak és nők. A kesztyűgyárban például évi 100 millió forint értékű árut készít nyolcszáz munkás, javarészt exportra. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárában, ahol most rekonstrukció folyik, a termelési érték mintegy 65 millió forint. Kisebb szövetkezetek, vállalati részlegek //