Budapest, 1978. (16. évfolyam)

2. szám február - Tamás Ervin: Siklós

CSIGÓ LÁSZLÓ FELVÉTELEI danak — középkori állapotát csak sejteni lehet. Közben a Siklósiak szomszédságában, Gara várában megjelennek a verseny­társak, a Garaiak, akik elsöprik ellenfelüket, és birtokukba kerí­tik Siklóst. Zsigmond királynak ez ad kényszerű, ám menekítő hajlékot néhány hónapig, amíg a főurak meg nem engesztelőd­nek iránta. A hála nem marad el: a vár ura az ország nádora lesz, vőtársa a királynak. Ekkoriban éli virágkorát a település, köz­pontja a macsói bánságnak. Kü­lön h^^jggal rendelkezik, hi­szen „civitas palatinalis", azaz: a nádor városa. A falakat, a bás­tyákat állandóan javítják, erősí­tik, díszítik. Garai hatalmának fénye megkopott, nevét — ár­mánykodásával és hataloméhsé­gével — bekormozta, hiszen ő volt, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót. Vele is elbánt a sors: Mátyás megfosztja nádori címé­től, halála után az utódai nem kerülnek többé az ország elő­kelőségei közé. Perényi Imre királyi adományként kapja meg a siklósi várat és uradalmat. Látja a török veszélyt, s nem sajnálja a pénzt az erődítményre. Ő fejezi be a Garaiék idejében megkezdett építkezést, a vár­kápolnát. A vár birtokosai kö­zül egy asszony érdemel emlí­tést: Kanizsai Dorottya. Peré­nyi feleségeként élt itt, nagy tekintélye volt, kertjét messze földön ismerték. Azzal pedig örökre beírta nevét történel­münkbe, hogy a mohácsi csata­vesztés után ő ásatott közös sírt az elesetteknek. Ugorván egyet az évek hét­mérföldes csizmájával: a szabad­ságharc alatt már nemcsak a vár, hanem maga a város is kiveszi részét az eseményekből. A birto­kos Batthyány Kázmér felvilágo­sult, haladó szellemű ember. Ő vezeti Kossuth Pest megyei követté választását, s 1848 tava­szán Baranya megye főispánja lesz. Az első népképviseleti vá­lasztáson Táncsics Mihályt vá­lasztották Siklós képviselőjévé. Kitalált történet, vagy igaz? Ki tudja, de érdekes: Táncsics ne­vére földet írattak, hogy meg­választhassák a siklósiak, kép­viselő ugyanis csak az lehetett, ?ki a környéken földet birtokolt. A kiegyezés után Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd veszi meg a várat a Batthyány-család­tól. 1943-ban Benyovszkyéktól az államkincstár vásárolja meg a sok mindent megélt kastélyt. A súlyos háború és az azt követő viharos lendületű újjáépítés évei tétlenül múltak el a siklósi vár felett: környéke elvadult, épít­ménye roskatag lett. Kovács András cikket írt -a Dunántúli Naplóba 1954-ben: „Mentsük meg Siklós várát" címmel. Felhívása kedvező vissz­hangra talált. A megyei tanács és az Országos Műemléki Felügye­lőség vállalta, hogy gondjaiba veszi a pusztuló várat. Restau­rálták a várkápolnát, az erődöt — jórészt társadalmi munkában. Vagy 300 köbméter szemetet hordtak el a környékről, hogy eredeti szépségét visszanyerje az épület. A tények A Siklós—Villány hegyvonu­lat magva triász és jurakori mészkő — vagy 120—160 millió éves —, melyet lösz borít. Az éghajlat kedvez a mezőgazda­ságnak: mérsékelt, mediterrán hatásokkal. A leghidegebb hó­nap átlaga sem süllyed nulla fok alá, a napsütéses órák száma pedig csaknem eléri a kétezret. Siklós az egyetlen magyar város, ahol beérik a füge. A magyar kikerics a Szársomlyón, a bakszarvú lepkeszeg csak a Feketehegyen található az or­szágban. Ezek mellé a növény­ritkaságok mellé sorakozik vagy 45 féle mediterrán növény, amely szintén ritka vendég ha­zánkban. Gazdag a siklósi táj állatvilága is: mintegy 800 lepke­faj és 3 ezer bogárfaj él a vidéken Magyarországon egyedül itt ke­rült elő az egyiptomi szent skara­beus . . . A település lélekszáma: tizen­egyezer ötszáz. 1977. április else­jén kapott Siklós városi rangot. Iparát a telepszerűség jellemzi: az anyavállalatok itteni részlegei­ben dolgoznak férfiak és nők. A kesztyűgyárban például évi 100 millió forint értékű árut készít nyolcszáz munkás, java­részt exportra. A Szék- és Kár­pitosipari Vállalat siklósi gyárá­ban, ahol most rekonstrukció folyik, a termelési érték mint­egy 65 millió forint. Kisebb szö­vetkezetek, vállalati részlegek //

Next

/
Oldalképek
Tartalom