Budapest, 1978. (16. évfolyam)

2. szám február - Konrádyné dr. Gálos Magda: Városmajor utca

Az 59. számú épület, a Kós Károly építette iskola Az épület többször gazdát cserélt, míg végül kocsma lett, amelyet a falába ékelt, kékre festett golyóbis jelzett. Erről nyerte nevét a keresztutca; ezen a néven szerepel most is késő utódja. A Városmajor utca mindig híres volt kertjeiről. Némelyikről feljegyzés is maradt. Egy, a 19. szádad derekán készült térkép, amelyen csak házszámok és nevek vannak, a sarok melletti telken feltüntette, hogy ott Spielmati Péternek rózsakertje van. A néhai rózsakert helyén épült modern bérház kertje ma is szép. Kedves villácska lett a 20. sz. kertjében állt kocsmából. A 19. század első két tizedében emlegetett ,,Micherl-G arten" (a .'.8-as épület és kertje helyén) tulajdonosától. Steinhauser Mihály kávéfőzőtől kapta nevét. Nagy kiterjedésű, háromezer négyszögölet meghaladó kertje volt, amelyet a közönség is látogathatott (talán még kávét is fogyaszthattak ott). A 33. sz. ház tulajdonosának is hatalmas volt a kertj' Mélyén, kis bormérésben, saját termését árusította. A; 1840-es években a mai 42-es sz. helyén terült el Búzát Pál orvosprofesszornak jól gondozott zőlője és gyümölcsöse. Szomszédja, Barabás Miklós írásaiban is olvasunk róla. A szőlőt mindenütt kipusztította a múlt század második felében a iiloxéra. Virágoskert is alig maiadt meg eredeti formájában, hiszen párhuzamos utcák épültek a major és a hegy felől. Néiány üde virágos, pázsitos folt még maradt a háí.ak mögött. De sok a siralmas látvány. A 26-os telnen pl. szörnyű fa, bádog, műanyag bódék, alkatrészek, ócskavashalmok • egy autójavító KTSZ tákolmányai fogadnak. Vajon mi mindent irtottak ki, hogy mindezeknek elegendő helye legyen ? És ki engedte meg, ki tud róla ? — Hatalmas kert volt a 30-as számú ház mögött is. Valamicske meg is maradt belőle. A néhány megmaradt fa mögött irodaház, fából, még hátrább csúf szükséglakás-épület éktelenkedik. III. Történelmi, politikai emlékekben is gazdag az utca. A „Remetéhez" cégérzett vendégfogadó Görgey Artúr főhadiszállása volt 1849-ben. A szabadságharc stratégiájának sok fontos mozzanata dőlt el ezen a helyen. A Fővárosi Levéltárban őrzött 1855-ös térképén még olvasható: „Zum Umsiedler", Georg Philipp von Culmann tulajdona. További sorsáról nem tudunk. Körülbelül a mai Érsebészeti Intézet (68. sz.) helyén állt. A 42-es számú házbari. Kelen József lakásán alakult meg a Magyarországi Kommunisták Pártja. A házon emléktábla hirdeti Az évfordulón minden évben megkoszorúzzák az emléktáblát, és ünnepséggel adóznak az esemény jelentőségének. Jász:

Oszkár politikus és író a 47. számú házban lakott. Az általános választójogért folytatott fáradhatatlan harcával éppen úgy naggyá tette nevét, mint társadalomtudományi és publicisztikai műveivel. IV. Középület, intézmény is több sorakozik fel. A Csaba utca sarkán álló egykori Mayer Árvaház épületében működik az egyik általános iskola. 1886-ban A layer Ferenc tábornok a budai szegénysorsú í; lárvák számára létesítendő intézetre hagyta vagyonát. Emlékét az épület előtt álló. Szécsi Antal készítette szobra őrzi. Az árvaház igazgatója hosszú éveken át Czine Imre volt, akit a fiúk ,,papá"-nak hívtak, és felnőtt korukban messze földről is „haza" látogattak hozzá. A másik általános iskola (59. sz.) az erdélyi Kós Károly tervei szerint épült. A nagy író, építész és ezermester az Iparművészeti Főiskola tanára volt Pesten 1903-ban, amikor az iskolát alkotta. Később visszatért szűkebb hazájába, Erdélybe. Ezzel az iskolával szemben fekszik a 64. sz. igen nagy telek, amely 1855-ben dr. Siklóssy Károly nevén állt. A Pester Lloyd 1856-ban reklámozta a nagy parkban épült, „Magyarországon első testgyakorlati intézetet" és egyben vízgyógyintézetet. Később a gyógytornán és a vízzel folytatott kezeléseken kívül bevezették az elektromos gyógymódokat is. Igen népszerű szanatórium lett. 1910-ben Biró Dániel megvásárolta az Izraelita Hitközség számára. A németek a második világháború alatt felgyújtották, ugyanakkor, amikor a szomszédos sarkon álló szeretetotthon öreg lakóit meggyilkolták. 1912-ben a Vasárnapi Újság hirdetésében új „Városmajor" szanatóriumról olvasunk. Ez volt a későbbi János szanatórium (68. sz.). A színész és íróvilág nagyjai is itt gyógyíttatták magukat. Ady Endrét három alkalommal kúrálták. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és még sok költő és művész is a betegei közé tartozott. Ma a Tudományegyetem Érsebészeti Intézete. Ennek a költőnemzedéknek állít emléket a 48/b sz. ház földszintjén nyílt Nyugat Irodalmi Múzeum. A 76. sz. házban helytörténeti dokumentumraktárt tart fenn a XII. kerület. V. Az utca lakossága mindig sokrétű volt. A 19. században divatba jött Városmajor utcában tekin-36 Az Árkay-ház télyes tisztviselők, orvosok, arisztokraták, kereskedők építkeztek a kapások kis házai mellett. A 26-os ház mögött állt Eötvös Ignác tárnokmesternek, Buda városa díszpolgárának, Eötvös József apjának nyári laka. A Fővárosi Lapok 1869 szeptemberében közölte híreiben, hogy „Báró Kemény Zsigmond a budakrisztinavárosi Konek-féle házat megvette". Addig szállókban szeretett élni az író, csak betegeskedése miatt szánta rá magát a házvételre. Megözvegyült húgával, Judittal lakott itt. A hetvenes évek elején a Kisfaludy Társaság névsora már a Városmajor utca 30-at tünteti fel lakhelyéül. „A Kis Svábhegy alján csend, nyugalom vette körül, még a fővárosnak örökös moraja is szinte megszűrődve érkezett hozzá a vadgesztenyék lombjain át." Igen stabil, jól épített a ház. Amikor e cikk szerzője ideköltözött, már két emeletet hordott — eredetileg földszintes volt. Jól bírta az elszenvedőn bombabecsapódást is. (Azóta már harmadik emeletet is húztak rá.) Míg történetét nem tudtam, csodálkoztam minden szintjének különböző ornamentikáján. A harmincas években még dús volt a kert es az utcán is sűrűbben álltak a vadgesztenyék, tehát hasonlított ahhoz a képhez, amelyet Papp Ferenc Kemény-életrajzából az előbb idézett sorok festettek. A 26/b-ben Rákosi Viktor, az Elnémult harangok és sok humoreszk írója lakott néhány évig. A 2. sz. modern ház kapujában most is ott áll az 1975-ben elhunyt Németh László neve a régi lakójegyzéken. A hatvanas években lakott itt egy ideig. Szomorkás arckifejezéssel, tépelődve rótta néha az utcát. Az új Nyugat Irodalmi Múzeum felett író lakik: Mészöly Miklós, sajátos légkörű, érdekes elbeszélések, regények szerzője. A művészek mindig kedvelték és szeretik ma is ezt az utcát. Az 54. sz. ház Arkay Aladáré volt,