Budapest, 1978. (16. évfolyam)

2. szám február - Dr. Palotás László: A híd állni fog

régi 5,40-es pályaszélesség helyett a 6,45-ös kocsipálya teljes szélességében való átvezetését és így két autóbusz egymás melletti áthaladását. A kapuzatoknak ilyen csekély mértékű kiszélesítését is úgy kívántuk azonban végrehajtani, hogy a változtatás az eredeti építmény klasszikus szépségét a legcsekélyebb mértékben se változtassa. Négyféle változat közül a szakértő bizottság azt a megoldást választotta, amelyen a visszavésés a pilonok külső kontúrjának ferdeségét követve, a régi belső ívet meghagyva halad a párkányokig, majd azok alatt is. A feljárót átalakítottuk, a helyes forgalomterelés és térkiképzés érdekében. A kilátást zavaró és a feljárók kiszélesítését akadályozó kezelőépületek (vámházikók) nem épültek újjá. A pesti feljáró az oroszlán talapzatától kezdve tölcsérszerűen kiszélesedik, szükségszerűen igazodva a közúti és a BSZKRT aluljáróhoz mint meglevő adottsághoz. A budai oldalon az oroszlán talapzatától kezdve ívesen, tölcsérszerűen erősen kiszélesedve csatlakozik a kocsipálya a Lánchíd, illetőleg a Fő utcához. A feljáró elé forgalomterelő kerek sziget épült. 1948 tavaszán indult meg a felrobbantott pesti hídfő helyreállítása és nem sokkal később a mederpillérek sérült részeinek újjáépítése is. 1948-ban kezdtük meg az új láncanyagnak és a merevítőtartó vasanyagának kihengerlését, a láncok gyártását. Megindult a láncok beépítése a pesti horgonykamrába és ezzel együtt a budai oldalnyílás merevítőtartójának beszerelése. Ezt a merevítőtartót a budai oldalnyílásban ideiglenes alsó feszítőlánccal láttuk el, hogy az így megerősített szerkezetre átadható legyen a budai nyílásban épen maradt régi láncok terhe. A feszítőláncokat roncsláncokból hegesztettük össze. Mivel a láncok karbonacél anyagúak, s az ilyen anyag hegesztése elég nehéz feladat, minden gondosságunk mellett is előfordulhattak hegesztési hibák. Magam mindennap, amikor munkahelyemre indultam a Szabadság-hídon át, gondterhelten néztem a Lánchíd e budai nyílása felé, áll-e még? És minden rendben volt! építették, a hidat újramázolták. A karbantartási munkákkal együttesen meg kellett oldani a várhegyi alagút felújítását is. A közreműködő vállalatok teljesítették vállalásukat, és a főváros egyesítésének 100 éves évfordulója tiszteletére, 1973. június 25-re befejezték a Lánchíd felújítását. Ezzel legszebb Duna-hídunk, a Híd, megerősödve, megújítva szolgálja Pest-Buda szoros kapcsolatát. Ki tudná felsorolni annak a hősi műszaki tevékenységnek minden jelentős állomását, amelynek nyomán büszkén mondhatjuk, hogy alig 10 év alatt csaknem teljes egészükben eltűntek a vandál pusztítások nyomai, és nemcsak újjáépítettünk, de számos újat is tudtunk építeni. A Lánchíd az első megnyitás 100 éves évfordulójára, 1949. november 20-ára elkészült. A megnyitó ünnepség során Fa György hídépítő élmunkás beszélt; az ünnepi beszédet Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter tartotta, míg a hidat a főváros nevében Pongrácz Kálmán polgármester vette át. Nekem is beszélnem kellett az építés lényeges mozzanatairól. Aggódtam, hogy meg tudok-e szólalni, mert az utolsó napokban sokat voltam a hídépítésnél, s teljesen berekedtem. Két nappal korábban még egy hang sem jött ki a torkomon. De aztán sikerült elmondanom az ismertetőt. Az 1949. nov. 20-án átadott Lánchíd roncskiemelését a Közlekedésügyi Minisztérium részéről Korda István, az alépítményi munkák, a vasbeton pályalemez, a feljárók építésének műszaki felügyeletét ugyancsak Korda István látta el. Az építést magát a Dunahíd-építő N. V. részéről Fábián József vezette. A vasszerkezet építését a MÁVAG végezte Zimányi István vezetése alatt, Sávos Károly műszaki felügyelete mellett. A korszerű tervezési munkákat Sávoly Pál végezte. A tervezést és az építést a Közlekedésügyi Minisztérium hídosztálya vezetőjének dr. Széchy Károlynak irányítása s dr. Palotás László központi felügyelete í'.iatt hajtották végre. A Lánchíd állapotát 1973-ban a Főber (Müller József) vezetése alatt felülvizsgálták, a szükséges javításokat elvégezték, az útburkolatot teljesen át-A próbaterhelés (1949. nov. 13.) 5