Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Derzsi András: A Budapesti Forgalomirányító Központ

kony beavatkozást lehetővé tevő forgalom­irányító központ tudja megvalósítani a tö­megközlekedési rendszer egyes alrendszerei­nek és a komplex rendszernek, valamint a közúti forgalomnak egységes, összehangolt irányítását. A Forgalomirányító Központ rendeltetése A Kálvin tér rendezésekor nyitott név­telen utcában épült és berendezéseivel 1980-ra készül el a Budapesti Forgalomirányító Központ. Három fő feladata: — irányítja a teljes felszíni tömegközle­kedési üzem (autóbusz, villamos, trolibusz, elővárosi gyorsvasút) forgalmát; — ellátja az észak—déli metróvonal és a további metróvonalak diszpécserközpontjá­nak funkcióját; — felügyeli és irányítja a jelenleg 250, távlatban mintegy 600 budapesti jelzőlám­pás csomópont összehangolt működését. A központ szoros kapcsolatot tart fenn a közlekedési folyamatban részt vevő egyéb jelentős tényezőkkel is (rendőrség, mentők, tűzoltók, taxi, autópályák, gépkocsielszállí­tás stb.). A felszíni tömegközlekedés irányítása Az irányítás URH adatátviteli rendszerrel, később majd számítógép segítségével törté­nik. Az automatikus forgalomirányítás em­beri beavatkozás nélkül, a forgalomról nyert információk alapján értékeli az adott forgal­mi szituációkat, és kidolgozza a szükséges forgalomszabályozó stratégiát. A rendszer működésének alapelve: a jár­művekben elhelyezett URH készülékek se­gítségével 30 másodpercenként „lekérdezi" azok helyzetét, regisztrálja a menetrendtől való eltéréseket, szükség esetén információt kér és parancsot ad. Ezenkívül vizuálisan tájékoztatja a központi diszpécsert a terüle­tet érintő utasáramlásról, forgalmi torlódá­sok esetén meghatározza a célszerű terelő útvonalakat, s azonnal intézkedik a hibás járművek pótlásáról. Dokumentálja a napi forgalmi zavarokat, a 8o%-osnál nagyobb járműterheléseket — térben és időben ábrá­zolva —; mindennek alapján lehetővé válik a menetrendek módosítása. Az URH hálózat segítségével megoldható a központi utas­tájékoztatás is. A diszpécsernek csak forgal­mi baleset vagy veszélyhelyzet esetén kell közvetlenül beavatkoznia a forgalomirányí­tásba. Az éjszakai órákban a rendszer statiszti­kákat és elemzéseket készít a forgalomter­vezés számára. A rendszer lehetővé teszi a tömegközle­kedésen belüli folyamatos együttműködés fejlesztését, az egyes tömegközlekedési esz­közök közötti forgalommegosztás szabályo­zását, s ezzel elősegíti a lehető legjobb utazá­si körülmények megteremtését. A földalatti vonalak diszpécserközpontja Ez magában foglalja az észak—déli metró vezérlőközpontját. Az itt működő 14 m hosszú „Mozaik 25" típusú panorámatábla lehetővé teszi a szerelvények mozgásának és a vonal állomásainak állandó áttekintését, a jelző- és biztosítóberendezések felügyele­tét. Ez utóbbiak automatikusan biztosítják a vonatok térközét, és bármilyen hiba esetén megállítják a vonatot. A vezérlőközpont egy­ben a teljes áramellátás központja. A hírközlést egy 800 vonalas Crossbar típusú telefonközpont látja el. A metró­vonalakon a hírközlés eszköze az URH rá­dióhálózat, amely folyamatos és hangos összeköttetést biztosít a főmenetirányító és a motorkocsivezetők, valamint a karbantar­tást végző szolgálatok között. A közúti forgalomirányító központ E központ talán a legösszetettebb, s a for­galomban részt vevő autósok és gyalogosok számára a legérzékelhetőbb feladatot végzi majd: a jelzőlámpás csomópontok felügyele­tét. A most kiépítés alatt álló központ ellen­őrzi a jelzőberendezések üzemállapotát, in­formációkat vesz fel a közlekedési folyamat­ról, és megfelelő algoritmusok (számítási eljárások), illetve logikai megfontolások után dönt, és a döntést a jelzőlámpás csomópon­tokhoz továbbítja, a közlekedési folyamat optimális irányítása érdekében. A forgalomirányító jelzőlámpákat folya­matszabályozó számítógép fogja vezérelni a központban. A számítógép a forgalomra jellmező több paraméter — sűrűség, intenzi­tás, sebesség stb. — feldolgozásával választja ki a csomóponti jelzőlámpák optimális prog­ramját. Szükség esetén koordinálja a szom­szédos csomópont-csoportokat, s a forgalmi ingadozásoktól függően változtatja az össze­hangolásba bevont területek határait is. A forgalmi információszerzés a nagyobb, összefüggő hálózatokról az útburkolatban elhelyezett ún. stratégiai detektorok — mág­neses forgalomszámláló hurkok —, az egyes csomópontokról pedig az úgynevezett tak­tikai detektorok segítségével történik. A központ információs rendszerét a kriti­kus csomópontokon elhelyezett, távvezérlés­sel mozgatható s különböző távolságokra élesen állítható mintegy 60 kamera és köz­ponti monitor rendszer egészíti ki. A számítógép automatikusan naplózza az eseményeket. Ez segíti az utólagos vizsgála­tokat. A rendszer felépítése hierarchikus; ez azt jelenti, hogy a számítógép üzemzavara esetén az egyes csoportok és egyedi beren­dezések önállóan is üzemképesek. Lényeges szempont, hogy az automatizálás legfelső szintjén, számítógépes üzem esetén is, az emberé a döntés: felülbírálhatja a számító­gép utasításait. A közúti forgalomirányító központban helyezik el Pest belterületének forgalmi folyamatirányító számítógépét. Itt lesz a 600 helyi jelzőlámpás csomópont három területi forgalomirányító számítógépének felügyelő­ellenőrző központja is. A három központ célszerű — egy épület­ben történő — elhelyezése és együttműkö­dése lehetővé teszi, hogy a közlekedési folya­matot komplex módon, egyes részterületek rugalmas preferálásával, illetve alkalman­kénti alárendelésével irányítsák. A feladat nagyságát és összetettségét, a megvalósítás élenjáró műszaki színvonalát reprezentálja maga az épület is, arányaival és korszerű építészeti megoldásával. A Szent István körút Az első jelzőlámpás csomópont a fővárosban 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom