Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Derzsi András: A Budapesti Forgalomirányító Központ

kony beavatkozást lehetővé tevő forgalomirányító központ tudja megvalósítani a tömegközlekedési rendszer egyes alrendszereinek és a komplex rendszernek, valamint a közúti forgalomnak egységes, összehangolt irányítását. A Forgalomirányító Központ rendeltetése A Kálvin tér rendezésekor nyitott névtelen utcában épült és berendezéseivel 1980-ra készül el a Budapesti Forgalomirányító Központ. Három fő feladata: — irányítja a teljes felszíni tömegközlekedési üzem (autóbusz, villamos, trolibusz, elővárosi gyorsvasút) forgalmát; — ellátja az észak—déli metróvonal és a további metróvonalak diszpécserközpontjának funkcióját; — felügyeli és irányítja a jelenleg 250, távlatban mintegy 600 budapesti jelzőlámpás csomópont összehangolt működését. A központ szoros kapcsolatot tart fenn a közlekedési folyamatban részt vevő egyéb jelentős tényezőkkel is (rendőrség, mentők, tűzoltók, taxi, autópályák, gépkocsielszállítás stb.). A felszíni tömegközlekedés irányítása Az irányítás URH adatátviteli rendszerrel, később majd számítógép segítségével történik. Az automatikus forgalomirányítás emberi beavatkozás nélkül, a forgalomról nyert információk alapján értékeli az adott forgalmi szituációkat, és kidolgozza a szükséges forgalomszabályozó stratégiát. A rendszer működésének alapelve: a járművekben elhelyezett URH készülékek segítségével 30 másodpercenként „lekérdezi" azok helyzetét, regisztrálja a menetrendtől való eltéréseket, szükség esetén információt kér és parancsot ad. Ezenkívül vizuálisan tájékoztatja a központi diszpécsert a területet érintő utasáramlásról, forgalmi torlódások esetén meghatározza a célszerű terelő útvonalakat, s azonnal intézkedik a hibás járművek pótlásáról. Dokumentálja a napi forgalmi zavarokat, a 8o%-osnál nagyobb járműterheléseket — térben és időben ábrázolva —; mindennek alapján lehetővé válik a menetrendek módosítása. Az URH hálózat segítségével megoldható a központi utastájékoztatás is. A diszpécsernek csak forgalmi baleset vagy veszélyhelyzet esetén kell közvetlenül beavatkoznia a forgalomirányításba. Az éjszakai órákban a rendszer statisztikákat és elemzéseket készít a forgalomtervezés számára. A rendszer lehetővé teszi a tömegközlekedésen belüli folyamatos együttműködés fejlesztését, az egyes tömegközlekedési eszközök közötti forgalommegosztás szabályozását, s ezzel elősegíti a lehető legjobb utazási körülmények megteremtését. A földalatti vonalak diszpécserközpontja Ez magában foglalja az észak—déli metró vezérlőközpontját. Az itt működő 14 m hosszú „Mozaik 25" típusú panorámatábla lehetővé teszi a szerelvények mozgásának és a vonal állomásainak állandó áttekintését, a jelző- és biztosítóberendezések felügyeletét. Ez utóbbiak automatikusan biztosítják a vonatok térközét, és bármilyen hiba esetén megállítják a vonatot. A vezérlőközpont egyben a teljes áramellátás központja. A hírközlést egy 800 vonalas Crossbar típusú telefonközpont látja el. A metróvonalakon a hírközlés eszköze az URH rádióhálózat, amely folyamatos és hangos összeköttetést biztosít a főmenetirányító és a motorkocsivezetők, valamint a karbantartást végző szolgálatok között. A közúti forgalomirányító központ E központ talán a legösszetettebb, s a forgalomban részt vevő autósok és gyalogosok számára a legérzékelhetőbb feladatot végzi majd: a jelzőlámpás csomópontok felügyeletét. A most kiépítés alatt álló központ ellenőrzi a jelzőberendezések üzemállapotát, információkat vesz fel a közlekedési folyamatról, és megfelelő algoritmusok (számítási eljárások), illetve logikai megfontolások után dönt, és a döntést a jelzőlámpás csomópontokhoz továbbítja, a közlekedési folyamat optimális irányítása érdekében. A forgalomirányító jelzőlámpákat folyamatszabályozó számítógép fogja vezérelni a központban. A számítógép a forgalomra jellmező több paraméter — sűrűség, intenzitás, sebesség stb. — feldolgozásával választja ki a csomóponti jelzőlámpák optimális programját. Szükség esetén koordinálja a szomszédos csomópont-csoportokat, s a forgalmi ingadozásoktól függően változtatja az összehangolásba bevont területek határait is. A forgalmi információszerzés a nagyobb, összefüggő hálózatokról az útburkolatban elhelyezett ún. stratégiai detektorok — mágneses forgalomszámláló hurkok —, az egyes csomópontokról pedig az úgynevezett taktikai detektorok segítségével történik. A központ információs rendszerét a kritikus csomópontokon elhelyezett, távvezérléssel mozgatható s különböző távolságokra élesen állítható mintegy 60 kamera és központi monitor rendszer egészíti ki. A számítógép automatikusan naplózza az eseményeket. Ez segíti az utólagos vizsgálatokat. A rendszer felépítése hierarchikus; ez azt jelenti, hogy a számítógép üzemzavara esetén az egyes csoportok és egyedi berendezések önállóan is üzemképesek. Lényeges szempont, hogy az automatizálás legfelső szintjén, számítógépes üzem esetén is, az emberé a döntés: felülbírálhatja a számítógép utasításait. A közúti forgalomirányító központban helyezik el Pest belterületének forgalmi folyamatirányító számítógépét. Itt lesz a 600 helyi jelzőlámpás csomópont három területi forgalomirányító számítógépének felügyelőellenőrző központja is. A három központ célszerű — egy épületben történő — elhelyezése és együttműködése lehetővé teszi, hogy a közlekedési folyamatot komplex módon, egyes részterületek rugalmas preferálásával, illetve alkalmankénti alárendelésével irányítsák. A feladat nagyságát és összetettségét, a megvalósítás élenjáró műszaki színvonalát reprezentálja maga az épület is, arányaival és korszerű építészeti megoldásával. A Szent István körút Az első jelzőlámpás csomópont a fővárosban 6