Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Zolnay László: Corvin János herceg képmása egy Vág menti templomban

Liptóújvár vészettörténészek úgy vélik: ek­kor, ennek az eljegyzési-házassági tervnek jegyében festtették meg — észak-olasz festővel — Corvin Jánosnak a Sforza-hercegnő ré­szére megküldött arcképét. Ez a magyarázata annak, hogy a (müncheni) Corvin-portrét a festő telepitykézte drága, női ékszerekkel: hadd lássa Majland büszke leánya, mi mindent ígér neki jegyajándékul a magyar király fia! Híre járt, hogy Cor­vin János nemcsak sántított, de csúf arcú legény volt. Állítólag ezért is volt szükség kissé esz­ményített, megszépített portré­jára. Hiszen a jegyesek sose lát-Szent István király (liptó-szlécsi szárnyasoltár, 1480—90) ták egymást! A Corvin—Sforza frigy egyébiránt füstbe ment: Bi­anca hercegnő kikosarazta Corvin Jánost, s kezét Mátyás ellenfelé­nek, Habsburg Miksa császárnak nyújtotta. így aztán Corvin idealizált portréja is alighanem vissza­került Corvin János liptóújvári fészkébe. (Ezt azért hangsúlyo­zom, mert elképzelhető, hogy a liptói Szent Imre kép piktora mintaként maga elé tehette Cor­vin Jánosnak ezt a szinte gyer­mekkori képét. Hiszen a terve­zett Sforza—Corvin leánvkérés­kor, 1485-ben János herceg még csak 12 éves fiúcska volt.) A liptó­szlécsi képmás a ma München­ben őrzött Corvin János-portré­nál már serdültebb ifjat ábrázol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom